A Közbeszerzési Hivatal rábólintott, a Váhostav kapja az elmúlt tíz év legnagyobb vasúti tenderét

Nyitókép forrása: dnes24.sk

A Közbeszerzési Hivatal áldását adta, hogy a Váhostav lehessen a kivitelezője egy nem egész háromszázmilliós tendernek, amely gyorsvasúttal köti össze Dévényújfalut a cseh-szlovák határátkelővel.

A vitatott tendert a Szlovák Államvasút hirdette meg, a Közbeszerzési Hivatal pedig azt vizsgálta, történt-e visszaélés a pályázat lebonyolítása közben. Annak ellenére, hogy az Államvasút nem a legolcsóbb ajánlatot fogadta el.

A Közbeszerzési Hivatal szerint több szabálysértést is azonosítottak a tender lebonyolítása során, ugyanakkor egyik sem befolyásolta a győztes kiválasztását. Így az állam aláírhatja a szerződést a 275 millió eurós projektről, amelynek nagy részét uniós pénzből finanszírozzák majd.

   

A szóban forgó, 57 kilométeres vasútvonalat úgy újítanák fel, hogy 120-140, illetve 200 km/órás sebességgel is járható legyenek. Miért kellett várni három évet a döntésre?

Nem a legolcsóbb lett a győztes

2017-ben több pályázó jelentkezett be a projektre. Az olasz ICM S.p.A. , a szintén olasz Vicenza és a szlovák Váhostav konzorciuma 275 millió eurót ajánlott. Az osztrák Strabag 353,5 millió euróért végezte volna el a munkát; a TSS Grade 375,3 millióért; a Subterra 392,4 millióért. A legalacsonyabb árat egy kazah-olasz konzorcium ajánlotta; 216,8 millióért újították volna fel a vasútvonalat. Az Államvasút ezt az ajánlatot azonban törölte, így a Váhostav konzorciuma lett a győztes.

Mivel panasz érkezett a legolcsóbb ajánlattevő kizárására, hosszas huzavona után tavaly októberben ismét ki kellett értékelni az ajánlatokat – és megint a Váhostav mellett döntöttek. Még a választások előtt a Közbeszerzési Hivatal „megalapozatlannak” nevezte a két alulmaradt pályázó panasztételét, ám a vizsgálatot azért lefolytatták április 22. és augusztus 17. között. Nem találtak olyan hiányosságokat, amely miatt új közbeszerzést kellett volna kiírni.

A minisztériumé az utolsó szó

A Váhostav és a mögötte sejthető oligarcha, Juraj Široký ügyeiről az elmúlt években rengeteget cikkezett a sajtó. Az egyik legnagyobb velük kapcsolatos botrány a Váhostav restrukturalizációja volt, amikor is Robert Fico és kormánya a cég javára hozott egy döntést, amellyel kvázi kisemmizte azokat az alvállalkozókat, akiket a Váhostav nem fizetett ki. Botrány ide vagy oda, a cég ezután is gond nélkül kapott állami megrendeléseket.

A Váhostav kivételezett helyzetét olyan állami engedélyek szavatolják, amelyeket a smeres kormányok vezettek be. Ilyen például a C4 nevű biztonsági jogosítvány, amellyel rendszerint csak a Smer mögött álló oligarchák vállalatai rendelkezhetnek, esetleg olyan cégek, amelyek nem jelentenek valódi konkurenciát. (A C4-gyel összefüggésben leggyakrabban Miroslav Bödör nyitrai oligarcha Bonul nevű cégét szokták emlegetni). Korábbi sajtóinformációk szerint ugyanis jogosítvánnyal kellett rendelkeznie a pályázóknak.

A mostani vasúti tendert már csak a közlekedési minisztérium állíthatná meg. Ennek nem nagy a valószínűsége.

Körkép.sk