Az Összefogás törvénytervezettel vetne véget a Beneš-dekrétumok utórengéseinek

Nyitókép forrása: facebook.com/reprofotó

A Magyar Közösségi Összefogás (korábban Összefogás mozgalom) saját törvénytervezettel szretné elérni, hogy 75 évvel a Beneš-dekrétumok megszületése után, napjainkban ne lehessen ezekre hivatkozva elvenni az emberek jogos tulajdonát.

„Az Összefogás mozgalom törvénytervezetet dolgozott ki, melynek célja, hogy a 21. században az állami szervek ne kobozhassák el a polgárok tulajdonát a 75 évvel ezelőtti Beneš-dekrétumokra hivatkozva.”

olvasható az Összefogás sajtónyilatkozatában. Mózes Szabolcs, a mozgalom elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy miközben oligarchák és politikusok eurószázezreket nyertek az autópályák alatti telkek állami felvásárlásából, addig az állam sok hétköznapi polgárt kisemmizne.

    

„Amint az elmúlt három hónapban medializált esetek mutatják (Bosits kontra Szlovákia, a D4/R7 alatti parcellák elkobzása), a Beneš-dekrétumok nem csak történelmi igazságtalanság, az állami hivatalok a mai napig jogforrásnak tekintik és különböző módokon, a dekrétumokra visszavezetve próbálják elkobozni az ártatlan állampolgárok magántulajdonát.”

hangsúlyozza a mozgalom, hozzátéve, hogy a szlovák politikai elit állítása, miszerint a Beneš-dekrétumok már nem érvényesek, hamis állítás,

„ugyanis a dekrétumok végrehajtásáról szóló 104/1945 számú parlamenti rendelet a mai napig hatályos és a szlovák jogrend része – amint ezt az igazságügyi tárca is megerősítette.”

Nem elég a politikai beavatkozás, garancia kell

Az Összefogás a történtekre reagálva szakértők bevonásával törvénytervezetet készített elő a helyzet orvoslására, melyet most társadalmi vitára bocsát. A tervezetet elküldték politikai partnereiknek is (MKP és a Most-Híd), és a nyilatkozat szerint szeretnék bemutatni az illetékes kormánypárti politikusoknak is.

Mózes Szabolcs a  közösségi oldalán megjelent videójában hangsúlyozta, hogy az Összefogás által kidolgozott törvény

„nem a Beneš-deokrétumok eltörlését tartalmazza, hanem az egyértelműen diszkriminatív 1945-es rendeletet helyezi végre hatályon kívül. Ezen felül eltörli az 1945-ben kreált testületek elkobzó határozatait. A tervezet nem retroaktív, célja, hogy hatályba lépése után ne lehessen a dekrétumokra vagy a konfiskációs végzésekre hivatkozva földeket elkobozni.”

Hozzátette, hogy ebben a kérdésben sem elég a politikai közbelépés, „fentről leszólni a hivatalnokoknak”, mivel a kormányok és a hivatalnokok is cserélődnek, törvényi garanciára van szükség, hogy többé senki se élhessen vissza a dekrétumokkal és ne használhassa fel a diszkriminatív jogi normákat.

“Kollektív bűnösként” Szlovákiában. Miért voltak értelmetlenek a Beneš-dekrétumok?

Nem a dekrétumoknak, hanem a további visszaéléseknek vetne véget

Az Összefogás tervezete a jelenkori elkobzási határozatok bejegyzését állítaná le, elfogadása esetén nem rendeződnének az 1945-1949 közötti időszak kisajátításai. Ehhez más jellegű jogszabályra volna szükség.

„Ezt viszont egy társadalmi vitának kell megelőznie, mert ebben az esetben a magyar közösségnek és politikai képviseletének egy közös célt kellene megfogalmaznia. Itt a bocsánatkéréstől a széleskörű anyagi kárpótlásokig sok minden elképzelhető, ám közben a szlovák társadalommal is párbeszédet kell folytatni a többség által eddig szőnyeg alá söpört múltról. Annak viszont, hogy a jelenkori elkobzásokat le kell állítani, nincs alternatívája, amíg ilyen esetek történnek, addig Szlovákia nem jogállam”

 

– fogalmazott az Összefogás elnöke.

Az Összefogás független szakértőként Bugár Viktor segítségét kérte a törvény kidolgozásánál. Bugár Viktor szerint a tévesen hatályon kívülinek hitt 1945-ös rendelet továbbra is sok bizonytalanságot okoz és számtalan visszaélésre ad lehetőséget.

Ennek egyik beszédes példája a Bosits contra Szlovákia ügy, amely az Összefogás szerint arra bizonyíték, hogy a szlovák kormány sem dughatja homokba a fejét, és „ha nem állítja le a hivatalok által vezérelt legújabb kori elkobzásokat, a nemzetközi fórumok döntései fogják erre kényszeríteni”.

Brüsszel: A Beneš-dekrétumok továbbra is érvényesek Szlovákiában (Precedensértékű ítélet született)

Mózes Szabolcs szerint a mostani jogállás nagyfokú bizonytalanságot hoz a rendszerbe azzal, hogy

„több évtizeddel a dekrétumok születése után egyik napról a másikra vonható kétségbe polgárok százezreinek tulajdonjoga. Emellett a rendelet egyértelműen diszkriminatív, mivel a kollektív bűnösség elve alapján büntet etnikai csoportokat, ez pedig egy máig hatályos jogszabály esetében elfogadhatatlan”

hangsúlyozta a pártelnök.

Körkép.sk