Szivárognak az első hírek a készülő nyugdíjreformról – két lehetőség közül választhatnánk

Nyitókép forrása: cas.sk

Az uniós újjáépítési alap kapcsán a kormány jelentős reformokat vetített előre, és nem meglepő módon az egyik ilyen a nyugdíjrendszert érinti. A fenntarthatóság és méltányosság homályos elvárásain kívül azonban már konkrétumok is kiszivárogtak a munkaügyi minisztérium műhelyéből.

Ha valaki úgy gondolja, már 16 éves korától dolgozhat, és korábban mehet nyugdíjba. Ha pedig valaki nem rendelkezik még a megfelelő számú ledolgozott évvel, akkor a Szlovákiában érvényes várható élettartam idején vonulhat nyugállományba.

Ez egyelőre egy előzetes javaslat. A munkaügyi minisztérium várhatóan decemberben foglalkozik majd az előző kormány alatt elfogadott nyugdíjkorhatár-plafonnal, amely hosszú távon fenntarthatatlanná tette a rendszert – de a választások közelsége miatt a Smernek nagy szüksége volt rá.

   

Korán kezdünk dolgozni, vagy tovább húzzuk az igát

Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter javaslata a HNonline.sk közlése szerint a gyakorlatban azt eredményezné, hogy a nyugdíj előtt állók válogathatnának a stratégiák közül. Az egyik út, hogy minél hamarabb ledolgozzák azt a minimum évet, amely elég a nyugdíjazáshoz. Krajniak javaslata szerint ez 40 esztendő lenne, de ez csak egy irányadó, vitaindító javaslatként hangzott el. Ráadásul várhatóan nem is lenne végleges: a várható élettartam emelkedésével emelkednek a ledolgozandó évek számai is.

A másik út azok számára lenne érdekes, akik nem dolgoztak le megfelelő számú évet. Az ő esetükben a nyugdíjkorhatár egy megadott évszám lenne, ami a várható élettartammal együtt változna, és az adott kor eléréséig az illető tovább dolgozhatna a magasabb nyugdíj elérése érdekében (a hírekből nem teljesen világos, hogy mennyire kötelező tovább dolgozni a megfelelő számú évek hiányában).

Bevezetnék a szülői bónuszt a nyugdíjasok javára

Az elképzelést a fenntarthatóság szempontjából vizsgáló szakértők kedvezően fogadták. Nem úgy a minisztérium másik javaslatát, a szülői bónusz bevezetését: ez azok a nyugdíjasok kapnák, akiknek gyermekei dolgoznak. Csakhogy mivel a minisztérium sem a nyugdíjakat, sem a fizetéseket nem akarta megterhelni a költségeivel, ezért a Szociális Biztosító kasszájából venné ki az összeget.

A Szociális Biztosító azonban csaknem minden évben támogatásra szorult az államtól, mert a befolyó összegek nem fedezték  a kifizetéseket, és amíg ez a trend nem fordul meg, addig a szülői bónusz anyagi terhét is a közösből, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák ki.

Az összeg pedig nem kicsi: 720 millió euróról van szó, ennyivel nőne a költségvetési hiány a szülői bónusz bevezetéséről. Krajniak szerint azonban épp a méltányosságot állítaná vissza a rendszerben azok javára, akik „50-70 ezer eurót költöttek gyermekük felnevelésére és taníttatására”.

Az alkalmazott béréből számolt tartalékalap (ez a bér 4,75 százalékos része, amit a munkáltató fizet az alkalmazott után) a javaslat szerint nem a Szociális Biztosítóhoz kerülne, hanem közvetlenül a nyugdíjaskorú szülő számlájára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ezer eurót bruttóban kereső személy két nyugdíjas szülője havonta nem egész 24 euróval járna jobban. Sokan azonban úgy vélik, Krajniak ezen ötlete politikai marketingfogás csupán.

Körkép.sk