Malvin
  • HUF: 363.48
  • USD: 1.17
  • 10 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Belföld

A koronavírus elleni vakcina sem jelent feltétlenül megoldást. Az amerikaiak harmada elutasítja az oltást

Még el sem készült a vakcina, egyre gyűlnek a bizonytalan tényezők a koronavírus elleni oltás sikerét illetően

Nyitókép forrása: cnbc.com

 

Még el sem készült a vakcina, de már egyre gyűlnek a bizonytalan tényezők a koronavírus elleni oltás sikerét illetően. A múlt héten bemutattuk, milyen hatalmas kihívást jelenthet a vakcinák puszta logisztikája, most a vakcinázási hajlandóságot vesszük górcső alá.

 

Miközben a szakértők nagy része úgy saccolja, hogy a népesség 70-90 százalékának kellene beoltatnia magát ahhoz, hogy ez adott közösség védettséget szerezzen a járvánnyal szemben, egy nemrég megjelent felmérés szerint az amerikai lakosságnak csak két harmada (tehát kevesebb, mint 70 százaléka) oltatná be magát.

 

Ráadásul a felmérés elég eltérő képet mutat faji-etnikai, illetve politikai hovatartozás szerint. A demokrata szavazók nagyobb arányban mondanak igent az oltásra a republikánusoknál. Sokkal vészjóslóbb lehet a részmutató, miszerint az afroamerikai népességnek csupán 52 százaléka élne a vakcina lehetőségével, miközben a fehérek 67, a latinok 71 és az ázsiaiak 77 százaléka biztosan vagy valószínűleg beoltatná magát.

 

Más szavakkal: a legveszélyeztetettebb leszakadó közösség tagjai a legkevésbé hajlandóak vakcinázni magukat.

 

Vakcianellenesség

 

Az érem másik oldala, hogy a félelmek a vakcinázástól nem teljesen alaptalanok. A vakcinaellenes mozgalmak térnyerése 1998-ban kapott új lendületet, amikor egy tanulmány összefüggést mutatott ki a kanyaróoltás és az autizmus között. Később (bő tíz év után) ugyan megcáfolták a tanulmány eredményeit, amit csalásnak kiáltottak ki, a vakcinákra és gyártóikra azonban már rásütötte a bélyegét.

 

A statisztikák azonban egyértelműen az oltások mellett szólnak. A huszadik században a gyermekbénulás (polio) volt az egyik olyan járvány, amelynek felszámolására nemzetközi összefogás indult. 2002-re Európa esetmentessé vált. Persze ára is volt: a vakcinával kis százalékban nőtt az I. típusú cukorbetegség gyakorisága.

 

2000-ben a védőoltással megelőzhető betegségekben elhunyt 1,7 millió gyermek (!) fele kanyaróban szenvedett. 2005-re kiterjedt oltási kampányokkal a halálesetek számát a felére csökkentették. Az eredmények ellenére még mindig vannak egész közösségek, akik tiltakoznak az oltás kötelező beadása ellen  – például 2019-ben a brooklyni kanyarójárvány során az ortodox zsidók megtagadták a vakcinázást, ezért bírsággal kellett őket megfenyegetni.

 

Semmi sem 100 százalékos

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, ahogy egyébként minden gyógyszernek, úgy a vakcináknak is lehetnek káros mellékhatásai. A sertésinfluenza elleni egyik oltóanyag, amelyet a GlaxSmihKline vállalat fejlesztett ki, egyes esetekben narkolepsziát okozott – az oltóanyag beadása után évekkel.

 

Épp az ilyen esetek miatt tart olyan sokáig egy-egy új vakcina engedélyeztetése és főleg, tesztelése. Csakhogy ezúttal hatalmas a nyomás a kormányokon és a gyógyszergyártókon, hogy megnyugtató biztonságot nyújtó megoldással rukkoljanak elő, máskülönben a járvány egész ágazatokat fog tönkretenni: a légitársaságoktól az iparig.

 

Az új koronavírus-vakcinával kapcsolatban mégsem a biztonságosság kérdése fog először felmerülni, hanem a hatékonysága. Képes-e a népesség 70-90 százalékánál immunválaszt kiváltani, hogy közösségi védettség alakuljon ki? Meddig tart majd a kapott védettség: hetekig, hónapokig, évekig? Teljes védettséget nyújt majd, vagy csak enyhe lefolyásúvá (otthon átvészelhetővé) szelídíti a koronavírus?

 

A 26 legesélyesebbnek tartott koronavírus-vakcinák közül egyelőre alig pár van az emberkísérletek küszöbén, de már most sokan úgy vélik, hogy már az is elegendő lenne, ha az új vakcina a teljes védettség helyett csak enyhíteni fogja a betegség lefolyását, és elég lenne évente megismételni.

 

Hogy lesznek-e kimutatható mellékhatásai? Az majd csak a tömeges oltások után derül ki. Egyes országok már most azt fontolgatják, hogy kötelezővé tennék az oltást, ami járványügyi szempontból hatékony lehet, de politikai szempontból kockázatos: az a kormány, amely kényszeríti a lakosságot egy később esetleg károsnak bizonyuló vakcina felvételére, bukásra van ítélve. Ezért az óvatosabbak az önkéntes oltás mellett érvelnek, bízva abban, hogy jól szervezett kampányokkal meggyőzhető a lakosság legalább háromnegyede.

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: koronavírus vakcina

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket