Az SaS leválasztaná az egyházakat az államról, az OĽANO-t felháborította az ötlet

Nyitókép: Körkép.sk/KL

A kormánykoalícióban kisebb nézeteltérés alakult ki, miután a liberális SaS ismét feldobta az egyházak jogállásának egyébként elég kényes kérdését. Az állam idén 52 millió eurót oszt szét az egyházak között, ebből 34 millió a legnépesebb katolikus egyházhoz kerül. Az SaS szerint ideje foglalkozni az egyházak állami költségvetéséről való leválasztásával.

Az időzítés annyira nem meglepő, hiszen az állami támogatás mértékét a népszámlálási adatokból számolják ki, arra pedig jövőre kerül sor, így jogi és technikai szempontból adott lenne a lehetőség meghozni a szükségesnek vélt változást.

A liberálisok javaslata azonban nem nyerte el egyik koalíciós partner tetszését sem. Igor Matovič kormányfő (OĽANO) Facebook-bejegyzésében az SaS kezdeményezését „alantas és felületes marketinghúzásnak” nevezte. A Sme rodina, de még az egyébként liberális hajlamú Za ľudí is elutasította a felvetést.

   

Aki csak azért lépett a pártba, hogy megfúrja az egyházakat

Az egész azzal kezdődött, hogy az SaS ifjúsági csoportja és Miroslav Žiak SaS-es képviselő a Facebookon közzétették, hogy a „vallási szertartásokhoz nem kéne mindannyiunknak hozzájárulnia”. Az Aktuality.sk-nak nyilatkozva Žiak kifejtette, ő kifejezetten azért csatlakozott az SaS-hez, hogy elősegítse az egyházak leválasztását. Az állítása szerint a párt frakciója nemrég úgy döntött, hogy terítékre kerül a téma.

Az SaS egy középutas megoldás mentén gondolkodik, amely során az emberek befizetett adójuk egy részéről eldönthetik, melyik regisztrált egyháznak kínálják fel. Hasonló módon, mint ahogy az adó két százalékáról dönthetnek ma a cégek. Valami hasonló működik ma a germán nyelvterületeken.

Ez azonban Žiak szerint csak az első lépés lenne az egyházak leválasztásában.

„A társadalom elérkezettnek látja az időt, az emberek látják, hogy az egyházaknak nagy vagyona van”

véli a politikus, amit az amerikai egyházak példájával támasztott alá, ahol az egyházak maguk tartják el magukat.

A koalíciós partnerek elutasítóak

Az SaS aligha talál azonban ehhez szövetségeseket a koalíción belül. Matovič például jelezte, hogy a társadalom vallásos részét élősködőknek titulálni nem épp a legjobb módja annak, hogy a témát megnyissák. Felháborodott Žiak nyilatkozatán a kulturális tárca is, akit még csak nem is értesítettek a kérdés megnyitásáról. Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke szerint Szlovákiának vannak fontosabb problémái és kihívásai is, mint az egyházak jogállása.

Žiak persze a megtakarításokra is hivatkozik, mivelhogy 50 millió euró megspórolása számára elegendő érv az egyházak leválasztására.

Mi azért megjegyezzük, hogy ennyi erővel nem szabadna az államnak stadionépítésekbe sem invesztálnia, hiszen a népesség egy jelentős része nem jár meccsekre. Vagy tegyék teljesen önellátóvá a szlovák közmédiát, hiszen rengetegen egyáltalán nem követik a műsorait, és még folytathatnánk a példákat. Nem beszélve arról, hogy milyen több tízmillió eurós pazarlások történtek eddig a szlovák költségvetésben, amelyek nagy részét az új kormány bizony egyelőre még nem orvosolta. Az SaS érvelését épp emiatt sokkal inkább ideológiai-politikai narratívának kell tekinteni.

Nem először vetették fel

Egyébként más kormányoknál is fel-felmerült ez a téma. A legutóbbi népszámlálás (2011) előtt az I. Fico-kormány is bedobta a kérdést a köztudatba. Akkor olyan riadalmat keltett vele egyházi berkekben, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elfogadta az úgynevezett közalapi törvényt. Ez növelte az egyházközségeknek központba befizetendő adóterheit – ebből a pénzből tervezték fenntartani az egyház működését, ha a leválasztás megtörtént volna.

Persze nem történt meg a társadalmi nyomás és a közelgő választások miatt (2009-et írtunk), a reformátusok közalapi törvénye azonban megmaradt, nem kis feladatot róva ki az egyházközségek számára. Egyébként nem véletlen, hogy a református egyház szükségét érezte a törvény elfogadásának. A katolikus egyháznál jóval szerényebb föld-, ingatlan és egyéb vagyonnal rendelkezik, miközben arányaiban több lelkészt kell eltartania. (Míg 1000-1200 hívő jut egy katolikus papra, a reformátusoknál ez az arány 300-400 hívő/pap volt tíz évvel ezelőtt.)

Az egyházak szerepvállalása és az államérdek

Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy az egyházaknak az állam továbbra is adósa a kommunista időkben elkobzott vagyonnal, amit előbb szintén rendeznie kellene, mielőtt a teljes leválasztás kerül szóba.

Ráadásul a legtöbb egyház iskolákat, kollégiumokat tart fenn, tehát kiveszik a részüket a társadalom építéséből.

Nem kérdés, hogy vannak az egyházak részéről is visszás érzékeseket keltő gyakorlatok, például a temetés, esküvő és más hasonló alkalmak esetén „elvárt” nagyobb összegű adakozás, amelyből egyes papok nem is csinálnak titkot, rombolva a társadalom képét az egyházak tevékenységéről.

Mindazonáltal az államnak sem feltétlenül áll érdekében, hogy teljesen leválassza az állami költségvetésről az egyházakat. Franciaországban néhány éve visszaütött a túlzásba vitt liberális gyakorlat: az állam elvesztette a rálátását az egyházak, közük a mecsetek pénzügyeire, amelyek közül némelyiken terrorizmus támogatására szánt pénzek folytak keresztül. 2017-ben így újból megnyitották a vitát az állami finanszírozás lehetőségéről vagy legalábbis a szigorúbb dokumentációvezetés kötelezettségéről.

Körkép.sk