Krajniak az állam áfabevételeinek egy részét a nyugdíjakba pumpálná

Nyitókép forrása: aktuality.sk

Nemrég Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter a nyugdíasok érdekvédelmi szerveivel való találkozó után kijelentette, a tárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy a dolgozó lakosság adójának egy részét célirányosan szülei nyugdíjhozzájárulására ajánlhassa fel. Ennek a tervnek a részleteiről is beszélt a Pravda baloldali napilapnak adott interjújában.

Krajniak azzal érvel, hogy a szülők számára a gyermekek felnevelése 50-70 ezer eurós költséget jelentett (gyermekenként) – beleszámítva az anyasági miatt meg nem valósuló bevételeket is –, ezért jogos elképzelés, hogy a dolgozók adójuk egy részével közvetlenül szüleik nyugdíjához járuljanak hozzá.

Krajniak az interjúban hangsúlyozta, hogy ez nem jelentené a nyugdíjak csökkentését, épp ellenkezőleg, több forrást akadnak bevonni a nyugdíjrendszerbe.

   

„A szükséges pénzügyi forrásokat az állami bevételekből szereznénk meg. Amikor a gazdaságnak jól megy, akkor automatikusan nő a hozzáadottérték-adó (DPH, magyarul, áfa – a szerk. megj.). Az ebből származó bevételek egy részét automatikusan a Szociális Biztosítóba irányítanánk, így pénzügyi tartalékot képezhetünk a magasabb nyugdíjakra azok számára, akik több gyermeket neveltek fel. Egyúttal azt is figyelembe vennénk, hogy a felnevelt gyermekek mennyire felelősségteljesek és dolgosak”

fogalmazott Krajniak. Arra nem válaszolt egyértelműen, hogy ha a fogyasztás visszaesésével csökkenne az állam DPH-bevétele, akkor csökkennének-e vele a nyugdíjak is.

Állítása szerint épp azért a DPH-bevételekből finanszíroznák a „magasabb nyugdíjakat”, mert a „kétkezi munka szerepét egyre inkább átveszik a robotok, és bár a múltban felmerült a robotizáció megadóztatása, de ez azzal fenyegetett volna, hogy a gyárak a szomszédokhoz költöznek”.

Krajniak továbbra is kitart a tizenharmadik nyugdíj kifizetése mellett, megjegyezve, hogy jelen állás szerint azt csak az Alkotmánybíróság törölheti el.

Beszélt a kurzarbeitról is. A német mintára épülő bértámogatási rendszer jelentős terhet ró az állami költségvetésre, egyesek szerint akár egy százalékponttal is nőhet az adó- és járulékterhek aránya a bérekben. Krajniak ismét kitérő választ adott, kijelentette, hogy ellene van a bérköltségek emelésének, de ettől még legalább kétmilliárd euróra akarják duzzasztani a bértámogatási rendszer keretét.

Beszélt arról is, hogy július közepén fognak tárgyalni a kurzarbeit jövőjéről. Azt megerősítette, hogy a támogatási rendszer a tárgyalások után is folytatódni fog, de a formája megváltozhat.

A teljes interjú itt érhető el.

Körkép.sk