Koronavírusjárvány nélkül ma ez lenne a címlapokon: hőség és extrém szárazság

Nyitókép forrása: intersucho.sk

Extrém szárazságra figyelmeztet a Szlovák Hidrometeorológiai intézet, miközben rendkívüli meleget mértek pénteken országszerte. A szárazság Szlovákia déli felét teljes szélességében érinti, a szakértők szerint 2007 óta nem volt ilyen súlyos aszály, és ha nem lenne a koronavírusjárvány, ma erről szólnának a vezető hírek.

Rendkívüli meleg időjárás

Pénteken melegrekordok dőltek meg, az SHMÚ közlése szerint főleg a déli járásokban. A legmelegebb április 17-e eddig 1947-ben volt, 26,3 fokot mértek Ógyallán. Tegnap ugyanakkor 26,5 fok volt Rimakokován, 26,3 fok Rimaszombatban, 26,1 fok Garamkövesden, 26 fok Kövecsesen.

   

A déli járások szinte mindegyikében nyári meleg volt április 17-én – a definíció szerint a nyári meleg 25 fok felett kezdődik. Mindeközben az északi, hegyes vidékeken egy hidegfront miatt erőteljes lehűlés volt tapasztalható.

Tizenhárom éve nem látott aszály

A tavaszi földmunkák során már megszokhattuk, hogy a traktorok nyomában porzik a föld. Pedig nem így kellene lennie. A hosszú, csapadékos (vastag hóréteg) és hideg telek hiánya miatt a föld télen és tavasszal nem tud megfelelően „átázni”. Ez a csapadék hiányzik a talajból – magyarázta Németh Lajos magyarországi meteorológus Csilizpatason még tavaly egy előadáson.

Idén márciusban a csapadék ugyan az elmúlt harminc év átlagának megfelelő mennyiségű volt, de a múlt hónap közepétől gyakorlatilag nem esett érdemben eső, így az aszály több mint egy hónapja tart. A múltban is voltak eső nélküli hónapok, csakhogy nem gyenge vízhozamú telek után és nem egész országra kiterjedő mértékben.

A Denník N-nek nyilatkozó Pavol Faško meteorológus szerint az elmúlt években egyre markánsabban jelentkeznek aszályos időszakok, és már nem csak nyáron – hanem minden évszakban.

Súlyos a helyzet

Az SHMU a jelenlegi száraz időjárást „rendkívül súlyos” helyzetként definiálja. Az ország felében szélsőséges mértékű a szárazság, míg a csapadékhiány az egész országot érinti. A talaj felső víztartó rétege (40 centiméter mélységig) az ország három negyedében félig kiszikkadt, vagyis 50 százalékos a víztartalma.

Az év ezen szakában szokásos csapadékmennyiségnél sok helyen már most -40 mm-nél kevesebb eső esett, helyenként a különbség -60 mm.

Az SHMÚ szerint a jelenlegi aszály a 2007-es szárazsághoz hasonlítható – akkor volt a valaha mért legszárazabb áprilisi hónap Szlovákia területén.

A mezőgazdaság ráfizet

Míg a klímaváltozásnak köszönhetően egyes termények olyan helyeken is termeszthetők lettek, ahol korában nem, most már olyan mértékű problémával néz szembe a mezőgazdaság, amelynek súlyos következményei lehetnek.

Az idősebbek elmondása szerint három évtizede a Csehországból érkező aratók a Csallóközben kezdték a betakarítást, mire ott végeztek, épp beérett a gabona az északi szántóföldeken. Mára ez az időkülönbség eltűnt.

Évek óta megy a vita arról, hogy Szlovákiában az állam nem járul hozzá kellő mértékben a szárazság okozta károk megtérítéséhez, de még nagyobb gond, hogy nincs átfogó terv az aszállyal leginkább sújtott területek öntözéses rendszereinek támogatására. Az eső ugyanis valószínűleg megérkezik, de az agráriumban egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogy mennyi…

Körkép.sk