Belföld

Egy várossá vált település fejlődése és mindennapjai a Csallóköz szívében – Bősi interjú Fenes Ivánnal

Nagyinterjú Bős polgármesterével, Fenes Ivánnal

A magyar nép iránti elköteleződése példaértékű, kedvessége határtalan, humora páratlan. A községből várossá vált település vezetőjeként közel 30 éve tevékenykedő Fenes Iván továbbra is a település fejlődéséért, a Csallóköz megóvásáért, a hazaszeretet szilárdításáért dolgozik. Mindeközben jókedvet varázsol mindenhol, ahol csak megfordul.

 

                         Fotó: Archívum

 

Bősön szinte mindig történik valami – hol felújítanak, hol rendezvényt szerveznek, hol szépítgetik a várost. A helyi római katolikus templomban szentleckét felolvasó, az emberekkel is szívesen beszélgető városvezetőt Bős mindennapjairól faggattuk.

 

 

Fenes Iván számtalan teendője mellett gondosan odafigyel a város összhangjára. A nemrég átadott körforgalomban például az adott ünnepeket, évszakokat megidéző díszítés fogadja az embert. Így volt ez a minap is (farsangot szimbolizáló vidámságot láthatott az ember).

 

 

városi hivatalhoz közeledve a hétköznap pezsgését láthattunk. A hivatalba belépve mindenki kedvesen köszönt, nem beszélve a polgármesterről, aki vidáman üdvözölt pont úgy, ahogy illik. A városvezető egyik közkedvelt és közismert mondása ugyanis az „Ahogy illik!” S hamar el is kezdtük a jókedvű beszélgetést, hiszen Fenes Ivánnak egy-egy témakörnél mindig jutott ideje arra, hogy mosolyt varázsoljon az arcomra.

 

 

Bősön mindig is rengeteg zöld övezet volt. Hogy álltok ezzel idén?

 

A város szépen rendben van. Gondozzuk a zöldterületet, igyekszünk mindent hulladék mentesíteni. Március 14-re tervezzük a tavaszi nagytakarítást, mindig rengeteg a munka. Nagyon örülök, hogy több szakemberrel dolgozunk együtt. Jó, hogy vannak, hiszen nagyon nehéz jó szakembert találni. Tudod, magunk építjük a járdát, ha kell, vezetéket fektetünk le… itt mindenki talál magának elfoglaltságot.

 

 

Mint máshol is, úgy nálatok is elbírná a rendelőintézet a felújítást. Mit terveztek ezzel? 

 

Tavaly megnyertünk egy pályázatot – 800 000 eurót – az új rendelőintézetre. Kétszintes épület lesz, a környezetbe beleillő. A körzeti, ill. a gyermek- és további orvosok is odamennek.

 

Az épületet már építjük a kultúrház mellett, a park egy részében. A régi eléggé akut állapotban van, ami szinte már menthetetlen volt (eleve nagy, fele kihasználatlan, tőzegre épült, stb.).

 

Az elnyert összeg elég lesz az új épület megépítéséhez?

 

Kell még majd hozzá az önkormányzat hozzájárulása is (250 000 euró), de itt ugye már bevétel is várható majd a bérlet formájában.

 

 

Miért épp a Fő út mellé helyezitek a rendelőintézetet?

 

A helyszín ötlete tőlem ered. Fontos, hogy az a rész ki lesz használva, hiszen a kultúrház parkolója napközben szabad. Továbbá a parkot is fel kell újítani, az lesz a következő feladat. Nagyon esztétikus lesz az épület, bízom benne, hogy jövő tavasszal megnyitjuk.

 

Emellett lesz egy új gyógyszertár is. Ugyanaz a kivitelező építi, mint a rendelőintézetünket. A régi helyét is hasznosítani fogjuk, hiszen ott egy értékes telek van a birtokunkban, s már gondolkodunk azon, mi lenne a legjobb megoldás.

 

 

Nemrég újítottátok fel a templomot. Maradt el ott még valami?

 

Igaz ugyan, hogy a templomot gyönyörűen felújítottuk, viszont most a 70-es években épült plébánia felújítását kezdjük el. Az épület tavasszal új tetőt kap, jövőre hőszigetelést, majd a nyílászáró-cserék várnak rá. Ebben az évben hátulra csinálunk még egy nagy fedett teraszt és mosdókat is tervezünk oda. Elöl eltüntettük a tujákat, ahogy mondtam, ott lesz az új rendelőintézet. A körforgalom is új, ezáltal a környék teljesen összhangban lesz.

 

Az utóbbi időben több bérlakásotok is épült. Hogy álltok most velük?

 

Foglalkozunk a bérlakások témájával is. Jelenleg 90 van és mindegyik tele, de még tervezünk, mintegy 50 bérlakást. Fontos, hogy a lakásokban a mi nyelvünket beszélik, s nem kell exportálnunk senkit! Ez jelentős dolog.

 

Az eskütétel pillanata – Nagyszombat Megye Önkormányzatának képviselője (Fotó: archívum)

 

A bérlakások alatt több helyen is üzlethelyiségek láthatók. Mi a tapasztalat, van igény a szolgáltatásaikra?

 

A szükségességüket mi sem bizonyítja jobban, hogy megnyitásuk óta nyitva vannak, működnek. Pl. a kurta soron megépült benzinkutat (kezdetben idegenkedtek tőle) is egyre többen látogatják. Mondhatjuk tehát, hogy a bősi szolgáltatások száma is egyre bővül.

 

 

Gyűjtőudvar is működik a városban?

 

A gyűjtőudvar megépítését tavaly fejeztük be az egykor ott lévő illegális szemétdomb helyén, s tavasszal fogjuk üzembe helyezni. Mintegy 800 000 eurót költöttünk el rá. A projektben a gyűjtőudvaron kívül gépek is szerepeltek, John Deere traktor kocsival, báger (JCB), egy daráló, konténer, edény a szelektáláshoz, iroda, öltöző, illemhely, stb.. Jelenleg a szerződéskötések zajlanak azokkal, akik majd a lakosok által szelektált szemetet elviszik onnan.

 

Továbbá daráljuk majd a háztartásokból származó gallyakat, ágakat, stb. Ugyebár, ez a jövőben is kiadásokkal jár, hiszen alkalmazottakra lesz szükség, de mondhatjuk, hogy idővel meghozza az árát, pl. a tonnák által, amit onnan elvisznek. Ami fontos, hogy a gyűjtőudvaron gondosan odafigyelünk majd a szemét válogatására.

 

 

Ha már így említettük a hulladékszállítást, mennyire népszerű ez a bősiek körében?

 

Azt kell, hogy mondjam, átlagosan szelektálnak. A hulladékosztályozás megszokásának, alkalmazásának bevezetése egy nagyon hosszú folyamat lesz. Év végén egy jelentést készítünk arról, hogy mennyi háztartási hulladékot (kukákból) és mennyi szelektált hulladékot szállítanak el Bősről, ami szerint az állam besorol bennünket egy bizonyos kategóriába. És nem mindegy, hogy a szemételhelyezésért mennyit fizetünk. Ez a tétel így is emelkedett, mert tavaly fizettünk 8 eurót, idén 12 eurót egy tonnáért. Ez 50 százalékos emelés!

 

De, ha átcsúszunk egy másik kategóriába, akkor ez akár 22 euróra is emelkedhet. És ez nem mindegy! Ezt úgy találták ki, hogy a gyűjtőudvar ilyen formában hozza ezt vissza. Bősön abban is gondolkodunk, hogy a munkahivatalon keresztül védett munkahelyet alakítunk majd ott ki, s akár ezzel is csökkenteni tudnánk a kiadásáinkat.

 

 

Azt tapasztaljuk, hogy szinte mindenhol emelték a helyi adókat. Nálatok történt e téren változás?

 

Igen, nálunk is szükséges volt a helyi adók emelése, hiszen a szemételhelyezés költsége és a gyűjtőudvar működése is hozzájön. Eddig 16 eurót szedtünk a szemétre, a nyugdíjasok 50 százalékos kedvezményt kaptak. Előtte teljesen ingyenes volt számukra. Idén 20 eurót szedünk egy személytől. Nálunk mi magunk szedjük a hulladékot, tulajdonunkban van szemetes autó is, de ugyebár, mint minden, ez is elromolhat, aminek a szerelése további kiadásokba kerül.

 

A törvény azt mondja, hogy annyit kell beszedni a lakosoktól, amennyi kiadása van az önkormányzatnak azzal kapcsolatban.

 

 

Rengeteg szervezet működött mindig is nálatok, így van ez még mindig?

 

Igen, a sporttól kezdve a kultúráig különböző szervezetek működnek. Például focimeccsekre vasárnaponként 500 néző van a stadionban. Szórakoztatja a népet, szeretik ezt a sportágat.

 

Polgármester úr, hogy álltok az intézmények modernizálásával, hiszen elég régi épületekben zajlott az oktatás?

 

Intézményeink sorban újulnak meg hála Istennek. Köztük az óvodák is, ugyanis az egyikre – a temető utcai magyar ovira – Budapestről kaptunk pénzt, közel 200 000 eurót. Igaz, ez teljesen nem fedte a munkálatokkal kapcsolatos kiadásainkat. Azóta a további kiadásokra sikerült 70 000 eurót megnyernünk, amiből már be tudjuk fejezni. Rákerül az épületre a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje megtörtént és az egész egyforma lesz. Ezt követően az épületben alakítunk ki egy bölcsödét, hiszen van ott egy kihasználatlan pavilon.

 

 

Hogyhogy üres volt az említett pavilon?

 

Igazság szerint azt a pavilont azért nem használták, mert nem volt annyi gyermek. Egy időben próbáltak ott a táncosok, de ők azóta kaptak egy új termet. Természetesen, nem ígérem, hogy az idén elkészül, hiszen a munkálatok a pénzügyi háttértől függenek. De a falak el vannak készítve, a vakolat leverve, a tető kiszáradva. Kell még oda beruházás, de ami biztató hír, hogy a higiénikussal is átellenőriztettük, s szerintük, a célnak tökéletesen megfelel.

 

Ugyebár három óvodátok van. Mint említetted, egy már felújítva. Milyen állapotban van a másik kettő?

 

A Komenský utcai magyar tanítási nyelvű óvodát és a szlovák tanítási nyelvű óvodát a felújítási munkálatok befejeztével a közeljövőben fogjuk átadni. Bővítettük két tanteremmel – kívül-belül megújult és egy nagyon szép intézményünk lett. Ezáltal az óvodáink olyan állapotba kerülnek, amilyenbe gondoltuk. (büszkén mosolyog) Persze, ez ugye olyan dolog, hogy bár ezekkel most nincs gond, de idővel szinte minden kezdődik elölről.. A festetés, a szerelések, stb.

 

 

És milyenek az iskoláitok? Azokat mennyire sikerül karbantartani, felújítani?

 

A magyar iskolával nincs gond (szerk. megj.: teljes felújítás után van), viszont ott a szlovák iskola, amit próbálunk szintén felújítani, mert még sosem sikerült annyi pénzt kapnunk rá, amiből azt fedezni tudnánk. Az ember azt gondolná, hogy egy szlovák iskolát könnyebb renoválni, de ez tévhit. Most is próbálkozunk az intézményre pénzt szerezni (mondja bizakodva). Jelenleg fontos, hogy az iskolánk, az óvodáink is szépek lettek, de játszótérre is nyertünk már pénzt (15 000 eurót elköltöttünk rá a piactéren), s ahogy tudjuk, a szlovák iskola felújításának biztosításán is dolgozunk.

 

 

Említed a játszótereket. Mennyire használják ki a gyermekek és milyen állapotban vannak városszerte?

 

Mondhatjuk, hogy minden játszóterünk rendben van, helyesen ki is használják a szülők gyermekeikkel. Ugye, javítgattunk, festegettünk, tehát szépek a játszóterek. Viszont előbb vagy utóbb a játszótérrel is úgy fogunk járni, mint pl. a villany-revízióval, hiszen majd évente fizethetünk azért is, mert a törvényt már erre is meghozták. (mondta elkeseredve) Persze, ha valami történik majd, akkor ki más, mint a polgármester lesz hibáztatva… Tehát nem olyan egyszerű és ez is további kiadásokat von maga után, s azt vesszük észre, hogy amit lehet, az állam a nyakunkba varr.

 

 

Mivel foglalkoztok még?

 

Építgetünk.  Pl. járdát minden évben készítünk. Ahogy jöttél a csilizpatasi út felől, láthattad, hogy a park melletti járda mára már teljesen elkészült. Foglalkozunk még a gyalogátkelőhelyekkel, amikre külön projektet kell csináltatni, de nagyon komplikált ez a téma is. El sem hiszik az emberek. Kell oda megvilágítás, akadálymentesítés, stb… Nem tűnik nagy dolognak, pedig sok munka van velük.

 

Milyen terveitek vannak a jövőt illetően?

 

Hála Istennek, nincs adósságunk, a hitelünket fizetni tudjuk. Idővel az útjaink aszfaltozásával is kell törődnünk. A szennyvízhálózatra való rákötés nem intenzív: ahogy lenni szokott általában, ahol nincs csatorna, ott mindenki rá szeretne kötni, ahol van, ott alig. De dolgozunk azon is, hogy minél többen rákössenek. Eddig 940 rákötés volt. A tűzoltószertárt fogjuk bővíteni, amire nyertünk 30 000 eurót. Gyönyörű szép, viszont munkálatok várnak ránk ott is. Ha már a témánál vagyunk, elmondom, hogy a tűzoltóink nemrég kaptak egy új tűzoltóautót is.

 

(Fotó: archívum)

 

Lesz valami jelentős ünnepségetek?

 

Igen, idén 25 éves a székely testvérkapcsolatunk – Csíkszentmihállyal. Mi megyünk oda pünkösdre, s náluk avatnak egy teret e barátság tiszteletére. Idén ők is jönnek hozzánk júniusban, Habsburg Ottó akkor lett itt díszpolgár és vannak még olyanok, akik 1995. június 25-én táncoltak itt népviseletben. Engem ott már szinte mindenki ismer…

 

Köszönöm szépen a beszélgetést és sok sikert kívánunk a terveitek megvalósításához!

 

 

 

 

 

 

 

A vendégek (balról) Gróf Árpád Bős egykori polgármestere, Parák László esperes, Fenes Iván Bős város polgármestere, Eke József a VMK igazgatója (Fotó: archívum)

 

 

Interjú és fotók: Laky Erzsébet

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket