Nyitókép: minedu.sk
Az Európai Bizottság (EB) pozitívan szemléli a választások után felálló új vezetés hozzáállását a roma gyerekek szegregációjának csökkentése terén. Az Oktatásügyi Minisztérium államtitkárának, Filip Mónikának a törekvéseit közös sajtótájékoztatójukon Lucia Ďuriš Nicholsonová EP-képviselő is értékelte.
A minisztérium megörökölte az EB részéről reális veszélyként fenyegető jogsértési eljárást, mely a roma gyerekekhez való hozzáállás miatt fenyegette Szlovákiát.
„Célunk, hogy fokozatosan megszüntessük a roma gyerekek felé létező szegregációt, és megelőzzük a további szegregált osztályok és iskolák létrejöttét. Az Európai Bizottság pozitívan értékelte legutóbbi reakciónkat e téren, és támogatja vázolt javaslatainkat és nyitott hozzáállásunkat a helyzet megoldására,“
emelte ki az államtitkár.
Ahogy arról a Körképen korábban már beszámoltunk, évek óta halogatott problémáról van szó. Az elmúlt 10-15 évben az Oktatásügyi Minisztériumban nem igazán foglalkoztak ezzel a témával, inkább helyi szinten voltak említhető kezdeményezések. Az Európai Bizottság 2015-ben az EU kötelezettségszegési eljárást is indított az ország ellen, melyre a szaktárca elutasítóan reagált.
Filip Mónika a Pátriában ígért előrelépést a hátrányos helyzetű diákok oktatásában
A helyzetre megoldást jelenthet a hamarosan bevezetésre kerülő kötelező óvodalátogatás.
„Ezzel megelőzhetjük a roma gyerekek körében fennálló állapotot, mely sokak esetében mentális fogyatékosságot állapít meg nálunk, így automatikusan speciális iskolába kerülnek. Gyakran azonban csak arról van szó, hogy a gyerekek nem beszélik az államnyelvet, nem jártak óvodába, otthon más nyelven beszélnek, így képtelenek alkalmazkodni az iskolai környezethez,“
magyarázta Lucia Ďuriš Nicholsonová EP-képviselő.
További régóta fennálló probléma a váltott műszakú működés egyes alapiskolákban, ahová roma gyerekek járnak. A jelenlegi tanévben 3353 kisdiák jár ilyen iskolába.
„A minisztérium pontos elemzést készít az oktatási intézmények kapacitás lehetőségeiről, mely felmérné a közlekedési lehetőségeket is“
vázolta Filip Mónika. A későbbiekben várhatóan a metodikai, diagnosztikai eljárásokon is változtatnak, igazodva a roma gyerekek részben egyedi igényeihez. A minisztérium a szlovák nyelv oktatásának módszertani változtatásaiban is lépésekre készül a tanárok számára, a készülő jogszabály pedig a szegregáció fogalmát is definiálni fogja.
Filip Mónika elmondta azt is, hogy változások lesznek a speciális oktatási intézmények finanszírozása terén is, hogy az iskolák felkészültebbek legyenek a speciális igényekre.
A cél az, hogy az iskola képes legyen megbirkózni azoknak a roma diákoknak az oktatásával, akiknél nem áll fenn mentális fogyatékosság, mégis az előírt tananyag elsajátításával küzdenek.
Az uniós tagországok közül Szlovákiában jár arányait tekintve az egyik legtöbb diák speciális iskolákba. 2018-ban ez az alapiskolás diákok 5,7 százalékát jelentette.
„A roma diákok aránya a speciális oktatásügyben az elmúlt években ugyan némileg csökkent, de még mindig 63 százalékon áll a speciális osztályok, és 43 százalékon a speciális iskolák tekintetében,”
zárta Lucia Ďuriš Nicholsonová.
Körkép.sk/sajtóhír
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.