Nyitókép forrása: pxhere.com
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta a bíróság reformjáról szóló törvényt, amely többek között az alkotmánybíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és a Bírói Tanács működésében hoz majd fontos változásokat, illetve előírja a bírók vagyoni átvilágítását is.
Az igazságügyi minisztérium műhelyéből kikerülő javaslat szerint a bíróságok saját autonóm központi szervezetét, a Bírói Tanácsot egy alkotmánytörvény kötelezi arra, hogy tagjai között legalább 50 százalékban nem bíróként ténykedő személyeket válasszon be. Ennek megfelelően az államfő, a kormány és a parlament csak nem bírókat jelölhet a Tanácsba.
Ezen kívül regionális elvet is bevezetnek a Bírói Tanács összetételében – korábban sokat kritizáltak a nyugati régiók bíróinak felülreprezentáltságát a testületben. Az is újításnak számít, hogy egyes regionális bírói tanácsok csak saját körzetükből jelölhetnek tagot a Bírói Tanácsba.
A javaslat a bírók anyagi átvilágítását is előírja. Lehetővé teszi a bírói jogosultság aktív ellenőrzését, és ha alvilághoz, vagy szervezett bűnözéshez köthető személlyel kerül a bíró üzleti, vagyoni vagy anyagi kapcsolatba, felfüggesztéssel vagy elbocsátással végződő fegyelmi eljárás is indítható ellene.
Az igazságügyi minisztérium megszüntetné a határozati immunitás intézményét, vagyis a bíróknak fel kell vállalniuk az általuk hozott bírósági döntést – jelenleg ugyanis elbújhatnak a háromtagú szenátus névtelensége mögé, és titkosnak számít, ki hogyan szavazott az adott ügy ítéleténél. A hozott ítélet miatt a bíró ellen csak akkor indítható büntetőeljárás, ha bűncselekményt állapítanak meg.
Ha a parlament is elfogadja a reformot, akkor a jövőben már nem lesz szükség az Alkotmánybíróság jóváhagyására egy bíró eltartóztatásához.
Az Alkotmánybíróságok működésében is változást hozna a javaslat. Nagyobb hatáskört kapna az AB elnöke, aki – ha a parlament nem szavazna meg jelölteket (mint ahogy tavaly év elején történt) – maga is nevezhetne ki alkotmánybírókat. Bizonyos körülmények között 12-ről hat évre csökkenne az alkotmánybírók hivatali ideje.
A reform értelmében az általános bíróságok bírái 65 évesen mennek nyugdíjba, saját kérésükre legkésőbb 68 évig lehetnek aktív bírók. Alkotmánybírók esetén a felső korhatár 72 év.
A reform létrehozná a Legfelsőbb Bírói Hivatalt is, amely a Legfelsőbb Bíróság hatáskörével bírna azokban az ügyekben, amelyekben bírók, ügyészek, és más jogi tevékenységet végzők a főszereplők.
Megosztás:
Címkék: bíróság reformja ferorm kormány
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.