Nyitókép forrása: Körkép.sk

 

Igor Matovič szlovák kormányfő meghívása, az MKP memoranduma és annak átadásának körülményei és formája, valamint az arra adott reakciók – ezekről a témákról vitáztak a Pátria Rádióban Őry Péter, az MKP ügyvezető elnöke, Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke és Sólymos László, a Most-Híd nemrég megválasztott új elnöke.

 

A műsor egyetlen igazán érdekes része az MKP memoranduma kapcsán kialakult eszmecsere volt, de az is kiderült, hogy Igor Matovič június 2-i meghívását egyesek veszélyesnek tartják saját politikai ambícióikra nézve.

 

Sólymos László szerint a szlovák kormányfő gesztusa nem volt őszinte. Szerinte Trianon 100. évfordulója komolyabb dolog, minthogy a facebookon üzengessen. Azt is nehezményezte, hogy Matovič „eltitkolta” a szlovák sajtó elől a június 2-i rendezvényt.

  hirdetes_300x300   

 

Matovič csak a magyar választókat akarja (?)

 

Őry szerint Matovič a magyar szavazóbázis megszerzésére törekszik, amely amiatt vált szabaddá, hogy senki sem jutott be a parlamentbe a magyar érdekeltségű pártok közül az idei választáson. Kijelentette, hogy a szlovákiai magyar politikai élet átalakulóban van. Szavai alapján legitimnek tekinti, hogy egy szlovákiai közösség és a kormányzat közti viszonyban megfogalmazták kéréseiket.

 

Mózes azt emelte ki, hogy bár Trianon egy olyan történelmi esemény, amelyről meg kell emlékezni, a feladat mégis az, hogy biztosítva legyen a felvidéki magyarság megmaradása. A Matovič-féle találkozó kapcsán kijelentette, hogy a kormányfő a három órán át tartó eseményen mindenkivel találkozott, beszélgetett, és annak ellenére szánt rá időt, hogy másnap Csehországba utazott (mint minden szlovák kormányfőnek, első hivatalos útja neki is Prágába vezetett – a szerk. megj.).

 

Mózes Sólymossal ellentétben őszintének érezte Matovič gesztusát, és arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a politika a szavazatok elnyeréséről is szól, az OĽANO nem csak a választások után vált nyitottá, már előtte is kereste a kapcsolatot a magyarokkal, ahogy az OĽANO-s miniszterek és államtitkárok is nyitottak voltak a kommunikációra már korábban is.

 

Sólymos erre reflektálva kijelentette, hogy Matovič számára a rendezvény arról szólt, hogy meg tudja szólítani a szlovákiai magyar választót, és a facebook-bejegyzései is ezt a célt szolgálják.

 

„Nem hiszem, hogy őszinte lett volna a gesztus, mert Trianon az összetartozás napja, és nem lehet azzal kezdeni, hogy valakiket kirekesztek. (…) Matovič tudja, hogy mit csinál, és ezzel a lépéssel gyengíteni akarta a szlovákiai magyar politikumot”

 

mondta Sólymos. Hozzátette, hogy Szlovákia fennállásának történetében először fordult elő, hogy nincs magyar képviselet a parlamentben, leszámítva „egy-két kirakatmagyart”. És persze úgy véli, hogy a vitaműsorban (értsd a Pátria rádióban) szereplő politikusok pártjainak kell visszahozni a játékba a magyar képviseletet.

 

Őry ködösít

 

Őry Péter a memorandum átadásával kapcsolatos kérdésre reagálva azzal érvelt, hogy a szlovák kormányfő három dolgot nyilatkozott ennek kapcsán.

 

Őry szerint furcsa, hogy Matovič anélkül véleményezte a memorandumot, hogy azt nem olvasta. Az MKP ügyvezető elnöke azzal próbálta visszályára fordítani a kérdést, hogy arra utalt, Matovič volt tiszteletlen a magyarokkal, hogy el sem olvasta a kéréseiket.

 

Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy az MKP és főleg nem egy átmeneti ügyvivő pártelnök nem képviselnie az összmagyarságot. A vita során azt a benyomást próbálta kelteni, hogy a kormányfő a memorandum tartalmát utasította el, pedig a lényeg az átadás módján és időzítésén volt.

 

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a szlovák kormányfővel tartott közös pénteki sajtótájékoztatón a Körkép.sk kérdésére reagálva úgy fogalmazott, hogy a „memorandum azt tartalmazta, amit [az MKP politikusai] korábban már százszor elmondtak”. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy egy 101. alkalomért kár volt felesleges feszültséget kelteni.

 

Egy elképesztően rossz hasonlat

 

A vita során Őry azt is kijelentette, hogy a kormányfő a szlovák sajtó és a politikai ellenfelek nyomása miatt volt kénytelen kemény reakciót megfogalmazni a memorandummal szemben.

 

„Teljesen természetes, hogy Trianon századik évfordulóján az általunk fontosnak tartott kérdéseket letesszük az asztalra”.

 

mondta Őry, majd tett egy meglepően rossz összehasonlítást, és párhuzamot vont a memorandum átadása és a között, mikor Matovič még ellenzéki politikusként transzparenssel a kezében zavarta meg a Smer sajtótájékoztatóját. Ez az összehasonlítás azért sokat elárul Őry politikai átlátásáról, ugyanis a két eset nem összehasonlítható: az egyik esetben egy gesztusnak szánt rendezvény meghívottjai vezették elő követeléseiket egy potenciális szövetségesnek a lehető legrosszabb formában, a másik esetben meg két politikai ellenfél folytatott vérremenő harcot.

 

Sikerült belepisilni a homokozóba

 

Mózes Szabolcs kitartott véleménye mellett, hogy Matovič gesztusa őszinte volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a szlovák kormányfő Trianon alkalmából nem szólalt volna meg, akkor azt rótták volna fel neki, ha pedig reagál rá, akkor amiatt.

 

„Ha tesz egy gesztust akkor meg amiatt panaszkodunk, hogy el akarja lopni a magyar választókat”

 

mondta Mózes, majd hozzátette:

 

„A memorandummal sikerült belepisilni a homokozóba. Politikai dilettantizmus volt”

 

mondta. Azt is kijelentette, hogy a dokumentumon a magyar közösség memorandumaként íródott, nem pedig az MKP-é. Márpedig szerinte ebben az esetben egy széles körben megvitatásra kerülő memorandumot kellett volna letenni az asztalra, és nem egyetlen párt átmeneti vezetésének kellett volna előrukkolnia vele, hogy egy napra bekerüljön a hírekbe.

 

Most miért igen, korábban miért nem?

 

Mózes arra is felhívta a figyelmet, hogy a memorandum kifejezés a szlovákok számára komoly súlyú dokumentumot jelent, történelmükben csak három ilyenre volt példa. Az átadás formáját is bírálta, elmondta, hogy szerinte a találkozón az MKP fel is vethette volna egy memorandum átadásának lehetőségét, majd egyeztetés után később ez is megtörténhetett volna.

 

Mózes hangsúlyozta, hogy az MKP nyolc, a Most-Híd hat évig volt kormánypozícióban, és ezekben az időkben a most átadott memorandum tartalmának töredéke sem került be a kormányprogramba, de most, amikor egyetlen magyar párt sincs a parlamentben, „egy maximális csomagot viszünk a szlovák miniszterelnöknek”.

 

Kiemelte, hogy az elmúlt tíz év politizálásával a magyar pártok minden fajsúlyos magyar ügyet a szőnyeg alá söpörtek, és ebben nagy érdemei vannak a Most-Hídnak. Szerinte ezzel a magatartással azt a hamis képet keltették a szlovákokban, hogy nincsenek vitás ügyek a felvidéki magyarok és a szlovákok között.

 

Csak az eredmény fontos

 

Sólymos érdemben nem tudott reagálni Mózes kritikájára. Kijelentette, hogy nem a módszer, hanem az eredmény fontos.

 

„Nem biztos, hogy jó, ha berúgom az ajtót. (…) Rosszul indult az egész”

 

mondta, majd a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, példaként pedig a Kisebbségi Kulturális Alapot hozta fel, amit ő továbbra is kulturális autonómiaként értelmez. Megjegyezzük, ez sem a legjobb párhuzam, mert a KKA működése sem éppen makulátlan (volt példa visszaélésekre), másrészt pedig nagyfokú átláthatatlanság jellemzi, számos összeférhetetlenségi esettel. És persze, köze nincs a valódi kulturális autonómiához, ha egyszer az aktuális kormányzat jelöltjei rendelkeznek felette befolyással.

 

Két irány

 

Őry ismét kijelentette, hogy a felvidéki magyar politikában egy széleskörű megegyezés hozhat pozitív fordulatot. Jelezte, hogy a legközelebbi olyan ügy, amely közös cselekvésre ösztönözhet, az a népszámlálás lesz.

 

Sólymos szerint is az összefogás jelent megoldást, és egy „erős magyar parlamenti képviselet” kialakítását hangsúlyozta.

 

Mózes Sólymosra reflektálva felhívta a figyelmet arra, hogy a Most-Híd jelenlegi elnöke négy évig volt miniszter

 

„Most meg a partvonalról kiabálod be a célkitűzéseket, és azt várod, hogy Matovič oldja meg”

 

mondta, majd hozzátette, a memorandum átadásának körülményei előtt több MKP-s ismerőse értetlenül állt.

 

Ezután Őry Mózest és az MKÖ-t támadta, kijelentve, hogy az a párt, amely a választások előtt választási párttá alakult épp a szétzilálódás irányába mutat. Az MKP ügyvezető elnöke szerint két út áll a felvidéki magyar politika előtt: az egyik a szlovák politika irányába visz, a másik az egységes politizálás felé.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.