Nyitókép forrása: sme.sk

 

A szlovák jogállamról szóló maradék illúziókat is végérvényesen összetörte a bíróság csütörtöki ítélete, amellyel Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának feltételezett megrendelőit, Marián Kočnert és Alena Zsuzsovát elsőfokon felmentették. A SME napilap összefoglalója nyomán most sorba vesszük, mivel indokolta a törvényszék a meglepő és sokakat felháborító döntését, de idézni fogjuk Daniel Lipšic ügyvédet is, aki észérvek mentén világította meg, miért kell fenntartásokkal fogadni a bíróság indoklását.

 

  1. Andruskó vallomása

 

A Kuciak-gyilkosság nyomozásának egyik legfontosabb tanúja Andruskó Zoltán volt, a gyilkossági megbízás közvetítője. A bíróság azonban végül nem tartotta megfelelően szavahihető tanúnak. Nagyrészt azért, mert míg Andruskó azt állította, hogy pénzt adott kölcsön Zsuzsovának, addig Zsuzsová épp az ellenkezőjét vallotta.

 

 hirdetes_810x300  

A bíróság háromtagú szenátusa végül úgy döntött, hogy „nem logikátlan felvetés” az a lehetőség, hogy a Zsuzsovának tartozó Andruskó hamis tanúvallomással próbáljon megszabadulni hitelezőjétől. A bíróság szerint Andruskó ráadásul „üzletelt” a vallomásával, amelynek segítségével alacsonyabb büntetést alkudhatott ki (végül 15 évet kapott).

 

Érdekes azonban, hogy míg Zsuzsová és Kočner kapcsán a bíróság nem tartotta Andruskót szavahihetően, Szabó Tamás és Miroslav Marček (a gyilkosság kivitelezői) esetében már igen. Ezt az ellentmondást a bíróság meg sem indokolta határozatában.

 

A bíróság szerint a gyilkosság összegét sem sikerült az ügyészségnek megfelelően hozzákötnie Kočnerhez.

 

Mindezek ellenére a bírósági határozat úgy fogalmaz, hogy abból kitűnik: nem Andruskó volt a főmegbízó.

 

  1. Fotók és megfigyelés

 

Kočnert közvetve azok a fotók kötötték az ügyhöz (az indítékon kívül, persze), amelyekért Peter Tóthnak fizetett. Peter Tóth (az ügy másik koronatanúja) vezette azt a csoportot, amely megfigyelte az újságírókat Kočner megbízásából.

 

Összesen tíz újságíróról készültek fotók, amelyeket egy, a Kočnernél tartott házkutatás során talált USB kulcsról szerzett meg a rendőrség. Andruskó és Marček is azt vallották, hogy az erről az USB-ről származó fotókat kapták meg a gyilkossági megbízással együtt.

 

A bíróság azonban nem megalapozott gyanúnak minősítette ezt az összefüggést, mert nem látta bizonyítottnak, hogyan jutott a fotókhoz hozzá Zsuzsová (ő adhatta tovább Andruskónak).

 

És itt van egy újabb ellentmondás: a bíróság ennek ellenére nem kételkedett abban, hogy Kočner adott megbízást az újságírók megfigyelésére, és hogy Kočner „kritikusan” állt hozzá az újságírókhoz. Csakhogy a szenátus szerint Kočneren kívül másik hat személy is hozzáfért a fotókhoz (a megfigyelést végző csapat tagjairól van szó), így látták bizonyítottnak ezt az összefüggést sem.

 

A bíróság abban is kételkedett, hogy csak Zsuzsová adhatott megbízást az oknyomozó újságíró megölésére.

 

Gengszterországban ki fogja elítélni a bírákat?

 

  1. Peter Tóth vallomása

 

Peter Tóth az ügy másik koronatanúja, aki újságíróként, egykori SIS-esként vezette a Kočner által életre hívott „megfigyelőcsoportot” 28 ellenzéki újságíróval szemben. Az ő vallomásából tudjuk, hogy Kočner nyíltan beszélt neki arról, hogy egy-két újságíró megölése „eléggé megijesztené” a többit ahhoz, hogy többet ne foglalkozzanak vele.

 

A bíróság szerint azonban a gyilkosság gondolatáért még nem ítélhető el senki, még akkor sem, ha Kočner tűnik az egyetlen olyan személynek, akinek a valóban volt indítéka megölni Ján Kuciakot.

 

  1. Threema

 

A bíróság nem vélte relevánsnak az ítélethozatalnál a Threema üzenetek tartalmát. Azokban ugyanis Zsuzsová és Kočner nem beszélt nyíltan a gyilkosság megrendeléséről, a témát virágnyelvbe csomagolták: hol foghúzásról, havazásról, USB-kulcs belteréről beszélgetnek (ez utóbbi a megfigyelési adatokat takarja).

 

A bíróság szerint az ügyészség nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy ezek az üzenetek a gyilkossággal vannak összefüggésben.

 

Zsuzsovát átszállították Besztercebányára, őrizetbevételéről dönt majd a bíróság

 

  1. Pénzfelvétel és átadás

 

Az ügyészség következő külcsfontosságú közvetett bizonyítéka Kočner pénzfelvétele volt közvetlenül a gyilkosság előtt. Az ügyészség szerint a felvett összeget átadta Zsuzsovának, aki a bank előtt várakozott.

 

A bíróság szerint semmilyen egyértelmű bizonyíték nem volt arra, hogy Kočner pénzt vett fel a banknál. A maffiózó azt állítja, hogy egy értékbecslői határozatot vett ki a széfjéből.

 

A mobiladatok azonban azt jelzik, hogy a kérdéses időpontban Kočner és Zsuzsová közel tartózkodtak egymáshoz, annak ellenére, hogy a két vádlott ezt tagadja. A bíróság szerint az ötvenezer euró átadását sem bizonyította meggyőzően az ügyészség. Annak ellenére, hogy a gyilkosság megtörténte utáni napokban valóban van nyoma pénzfelvételnek Kočner számláján.

 

A nyomozócsoport

 

Még mielőtt rátérnék Lipšic érvelésére, érdemes kitérni arra is, amit az elmúlt két napban többen is kulcsfontosságú hibának tartották a Kuciak-nyomozócsoport feloszlatását. A feloszlatást még a főtárgyalás kezdete előtt, meglepő sietséggel Milan Lučanský (azóta már leváltott) országos rendőrfőkapitány rendelte el 2019. október 22-én.

 

Azzal, hogy az ügyész már nem támaszkodhatott a nyomozócsoport erőforrásaira és tapasztalataira, stratégiai előnyt veszített el. Peter Juhás, a nyomozócsoport egykori vezetője szerint egyes bizonyítékok nem kerültek be a tárgyalás menetébe. Lučanský azonban épp a nyomozót tartja felelősnek, aki szerinte saját alkalmatlanságát próbálja fedezni.

 

Akárhogy is, azt nehéz figyelmen kívül hagyni, Lučanský rendőrfőnöki kinevezését a Smernek köszönheti, a Kuciak-nyomozócsoport feloszlatását pedig Denisa Saková smeres belügyminiszter hagyta jóvá. Márpedig a nyomozás során napvilágra került információk szinte naponta keverték újabb és újabb botrányba Robert Fico pártját.

 

BREAKING! Kuciak-gyilkosság – Ítélethirdetés: Szabó bűnös, Kočnert és Zsuzsovát felmentették

 

Lipšic: ilyen bűnténynél abszurd közvetlen bizonyítékokat követelni

 

Daniel Lipšic, a Kuciak-családot képviselő ügyvéd szerint a bíróság nem indokolta megfelelően a döntését.

 

„A közvetett bizonyítékok egész hálózata együtt kizárja annak lehetőségét, hogy a gyilkosság esetleg máshogy valósult meg, és hogy a megrendelő valaki más volt”

 

mondta az ügyvéd Braňo Závodský műsorában pénteken. Mint mondta, szerinte a háromtagú törvényszék többsége rosszul értékelte ki a bizonyítékokat. Elmagyarázta, hogy a büntetőtárgyalások során csak „ésszerű kétségek” felmerülése esetén menthető fel valaki, „nem elegendő a spekulatív jellegű kétség felmerülése” (ilyen például az a feltételezés, hogy elvileg valaki más is elkövethette a bűncselekményt, megszerezhette a fotókat, felvehette a pénzt, stb.). Márpedig Lipšic szerint a bíróság spekulatív kétségekre hivatkozva mentette fel Kočnert és Zsuzsovát.

 

„A megrendelőket – akik egy kávé mellett döntik el, hogy ki éljen vagy haljon, majd megbíznak valakiket, akiknek nem jelent gondot meghúzni a ravaszt – veszélyesebbeknek tartom a gyilkosság kivitelezőinél”

 

mondta.

 

Arról is beszélt, hogy Andruskó Zoltán vallomása rengeteg olyan mozzanattal mutatott átfedést, amelyről ő maga nem tudhatott. Lipšic vitatta a bíróság azon érvelését is, miszerint hiányoztak a közvetlen bizonyítékok Kočnerés Zsuzsová terhére:

 

„A megrendelt gyilkosságok nagy többségében a megbízókat csak és kizárólag közvetett bizonyítékok alapján lehet elítélni. Hiszen nincs írásbeli megrendelő, nincs lepecsételt számla, az egész ügymenet titokban zajlik. Azt állítani, hogy hiányoztak a közvetlen bizonyítékok Marián Kočner ellen, és ezért nem lehet őt elítélni, egyszerűen abszurd”

 

fogalmazott.

 

A teljes műsor alább megtekinthető:

 

Hosťom Braňa Závodského je právny zástupca rodín obetí, Daniel Lipšic a telefonickým hosťom je šéfredaktor Aktualít, Peter Bárdy.

Posted by Radio Expres on Friday, September 4, 2020

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.