Belföld

A félmilliós kérdés: Miért nem tud tíz éve bejutni a parlamentbe az MKP? – MKÖ-s fórumon jártunk

Elhangzott, hogy azért államnyelv ismerete mégiscsak fontos tényező egy politikai vezető esetében...

Nyitókép: Körkép.sk/KL

 

Érdekesen alakult a Magyar Közösségi Összefogás jelöltjeinek csicsói bemutatkozása. A lakossági fórumon csak a Komáromi járás MKP-s jelöltjei mutatkoztak meg. A rövid felvezetést követő vitában a hallgatósággal együtt arra keresték a választ, miért nem tudott az MKP 2006 óta bejutni a parlamentbe.

 

A lakossági fórumon a jelöltek közül jelen volt Varga Péter, az MKP mezőgazdaságért felelős alelnöke, Horváth Árpád, Gúta polgármestere, Domin István, Izsa község polgármester, Králik Róbert, az MKP sajtótitkára, Szalay Rozália, Kolozsnéma község polgármestere, Viola Miklós sebészorvos, MKP-s megyei képviselő, valamint Becse Norbert, az MKP Komáromi járási szervezetének elnöke.

 

Hirdetés(x)

Varga Péter szerint a mostani választás a magyarság számára sorsdöntő, amelyen „egy olyan tavaszi áradásnak” kell jönnie, ami elsodorja a „hiteltelen és korrupt” politikusokat. „Elsodorja, de jó mélyre”, „és egy újabb generáció, egy hiteles nemzedék váltsa fel őket annak érdekében, hogy a déli régiók elkezdjenek végre gyarapodni”.

 

 

Králik Róbert hangsúlyozta, nem minden politikus egyforma, és vannak, akik valóban az embereket akarják és próbálják képviselni, nekik kell esélyt adni a küszöbön álló választásokon.

 

 

Szalay Rozália emlékeztetett arra, hogy míg „magyar képviselők” voltak a parlamentben, az emberek egy része „talán bátrabban felvállalta magyarságát” a Felvidéken, mint most. Meggyőződése, hogy az elmúlt tíz év hatalmas károkat okozott a magyarság felvállalásában és az összetartást illetően.

 

 

Horváth Árpád arról beszélt, hogy a megkésett „pártok közti megállapodás” miatt milyen formációk alakultak ki Gúta környékén. Kitért az Elegünk van! nevű gazdapártra, az Új Egység Mozgalomra, és kevésbé nyilvánvalóan utalt a PS magyar tagozatára is, amely szerinte „egyszerű szavazatvásárlás”, mert a „pozsonyiak észrevették”, hogy vannak bizonytalan magyar szavazók.

 

 

Viola Miklós az egészségügy helyzetének javításáról beszélt, hangsúlyozta az orvoshiány súlyosságát. Emlékeztett arra, 1989-ben (amikor még ő is orvostanhallgató volt), az utcákon tüntető tömegnek svájci életszínvonalat ígértek, amivel azóta is adós maradt a politikai elit.

 

 

Domin István a komáromi régió infrastrukturális beruházásain keresztül mutatta be a régió turisztikai és más jellegű lehetőségeit, amelyek azonban az állami hivatalok hozzáállása miatt kiaknázatlanok marad(hat)nak. Elmondta, hogy az MKÖ listáján rengeteg szakember található, akik hasznára lehetnek a régióknak. Hozzátette, hogy az MKP a konzervatív vonalat képviseli a három párt közös magyar listáján. Úgy fogalmazott:

 

„Alkalmasak vagyunk arra, hogy átlépjük az 5 százalékos küszöböt, és úgy gondolom, hogy tíz év után eljött az ideje, hogy a Magyar Közösség Pártja és a magyar lista visszakerüljön a parlamentbe”.

 

 

Miért volt sikertelen az MKP?

 

A hallgatóság soraiból rögtön elsőre feltették a félmilliós kérdést: miért nem volt képes az MKP tíz éven keresztül bejutni a parlamentbe. Erre a jelöltek nem adtak egyhangú választ, mindenki másban látta a probléma gyökerét.

 

Becse Norbert a választási rendszerben,szerinte ugyanis az MKP azért tud megyei szinten jól szerepelni, mert ott minden párt minden jelöltje egyetlen szavazólapon szerepel, míg a parlamenti választáson csak egyetlen párt szavazólapját lehet kiválasztani.

 

Mint mondta, a 2010-es választások előtt az MKP túlzottan magabiztosan, nagy mellénnyel vágott neki a megmérettetésnek. Két évvel később az „árulózás” volt az, ami nem hozott sikert, 2016-ban megpróbáltak nem párttagokat is szerepeltetni a listán, de nem vált be. Most a „választók által követelt” összefogással szeretnének áttörést elérni.

 

Horváth Árpád szerint az igazi egyéniségek hiánya miatt nem tudott az MKP sikert elérni a parlamenti választásokon. Szerinte egy Sme rodina vagy OĽANO a pártelnökök karakteressége, egyénisége miatt szerepelnek kivételesen jól, pedig alig van tagságuk, miközben az MKP-nak 10 ezer tagja van.

 

Megjegyezte azt is, hogy a Most-Híd sokkal nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkezett, mint az MKP, és mecénásai uralták és a mai napig uralják a média nagy részét.

 

 

Nincs egyéniség – és szlovák nyelvtudás

 

Hangsúlyozta, hogy Bugár Béla távozásával nem maradt „hozzá hasonló egyéniség” a pártban, ezért jutott be 2010-ben a parlamentbe a Most-Híd, és szorult ki onnét az MKP.

 

„Valljuk be őszintén. Van akkora egyénisége ma az MKP-nak, aki hátára veszi az egész pártot, és hetvenezer karikát hoz? Minden Tiszteletem Csákyé, Berényié, Menyhárt, de nem akkora egyéniségek”

 

mondta. (Megjegyezzük, Bugár Béla 2016-ban hozott hetvenezer szavazatot a Most-Hídnak, ám ez valószínűleg az elmúlt négy év történései után most jóval kevesebb lesz).

 

Az egyik helyi lakos következő kérdése az volt, érez-e az MKP felelősséget azért, hogy elmulasztotta kinevelni az ilyen, „pártot a hátán elcipelő” egyéniséget.

 

A válaszok között elhangzott az is, hogy a mostani közös magyar listán rengeteg egyéniség van. Volt, aki azt hangsúlyozta, hogy majd a szerzett karikák száma mutatja meg, ki mekkora egyéniség. A legérdekesebb válasz azonban így szólt – és a sorok között Menyhárt József nevét lehet kiolvasni:

 

„Március elsején fogjuk látni, hogy ki egyéniség és ki nem az. Ezt ott tudjuk majd lemérni, hogy ki hány karikát kap. Ha valaki szerez 50-60-70 ezer szavazatot, akkor ő lesz az új egyéniségünk. Amennyiben nem lesz ilyen, akkor megint keresnünk kell egy olyan személyt, aki minden feltételnek eleget tesz. És ne felejtsük el, hogy nem árt, ha ez az új egyéniség bírja majd az államnyelvet. Erre is oda kell figyelnünk, mert ez sem működött az elmúlt időszakban”

 

hangzott el.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 17 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket