Anita, Kármen
  • HUF: 345.00
  • USD: 1.11
  • 11 °C
  • 23 °C
Belföld

Ördög a részletekben: Korrupció, igazságosság, jogállam – a Matovič-kormány programja (Körkép-elemzés)

A kormányprogram első néhány fejezete sokszor az elmúlt időszak botrányaira reagál

Nyitókép forrása: sme.sk

 

Korrupció, igazságosság, jogállam és a lakosság védelme – ezek a kormányprogram első három fejezetének kulcsszavai, bár ebben a részben kap helyet a nemzeti kisebbségek kérdése is. Cikksorozatunk első részében igyekszünk azokat a változtatásokat megvilágítani, amelyek elsőre talán nem tűnnek látványosnak, valójában azonban olyan mélyen nyúlnak a politika, az oligarchák és az igazságszolgáltatás eddig egészségtelen viszonyába, hogy az sokaknak fájdalmas lesz. A legtöbb intézkedés nem pusztán jószándékból fogalmazódott meg, hanem inkább reakció a közelmúlt súlyos visszaéléseire, törvénysértéseire és politikai botrányokra. 

 

A korrupcióval foglalkozó programpont rengeteg közhellyel indul, végül számos konkrét vállalást találunk benne. Nem véletlenül ez az első pont a kormányprogramban, ez volt ugyanis az összes kormánypárt egyik legfőbb kommunikációja a kampány ideje alatt.

 

Hirdetés(x)

A kormányprogram ezen a téren olyan vállalásokat tesz, mint hogy a Transparency International korrupciós rangsorában 20 helyet előbbre ugorni. Jelenleg Szlovákia az 59. helyen szerepel. Húsz hellyel Kuba mellől Dél-Korea elé kerülnénk.

 

Meglesz az OĽANO választási programjának egyik kulcseleme is

 

A kormány vállalja a vagyoneredetről szóló törvény szigorítását és az illegális vagyonnal rendelkezők elszámoltatását. Rögtön ezután foglalkozik a kormányprogram a választott és nem választott állami tisztviselők elszámoltatásával. Ezt úgy akarják elérni, hogy kiszélesítik a vagyonbevallás kötelezettségét és egy nyilvános adatbázist hoznak létre a tisztviselők adataival.

 

Kérjük, támogasd a Körképet!

 

Létrehoznak egy (elvileg) független intézményt, amelynek azt lesz a feladata, hogy az állami tisztviselőket felügyelje etikai, összeférhetetlenségi és vagyoni szempontok alapján.

 

És belekerült a kormányprogramba az OĽANO egyik legfontosabb vesszőparipája, az állami tisztviselők anyagi felelősségvállalása is.

 

Lobbitörvény

 

Nem forradalmi, de rendkívül fontos újítás, hogy a kormány vállalja a lobbitörvény elfogadását. Szlovákiában ugyanis nincsenek törvényi keretei a lobbitevékenységnek, annak ellenére, hogy már a kezdetektől nyilvánvalóan jelen van a lobbi a politikában.

 

A lobbitörvény célja nem csak az, hogy szabályozza a lobbitevékenység módját, hanem az is, hogy annak menetét átláthatóvá, nyilvánossá tegye. Vannak országok, ahol a lobbistákat nyilvántartásba veszik, a törvény előírja, hogy annál a részlegnél nem lobbizhatnak, ahol közeli hozzátartozójuk dolgozik. A lobbisták meghallgatást kérhetnek a kormánynál, a parlamentnél, szabályozott, legitim és nyilvános módon előadhatják az általuk képviselt csoport aggályait. A személyes találkozókról feljegyzések készülnek, stb. A gyakorlatban már csupán az, hogy konkrét személyekhez tudjuk kötni egy-egy érdekcsoport lobbingját, a korábbinál nagyobb átláthatóságot biztosít.

 

A kormányprogram az Állami Számvevőszék ellenőrző hatáskörének kiszélesítését ígéri azzal a céllal, hogy a „közpénzek felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát és jogosságát” megállapítsa.

 

A hivatalnokok felvételének menetén is változtatna a kormány, egységes eljárást akarnak kidolgozni, hogy megakadályozzák a protekciót és az összeférhetetlenséget.

 

A kormányprogram „átlátható kiválasztási folyamatot” ígér az államot vagy állami cégeket képviselő személyek kinevezésénél. Ez a pont konkrétan az olyan esetek kiküszöbölését célozza meg, amikor egy-egy oligarcha ügyvédje, korábbi üzlettársa vagy alkalmazottja ülhetett olyan hivatalok élére vagy döntéshozó testületébe, mint az Állami Számvevőszék vagy a Közbeszerzési Hivatal, hogy aztán gyanús ügyletekre is áldásukat adják.

 

Pellegrini megerősítette, hogy visszahívják Kmotrík ügyvédjét az ÚVO alelnöki székéből

 

Ezt a megtisztulást nyilvános meghallgatásokkal, nyilvános javaslattételekkel, a jelentkezések és a pályázati kiírások teljes nyilvánossá tételével akarja elérni a kormány. Nagyobb függetlenséget biztosítana a Közbeszerzési Hivatalnak is.

 

Megnehezítik a túlárazott szerződések elrejtését

 

A kormány kiszélesítené a kötelezően közzéteendő dokumentumok listáját, és érvényesíteni akarja azt az elvet, hogy „minden ami nem titkos, nyilvános”. Ez az elv elsősorban az olyan eseteket orvosolhatná, amikor egy kétes információ elhallgatása érdekében a tisztviselők arra hivatkoznak, hogy nem áll rendelkezésükre az adott dokumentum, vagy hogy az érintett „másik fél” kérésére eltitkolják a dokumentumot – mert  csak akkor minősül titkosnak, ha egy törvény annak nevezi.

 

Szlovákiában rengeteg előnytelen, adófizetőket lehúzó állami szerződés létezik, valójában a SkyToll nagy visszhangot kiváltó esete csak a jéghegy csúcsa lehet. A legtöbb esetben a buktatókat úgy kerülik ki, hogy a szerződéseket nyilvánossá teszik, de a túlárazást tartalmazó mellékleteket, későbbi módosításokat már nem. A kormányprogram azt ígéri, hogy kötelezővé teszik a mellékletek és módosítások közzétételét is. Ez rengeteg szekrényből kieső csontvázat jelent majd.

 

Reflektorfénybe kerülhetnek az autópályák miatt felvásárolt telkek tulajdonosai

 

A kormányprogramban szerepel, hogy a Nemzeti Autópálya Ügynökség felmentést kap a titoktartás alól a felvásárolt telkek tulajdonosainak listáját illetően. Vagyis nyilvánossá válhat, kiktől vásárolt fel telkeket az állam az autópályák nyomvonalán – illetve az is, hogy kik ismerhették előre a nyomvonalak elhelyezkedését és mennyit is kaszáltak az állammal kötött ügyleten.

 

Az igazságszolgáltatás területén a bíróságok megtisztítása volt az elsődleges elvárás a pártokkal szemben a választások előtt. Főleg a Kočner-ügyek kapcsán bemocskolódott bírók miatt. Ennek fényében a kormányprogram a következőket ígéri (röviden):

 

  • a Bírói Tanács szerkezeti reformját a regionalitás elve alapján (a Bírói Tanács dönt a bírók elmarasztalásáról, fegyelmi eljárásairól, kvázi a bíróság saját önkormányzatát jelenti);
  • nagyobb lesz a távolság az igazságszolgáltatás és a politika között – a politikusok csak nem bírói személyeket jelölhetnek – így például elkerülhető lenne, hogy egy újabb Jankovskához hasonló igazságügyi államtitkár egy maffiózó kezére játszó bírót tegyen pozícióba, hogy aztán szívességeket várjon el tőle.
  • A Bírói Tanácsnak kötelező lesz vagyoni és erkölcsi átvilágítást végezni az általa kinevezett bírókon.
  • Az Alkotmánybíróság reformja – hogy ne lehessen a tavalyihoz hasonló patthelyzetet előidézni, és hogy ne egyetlen politikai garnitúra válassza meg hat évre az alkotmánybírókat.
  • A bíró és a legfőbb ügyész letartóztatásához jelenleg az Alkotmánybíróság jóváhagyása is kell. Ezt a kormányprogram eltörölné.
  • Felső korhatár az általános bíróknál (65 év).

 

Ez a pont több másik intézkedést is tartalmaz. Az ígért változtatások olyan mélyen nyúlnak bele a politika és az igazságszolgáltatás fű alatt összefonódó kapcsolatába, hogy ha már a fele teljesülne, kevesebb Jankovská, Maruniaková és Harabin vagy Kičura lesz a bírók között.

 

Kočner majmocskái mennek a sittre. Mutatjuk, kinek milyen szerepe lehetett a bűncselekményekben

 

Mindenféle hatalmi egyensúlyok és ellensúlyok…

 

A kormányprogram az NGO-k helyzetén nem kíván változtatni, továbbra is támogatni kívánja őket. A kormányprogram inkább azt hangsúlyozza, hogy mely jelenségekkel szemben akarja támogatni az NGO-kat – ilyen a korrupció, a szélsőségesség, intolerancia.

 

Nem annak tűnik, de fontos célkitűzés a szlovák totalista államok (Tiso-féle bábállam, kommunista Csehszlovákia) történelmének hangsúlyozása a közép- és főiskolákon. A történelmi magyarázatok mellett nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában a korrupció haszonélvezőinek egy része az egykori kommunista garnitúra tagjai vagy azok leszármazottai. Másrészt, hogy Szlovákiában a kommunizmus és a fasizmus éltetése kéz a kézben jár.

 

A nemzeti kisebbségek ügyei tekintetében a kormányprogram kevésbé ambiciózus, bár vannak biztató jelek. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó rész első bekezdése a jelenlegi status quót garantálja, ami viszont a lassú asszimiláció útját jelenti, így áttörésnek semmiképp sem nevezhető.

 

Mit ígér a Matovič-kormány a magyaroknak? Kormányprogram-elemzés

 

Pozitívum azonban a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotásának ígérete. (Itt ennek megfogalmazása lehet a politika áldozata, meglátjuk, mikor és mire futja majd a kormánytól.) A külön Nemzetiségi Kisebbségi Hivatal létrehozását csak fontolóra veszik (nem ígérik). Ez a hivatal állandó jelentéseket készítene a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Érdemes lesz különösen odafigyelni a hivatal hatáskörére, vele ugyanis megszüntetnék a Nemzeti Kisebbségek Kormánybiztosi Hivatalát és az Emberjogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi Kormánytanács Hivatalát is.

 

Az egyetlen konkrét előrelépés az az ígéret, hogy Nyitra és Nagyszombat megyére vonatkoztatva kiterjesztenék a nyelvhasználati törvényt. Viszont ha már erre a két megyére igen, kérdés, hogy például Besztercebánya és Kassa megyére miért nem.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több hasonló anyagot készíthessünk nektek!

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket