Kettős állampolgárság: A belügyminisztérium puhítana a törvényen, de a magyarok problémái ezzel nem oldódnának meg

Nyitókép: körkép.sk/KL

A minisztérium továbbra is kitart az állampolgársági törvény „puha” módosítása mellett, amellyel nem állna vissza a 2010 előtti status quo, és ami egyúttal nyilvánvalóan sérti a szlovák alkotmányt is. A belügyi tárca döntését a magyar érdekeltségű politikai pártok képviselői és Ondrej Dostál (OKS) parlamenti képviselő is vitatja.

Az I. Fico kormány által hátrahagyott törvény értelmében az elmúlt tíz évben 3502 szlovák állampolgár vesztette el állampolgárságát azért, mert felvette egy másik országét is. A legtöbben cseh állampolgárságuk miatt vesztették el szlovák útlevelüket (825), őket a német (805), osztrák (538), brit (381), amerikai (179), magyar (132), svájci (103), ausztrál (82) norvég (77), ír (19), francia (18), luxemburgi (16), dán (12), orosz (5), kínai (3), új-zélandi (3), lengyel (3), izlandi (2), ukrán (2), spanyol (2), izreali (1), szerb (1), horvát (1) és szingapúri (1) kettős állampolgárok követték.

Elégtelen változtatás

Igor Matovič kormánya a programnyilatkozatban is megoldást ígért a jelenlegi helyzetre, ám most olyan megoldás mellett döntöttek, ami bár a Szlovákián kívül életvitelszerűen élő szlovák állampolgárok helyzetét rendezi, de nem oldja meg a felvidéki magyarok problémáját. Az OĽANO már a választási kampány során is jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan, hogy szlovák állampolgárok más ország állampolgárságával szavazati jogot is szerezzenek. Aggódtak amiatt is, hogy esetleg idegen országok folytatnának politikai kampányt Szlovákia területén.

   

Ondrej Dostál szerint a módosítás a lényegi problémát nem oldja meg: az alkotmánnyal ellentmondva a törvény továbbra is lehetővé teszi az állampolgárság elvételét.

„Úgy néz ki, hogy a belügyminisztérium nem fog engedni a kérdésben, és a törvényt csak annyira akarja puhítani, hogy csak azok ne vesszék el az állampolgárságukat másik állampolgárság felvétele miatt, akik legalább három éve rendelkeznek bejelentett lakhellyel az adott ország területén”

fogalmazott Dostál, hozzátéve, hogy így azoktól is elvehetik a szlovák útlevelet, akiknek nincs három éve bejelentett lakhelye a „másik” országban.

A Most-Híd négy év kormányzás után most akar pedálozni az ügyben

Az MKP, az Összefogás (MKÖ) és a Most-Híd is bírálja a törvényt. A Most-Híd az Alkotmánybírósághoz akar fordulni, ám előtte meg akarja győzni Zuzana Čaputová államfőt, hogy az első olvasat után ne írja alá a törvényjavaslatot.

A Most-Híd igyekezete elég álságos – négy évnyi kormányon töltött idő alatt nem hozakodtak elő az állampolgársági törvény kérdésével, nehogy gallyra menjen a Smerrel és SNS-szel kötött, korrupciós botrányoktól fuldokló koalíció. Most, Solymos László pártelnöksége alatt Alkotmánybírósághoz és az államfőhöz fordulnának – persze viszonylag könnyű beállni a dolog mögé, most, hogy elvesztették a parlamenti és a kormánypozíciót is.

Bár a köztársasági elnök papíron pártokon felül áll, nem titok, hogy Čaputová a balliberális ideológiai vonalhoz tartozik, nehéz elképzelni, hogy a magyar kisebbség, pláne Magyarország javára tenne lépéseket ebben az ügyben.

Az Alkotmánybíróság utoljára 2013-ban tárgyalta az állampolgársági törvény kérdését, ám akkor politikai döntés született: a taláros testület „nem tudta megállapítani”, hogy alkotmánysértő-e vagy sem a Smer által bevezetett törvény. Megjegyezzük, ez azért nem egy bonyolult dolog, az Alkotmány ugyanis elég egyértelműen fogalmaz: „Szlovák állampolgárságától senkit nem lehet akarata ellenére megfosztani”.

Ettől függetlenül az éppen egységesülésre készülő magyar érdekeltségű pártok megpróbálnak közösen fellépni az ügy érdekében.

„Ezért más magyar politikai pártokkal együtt tovább lobbizunk azért, hogy a parlament ne fogadja el a mostani módosítást, ami elfogadhatatlan a szlovákiai magyarok számára. Ellenkező esetben az Alkotmánybírósághoz fordulunk, és előtte felkérjük az államfőt, hogy ezt a diszkriminatív törvényt ne írja alá”

fogalmazott Solymos.

Körkép.sk, Teraz.sk