Janka, Zsanett
  • HUF: 346.54
  • USD: 1.11
  • 11 °C
  • 15 °C
Belföld

Egymilliót költött kampányra, 770 ezres kölcsönt vett fel, az államtól pedig egy centet sem kap

Mi lesz Štefan Harabinnal, a szlovák választási kampány egyik legfurcsább figurájával?

Nyitókép forrása: sme.sk

 

A transzparens számla pénzmozgása alapján Štefan Harabin egykori legfelsőbb bíró pártja, a Vlasť egészen tekintélyes, 1,1 millió eurót költött a választók meggyőzésére tavaly novembertől számítva.

 

2,93 százalékos választási eredményével azonban éppen lecsúszott az állami támogatásról – ezt azon pártok kapják, amelyek legalább a 3 százalékot megugorták. Ilyen például a Drucker-féle Dobrá voľba (3,06 százalék). Drucker pártja a következő négy évre 1,9 millió eurós állami dotációban részesül.

 

Hirdetés(x)

Nem csoda hát, hogy Harabin a panasztételt fontolgatja a választások kapcsán és a szavazatok újraszámlálását kérné. Csak néhány száz szavazatra lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az állami támogatást jelentő 3 százalékos küszöböt. A rossz nyelvek szerint egyetlen dolog tartja őt vissza: hogy ezzel akarata ellenére bejuttathatná a parlamentbe a küszöbről szintén csak hajszállal lecsúszó liberális PS-SPOLU-t, aki ellen Harabin csaknem hadjáratot hirdetett a kampány során.  (A PS-SPOLU 924 szavazattal csúszott le pártkoalíciókra vonatkozó 7 százalékos parlamenti küszöbről.)

 

Harabin tehát alaposan elszámította magát, bár tény, hogy nem alaptalanul vágott neki a parlamenti választásoknak. A szlovák kuriózumnak számító, kínos vagy eleve nevetséges sajtótájékoztatóiról híres Harabin ugyanis a tavalyi elnökválasztáson a harmadik legtöbb szavazatot kapta (14,4 százalékot), picivel több, mint négy százalékkal lemaradva a második körbe bejutó smeres jelölt, Maroš Šefčovič mögött.

 

Az elnökválasztások után nem sokkal már azt csicseregték a régiókban a madarak, hogy Harabin bepróbálja a parlamenti választásokat, pedig már akkor tudni lehetett, hogy Szlovákia történetének egyik legkeményebb kampányidőszakával fog járni.

 

Nagyképűség

 

Harabin mindenképpen érdekes figurája volt a kampánynak. Vérbeli, mečiari időkből maradt őskövület, akinek egykori igazságügyi miniszterként nagy szerepe volt abban, hogy a szlovák jogállam olyan állapotban van, amilyenben. A parlament csak miatta fogadott el egy törvényt, amellyel megakadályozta, hogy Harabin a bírói talár levetése nélkül induljon a választáson – a legfelsőbb bírótól ugyanis még ez is kitelt volna.

 

Harabin nagyképűen elutasította az ĽSNS listáján való szereplést is. Marián Kotleba, az ĽSNS elnöke ősszel tartott közös sajtótájékoztatójukon Harabin fél órás monológja után végül ott is hagyta őt a tévékamerák előtt.

 

Az intenzív internetes kampány azonban nem hozta meg a várt áttörést a volt legfelsőbb bíró számára. Igaz, az utolsó tévéviták egyikén, a TA3 hírtelevízióban még azt állította, hogy saját belső felméréseik 12 százalék fölé méri a Vlasťot. A hivatalos eredmények viszont komoly pénzügyi problémákat jelenthetnek Harabin számára.

 

Se pénz, se parlament, se talár

 

A kampány finanszírozásához 770 ezer eurós kölcsönt vett fel 15 személytől és cégtől. Teljes kampánykiadása elérte az 1,1 millió eurót. A tartozások nagy részét az év végéig kell visszafizetnie kamatostul (1-2 százalékos kamatlábakat állapítottak meg a szerződésekben). Arról nem is beszélve, hogy Harabin nem nagyon tudja igazolni, hogy rendelkezésére állt négyszezer euró saját forrás a kampányhoz.

 

Harabin példája is jól mutatja, hogy az elnökválasztás és a parlamenti választások két teljesen különböző műfaj. Az előbbinél Harabin 300 ezer euróból ért el viszonylagos sikert, az utóbbinál ennek négyszerese kellett a kudarchoz.

 

A szlovák sajtó jelenleg képtelen felvenni a kapcsolatot a volt legfelsőbb bíróval, aki nem csak a választásokat vesztette el, de bírói fizetését is.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket