A bősi karanténközpont vezetője elítélt adócsaló, aki kiemelkedő kapcsolatokat ápolt a smeres kormányokkal

Nyitókép forrása: aktuality.sk

A bősi karanténközpont vezetője jó ideje szorosan együttműködik az állammal, ám igazán eredmények a smeres kormányak idején tudott lenni. Culka János nevét a nemzetközileg is elismert bősi mentőszolgálattal összefüggésben ismerhetik a legtöbben. Pedig személye más tekintetben is érdekes: kétszer jogerősen ítélték el adócsalás miatt és nem engedélyezett vállalkozói tevékenység miatt – írja a Sme szlovák napilap.

Culka János vezeti a bősi komplex Központi Mentőszolgálat vezetője 2001-től. Több katasztrófánál vagy szerencsétlenségnél dolgoztak már, 2010-ben voltak Haitin a 7-es erősségű pusztító földrengés után. Külföldi tevékenységük miatt idehaza számos elismerést begyűjtöttek.

Legutóbb azonban Culka neve azért került elő, mert a külföldről repatriáció keretében hazahozott és a bősi komplexumban karanténban tartott polgárok a higiéniára panaszkodtak. Mialn Lučanšký országos rendőrfőkapitány a sajtóban azzal próbálta elvenni a dolog élét, hogy ez mégsem négycsillagos hotel.

   

Hotelnek nem hotel, de a kosz mellett több helyen a fűtés sem működött. Mikor két héttel ezelőtt az Aktuality.sk a bősi karanténközpotban uralkodó állapotokról faggatta Culkát, az azzal érvelt, hogy néhány elektromos berendezés használatára nem kaptak engedélyt az épület fenntartójától, ezért korlátozottak például a vízmelegítés feltételei. Az épület tulajdonosa egyébként az Szlovák Műszaki Egyetem.

Az már csak hab volt a tortán, hogy Culka a bősi karanténközpontban a sajtó előtt is kesztyű és maszk nélkül járt-kelt.

Pokrócot és vizet kérnek a bősi karanténközpontba szállított polgárok, akik szerint kosz van és hideg

Kormánybeli ismerősök és lovagrendi felterjesztések

Culka hosszú évek óta szoros kapcsolatokat ápol a smeres kormányokkal. Polgári társaságként működő, „Komplex Központi Mentőszolgálat” névre hallgató alakulata korábban több millió eurós felszerelést kapott az államtól, hogy aztán az állam tőle rendeljen meg speciális szolgáltatásokat – miközben vannak saját mentőegységei.

Culka rengeteg elismerést kapott a rendőrségtől és a belügytől, és nem maradt adósa a döntéshozóknak . 2017-ben a mentőszolgálat feje maga terjesztette fel Robert Kaliňák akkori smeres belügyminisztert a Szuverén Ciprusi Lovagrend kitüntetésére. De nem csak őt, a kitüntettek között volt Tibor Gašpar akkor országos rendőrfőkapitány és Bugár Béla (Most-Híd) a parlament akkori alelnöke is.

A Ciprusi Lovagrend kapcsolatban áll a Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetségével. Ezeket a lovagrendeket nem úgy kell őket elképzelni, mint akik különböző szertartásokat tartanak, hanem mint kapcsolati tőkét építő részben zárt (titkos) társaságot. Az említett máltai lovagrend (hasonló van még három Magyarországon) például terület nélküli államként is definiálja magát és vannak országok (például Kongó, Angola vagy Guinea), amely el is ismeri őket szuverén államként. A történet tehát nem csak a díszes ruhákról és a versenyről szól, hogy kik a máltai lovagrend méltó leszármazottai és képviselői, hanem bizonyos üzleti „államközi” kapcsolatokról is.

Hogy pontosan milyen szereppel bír és tevékenysége van a Szuverén Ciprusi Lovagrendnek, azt egyelőre nem tudni. Annyi biztos, hogy Kaliňák és a Smer megszolgálta a kitüntetést, ugyanis Culka Mentőszolgálata az I. Fico-kormány idején 1,6 millió eurós támogatásban részesült, pénzt kaptak az államtól a bősi központ kialakítására (amit Kaliňák és Bugár közösen adtak át). A 2012-től eltelt időben további 1,3 millió eurós állami dotáció került a mentőszolgálathoz.

Lipšic sokat bírálta Culka mentőszolgáltatát

Culka kormányközi kapcsolatai ugyanakkor a Radičová-kormány idején (21010-2012) hűvösebbek voltak. Daniel Lipšic akkori belügyminiszter ugyanis inkább bírálta a mentőszolgálatot, alaposan felháborodott, mikor A 2011-es somorjai hajóbalesetkor Culka csapata azonnal értesült az esetről, míg az állami mentőszolgálatosok csak hat órával később kerültek képbe.

A Sme napilap beszámolója szerint az állami vállalatok is jelentős megbízásokat adtak a Smer kormányzása idején a bősi mentőszolgálatnak. A Vízművek például évi 900 ezer eurót fizetett ki árvízvédelmi és katasztrófavédelmi segítségnyújtásért.

Az Állami Környezetvédelmi Szervezet évi 850 ezer euróért rendelt Culkáéktól szolgáltatást „élőhelyek védelme” címen – vagyis a mentőszolgálat tagjai természeti élőhelyeket tartottak szemmel illegális környezetszennyezőket keresve.

A Sme úgy tudja, az új kormány még nem foglalkozott Culkával és mentőszolgálata jelenleg futó szerződéseivel.

Fenes Iván a bősi karantén-központról: Nem tehetünk ellene semmit. Most az a legfontosabb, hogy legyőzzük a koronavírust (Interjú)

Körkép.sk