Nyolc kérdés, nyolc válasz a szlovák belpolitikáról – Körkép-elemzés

Nyitókép forrása: postoj.sk

Az alábbiakban nyolc, a belpolitika és a szlovák illetve szlovákiai magyar sajtó kapcsán megfogalmazott kérdésre próbálunk meg választ adni. Hangsúlyozzuk, hogy válaszainkat a dolgok jelen állása szerint kell értelmezni. 

Kik a választások nagy nyertesei?

A választások egyértelmű győztesei a konzervatívok, azon belül is a korrupció-ellenes OĽaNO. Az új parlament a közvélemény-kutatások által előre jelzett 8-10 párt helyett csak 6-ból áll, a 150 képviselőből 70 konzervatív. Az OĽaNO olyan túlsúllyal (25 %,  53 mandátum) rendelkezik, hogy tényleges alkupozícióba egyik partnere sem kerülhet, még ha a koalíciós tárgyalásokon Matovič hajlandó is körüludvarolni ellenzéki kollégáit.

   

Kik a választások nagy vesztesei?

A választások nagy vesztesei elsősorban a liberálisok. A macronista baloldali-liberális PS-SPOLU nem jutott be a parlamentbe, alig 928 szavazattal csúszott le a parlamenti küszöbről. Az Andrej Kiska exállamfő vezette Za ľudí a 8-10 százalékos előre jelzett eredmény helyett 5,77 százalékkal épp hogy csak bejutott a parlamentbe. A választások előtt a szlovák mainstream sajtó fennhéjázóan borítékolta a liberálisok dominanciáját a következő kormányban.

Nagyot buktak a magyar érdekeltségű pártok is, az MKÖ számára a Most-Híd csúfos leszereplése ellenére sem sikerült megugorni  a parlamenti küszöböt. A szlovák nemzetiek pedig szégyenteljes eredményt produkálva estek ki a törvényhozásból.

A következő nagy vesztes a rövid megszakítással 12 éven keresztül kormányzó Smer-SD, amely a négy évvel ezelőtti 28 százalékos eredményét múlta alul a mostani 18 százalékkal. de még így is örülhet, hogy nem az exit pollok által jelzett 14,9 százalék vált valóra.A választások kimenetele kemény pofon a Smernek, Robert Fico pártelnöknek, és Peter Pellegirni kormányfőnek. A kérdés az, hogy elindul-e egy tisztulási folyamat a Smerben, és eltávolítják-e az olyan elhasználódott politikusokat, mint amilyen maga Robert Fico. Az biztos, hogy az új kormány felállásáig ehhez nem látnak hozzá – egyelőre kivárnak, hátha számukra kedvező irányt vesznek az események.

Soha ennyi szavazat „nem veszett kárba”, mint a mostani választáson

Miért tévedtek ekkorát a felmérések?

Míg négy éve az első exit pollok elképesztően nagy pontossággal jósolták meg a végeredményt, idén hatalmas mellényúlást produkáltak. Az exit pollok szerint parlamentben kéne lennie a PS-SPOLU-nak, a KDH-nak, az új kormány liberális többségű lehetne, a Smer pedig a megsemmisülés szélére sodródna. Egyik sem történt meg.

A közvélemény-kutató ügynökségek nyilatkozatai szerint a felmérések pontatlanságát az okozta, hogy az idősebb korosztály nagy arányban utasította el a válaszadást, főleg Pozsony megyében. A problémát úgy próbálták kompenzálni az ügynökségek, hogy felülreprezentálták az adott megyében legerősebbnek számító PS-SPOLU-t. A négy éve is alkalmazott módszertan azonban kudarcot vallott, akkora volt a titkolózó kritikus tömeg, hogy az exit poll végül túlbecsülte a liberálisokat és alábecsülte a Smert.

Vannak-e feszültségek a lehetséges koalíciós partnerek között?

Vannak. Elsősorban ideológiai alapú fenntartások vannak egymással szemben, különösen a proeurópai Za ľudí és az euszkeptikus Sme rodina között. Az előbbi keményen atlantista beállítottságú, az utóbbi Le Pennel és Salvinivel áll ideológiai rokonságban. A Za ľudí a maga 5,77 százalékos eredményével is igyekszik proeurópai túlsúlyt biztosítani a kormányban, ami lehetetlen, mert ha a Sme rodinát ki is venné a képből, Richard Sulík erősen migránsellenes liberálisai sem a brüsszelisták csapatát erősítenék.

Szemmel láthatók a személyi ellentétek is. Kiskának a jelek szerint kényelmetlen és megalázó az éveken át lesajnált Matovičcsal egyezkednie alárendelt pozícióból. Matovič meglepő kiegyensúlyozottsággal próbál a közös nevezőkre összepontosítani, de várhatóan régi kollégájával és barátjával, Richard Sulíkkal is kénytelen lesz konfrontálódni. Logikus lenne ugyanis, hogy a kulcsfontosságú pénzügyminiszteri posztot az OĽANO megtartsa magának, csakhogy a posztra Sulík is igényt tart.

A szlovák sajtó már sejteni véli az új miniszterek kilétét. Mutatjuk a szóba jöhető neveket

Az SaS és a Sme rodina között szakmai feszültség is van. Boris Kollár ambiciózus, több mint 20 ezer lakás építéséről szóló projektjét Richard Sulík nem tartja kivitelezhetőnek, és főleg nem akarja, hogy a program de facto az államadósság növekedése árán valósuljon meg. Az SaS-nek ez inkább saját politikai-szakmai megítéléséről szól, nem a miniszteri pozíciókért folytatott harcról. Szeretne a költségvetés védelmezőjeként és a felelős pénzügypolitikai letéteményesének látszani.

Megjegyezzük, hogy mind Kiska, mind Sulík kormányalakítási kényszerben van, egy előrehozott választásokon elvéreznének.

Miért nem jutottak be a magyar érdekeltségű pártok?

A magyar képviselet kudarcáról rengeteg elemzés született, amelyeknek ugyanaz az eredője: nem fogtak össze a magyar érdekeltségű pártok. Ehhez gyakran elfelejtik hozzátenni azt a fontos kiegészítést, hogy azért hiúsult meg a széles összefogás, mert egyik fél sem volt képes személyi konzekvenciákat levonni, pedig a választók több országos választáson (államfő- és EP-választás), egyéb fórumokon és korábbi távolmaradásukkal is jelezték, hogy a jelenlegi garnitúra nagy része elfogadhatatlan számukra. A magyar érdekeltségű pártok befutó helyeinek összetétele a felvidéki magyar szavazót otthon marasztalta.

A Most-Híd teljes elnöksége lemondott, egy négytagú testület vette át a párt vezetését

Mit jelentene az új jobboldali szlovák kormány Budapest és a V4 számára?

Budapestnek és a Visegrádi Négyeknek is jó hír, hogy Szlovákiában jobboldali koalíció jön létre, amely ha stabil marad, valószínűleg folytatja a visegrádi együttműködés elmélyítését. Ha Budapest meg tudott egyezni Robert Ficoval, akkor Igor Matovičcsal is zöld ágra tud majd vergődni. Bár az OĽANO nem titkolja, hogy vannak fenntartásai a magyar kormány politikájával szemben, a gyakorlatban sokkal több a közös, mint a problémás pont. A sajátos szlovákiai  belpolitikai status quo miatt Igor Matovič nyíltan egyelőre biztosan nem fog közeli barátságot ápolni Orbán Viktorral, a közös ügyek elé viszont aligha fog akadályt gördíteni – főleg nem brüsszeli nyomásra.

Milyen átrendeződéseket tapasztalni a médiában?

Az elmúlt négy évben az ellenzéki pártok szétziláltsága okán az ellenzéki politizálás jelentős részét a szlovákiai balliberális sajtó valósította meg oknyomozó- és leleplező írásaival. Az aktivista média e szerepét továbbra is megőrzi, mert favoritjaik (PS-SPOLU, Za ľudí) nem jutottak be, vagy túl gyenge eredménnyel jutottak be a parlamentbe.

A Denník N, a .tyzden.sk, a SME már most elégedetlen Matovičcsal, annak ellenére, hogy az OĽANO közel sem használja ki szerzett dominanciáját annyira, mint tehetné.

Érdekes látni, hogy Kiska retorikája mögé besorakozott a Paraméter és az Új Szó is. Tény, hogy mivel 30 év után már nincs magyar érdekeltségű párt a parlamentben, a szlovákiai magyar sajtónak egy teljesen új helyzettel kell szembenéznie. Megjegyezzük, hogy az erősen liberális és Magyarország-kritikus Új Szó és Paraméter Kiska-orientációja egyáltalán nem meglepő.

Ami a konzervatív magyar sajtót illeti, ott egyelőre érdemes kivárni, milyen döntés születik az MKP tisztújítása után. Abban az olvasók biztosak lehetnek, hogy a Körkép.sk marad a nemzeti-konzervatív vonalon. Ám ha az MKP pártegyesítéssel a feltétel nélküli, etnikai és multietnikai politizálást egyaránt tartalmazó közös halmaz útjára lépne, az a MA7 és Felvidék.ma értékrendjének átalakulásához is vezethet.

Kibírja-e ez a koalíció a négy évet?

Ezt ma legfeljebb csak megtippelni lehet, ám ha Igor Matovičnak sikerül kormányt alakítania, az nagy valószínűséggel ki fogja bírni a négy évet. Az a párt ugyanis, amely a Smer kormányzása után, a korrupció-ellenes harcot félredobva megkockáztatja a kormánykoalíció felbontását, az el is bukja a választásokat.

Vannak olyan elképzelések, miszerint az OĽaNO, amely nem képez homogén egységet, időközben felbomolhat, egyes tagjai pedig új kormányt alakíthatnak a Smer-ĽSNS-Sme rodina hármassal (73 mandátumuk van jelenleg). Ennek a lehetőségnek azonban rendkívül kicsi az esélye: az ĽSNS nem lehet partner egyetlen párt számára sem, mert a nemzetközi nyomást nem bírná ki a kormány, az ĽSNS nélkül pedig nincs meg a többség. Az OĽANO-t pedig valóban nem a leghomogénebb párt, de a mostani siker, az erős program és valószínűleg a jelöltek személyes motivációi is inkább a mozgalom egysége felé mutat.

Körkép.sk