Nyitókép: Körkép.sk/KPA/Illusztráció

 

Andrej Kiska távozásával súlyos anyagi problémákba kerület a Za ľudí. A legkisebb kormánypárt egyben a legszegényebb parlamenti párt is.

 

Az Akuality.sk terjedelmes cikkben elemzi a Za ľudí szorult helyzetét, amely Andrej Kiska alapító-pártelnök távozásával elveszít egy olyan embert is, aki képes volt támogatásokat hozni a pártnak.

 

Milliomos ismerősök

 

 hirdetes_810x300  

Kiska a választások előtt több mint hárommillió euró kölcsönt kapott saját üzleti partnereitől politikai projektjére. Csakhogy a Za ľudí a leggyengébb eredményt hozta a parlamenti küszöb felett, és a tartozások leszámolása után alig marad valami a négy évre kapott állami támogatásból.

 

Kiska 1,75 millió euró kölcsönt szerzett pártja részére régi jóbarátjától, a HB Reavis Group ingatlanfejlesztő mogul egykori vezérigazgatójától, Pavel Trenkától. Viszonylag nagy összeget, 900 ezer eurót kapott Peter Zálešáktól is, aki a Nay Elektrodom társtulajdonosa. Az elektronikai üzletlánc másik tulajától Ján Tomáštól 600 ezret hozott. Ez így összesen három és egynegyed millió euró.

 

Egyetlen másik párt sem adósította el magát ennyire, igaz, hogy a Za ľudínak, a PS-nek és a SPOLU-nak új pártokként nem járt állami támogatás, amelyből a pártot finanszírozni lehetett volna.

 

A vártnál sokkal rosszabb eredmény

 

A gondok a választások napján kezdődtek. A felmérésekben kétszámjegyű eredményekkel szereplő Za ľudí a parlamentbe jutó pártok közül a legkevesebb szavazatot kapta: 5,77 százalékot. Az állami támogatás nagysága pedig a választási eredménytől függ. A választási győztes OĽaNO 21 millió eurót, a második legnagyobb kormánypárt, a Sme rodina pedig 7,5 millió eurót kap az adófizetők pénzéből négy évre szétosztva. A Za ľudí azonban csak 5,2 milliót.

 

Nem nehéz kiszámolni, hogy a tartozások leszámolása után a pártnak alig két millió eurója marad négy vére, vagyis évi félmilliót költhet működésre. De a működésen kívül másra is költeni kellene: 2022-ben önkormányzati és megyei választások lesznek, és ha a koalíció kibírja, akkor négy év múlva újabb parlamenti választások újabb kampányidénnyel, majd a kört röviddel ezután az ötéves ciklust betöltő EP-választások zárják.

 

A pártok finanszírozásával rendszeresen foglalkozó Transparency Interantional szerint az említett három (plusz egy) választás együtt 4-5 milliós költséget jelent a pártoknak, négy éves működéssel együtt így 7 millió euróra lenne szüksége a pártoknak alapjáraton.

 

Megoldás: fúzió egy hasonszőrű párttal

 

Persze, a választási időszak alatt is lehet plusz bevételeket szerezni egyéni támogatásokból. Csakhogy a Smer – SNS – Most-Híd koalíció röviddel az idei választások előtt megváltoztatta a szabályokat, és most már a választási ciklus alatt az állami támogatáson kívül begyűjtött pénzek felső határa egységesen 3,5 millió euró. Ez persze a parlamenti nagyobb pártoknak kedvez, hiszen a választók száma, az ország területe adott, arányaiban több forrást fordíthatnak a szavazók meggyőzésére – a kis pártoknak marad a találékony és hatékony kampány, ha labdába akarnak rúgni.

 

Az Aktuality.sk megjegyzi, hogy nem kizárt a Za ľudí és a SPOLU fúziója. A két párt vezetése nem zárkózik el az ötlettől, ideológiai vonalon közel állnak egymáshoz. A SPOLU a PS-szel közösen a koalíció közel hét százalékos eredményéért 4,4 millió eurót kaptak. Az osztozkodás és elszámolás után a SPOLU-nak maradt egymillió eurója. Kiska pártjával együtt az már csaknem három millió.

 

A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy sem a Za ľudí, sem a SPOLU nem tömegpárt. Az utóbbinak tavaly novemberben 850 tagja volt, Kiska pártja pedig korábban 1000 tagkérelemről tett említést, konkrét számok azonban nem hangzottak el. Persze Szlovákiában masszív tagság nélkül is lehet hatalmas sikereket elérni: az OĽaNO évekig 4 taggal működött.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!