András, Andor
  • HUF: 361.43
  • USD: 1.20
  • -3 °C
  • 1 °C
Belföld

Szlovákia kifarolt Magyarország mögül a jogállamisági vitában

Kibújt a szög a zsákból

Nyitókép: reprofoto (Fb-live)

 

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter csütörtök délután ismertette az ország álláspontját az uniós költségvetés blokkolásának, azaz a magyar és a lengyel vétó kérdésében.

 

Fontos megjegyezni, hogy a külügyi tárca vezetője nem saját, vagy pártja véleményét tolmácsolta, hanem kifejezetten hangsúlyozta, hogy „Szlovákia álláspontjáról“ van szó.

 

Mit mondott Korčok?

 

A külügyminiszter megismételte, hogy az uniós pénzügyi források és a COVID miatt életre hívott  európai újjáépítési alap példa nélküli lehetőség Szlovákia számára. Elhangzott, hogy lát még ugyan lehetőséget a megegyezésre a vétó kérdésében, de ennek esélye csökken.

 

Az EP és a Fukar Négyek kiprovokálta, itt a magyar és lengyel vétó. Mi jön most?

 

Majd diplomáciai nyelven, anélkül, hogy Magyarország vagy Lengyelország nevét egyszer is kiejtette volna, egyértelműen jelezte, hogy Szlovákia nem áll visegrádi partnerei mellett a Magyarország és Lengyelország által vitatott kérdésekben. Mi több, azokat alaptalannak tartja, hiszen “Brüsszel elvárásai a szlovák kormány programjának szerves részét képezik”.

 

Ivan Korcok on Twitter: "Good talk with HU FM Péter Szijjártó. Broad bilateral and EU agenda. We view #Trianon differently but it should not cause further divisions. Empathy needed.… https://t.co/jveSJ2F78Q"
Ivan Korčok és Szijjártó Péter. Kép: twitter

 

Korčok indokláskônt több pontot sorolt fel az unió jogrendjéből, melyek feltételei a pénzügyi források merítésének. Ezeket a pontokat kell teljesítenie elmondása szerint mindenkinek, aki nem akarja, hogy megvonják tőle az EU-s pénzeket.

 

Brüsszel elvárásai:

 

Független igazságszolgáltatás

Tartózkodni a törvénytelen döntésektől az állami szervek részéről

Hatékony bírósági védelem

Működőképes pénzügyi ellenőrzés és átvilágítás

A jogszerűtlen pénzügyi kifizetések visszaszerzése, stb.

 

Korčok szerint ezeket az elvárásokat nevezik egyesek (szerk. meg. itt egyértelműen Magyarországra utalt) nyomásgyakorlásnak vagy ostornak bizonyos tagországokkal szemben.

 

Nem ért egyet Magyarország érvelésével

 

Majd egyértelmű célzattal a Magyarország által használt érvrendszerre hangsúlyozta azt is, hogy mit nem vár el az EU az egyes tagországoktól a jogállamiság, vagy az uniós források kérdésében. Ezek a kulturális-etikai kérdések, illetve a migráció.

 

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter. Kép: reprofoto (Fb-live)

 

Korcok szerint ez a két pont (melyre egyébként Magyarország is utalni szokott) nem szerepelnek a feltételek között, amelyek alapján az adott tagállam jogállamiságát megítélik, vagy amitől az uniós források merítésének lehetőségét megszabnák.

 

„Ezek tények egy érzékeny vitában a jogállamról és az uniós források merítéséről. A fenti pontok alapján ha önök úgy látják, hogy azok a szlovák kormányprogramban is szerepelnek, akkor egyáltalán nem tévednek. Sőt, többször benne vannak. Nem látok egyetlen ésszerű érvet sem arra, hogy miért kellene, hogy zavarjanak bennünket ezek a feltételek, hiszen saját kormányprogramunk részét is képezik”

 

– érvelt a miniszter.

 

„A nap végén ezért ez a megalapozott, tisztességes szlovák álláspont, mely saját állampolgáraink érdekeit is védi és nem okoz számunkra azt meg is védeni annak összefüggésében, hogy ezek az uniós pénzek megérkezzenek az országba és segítsenek munkahelyteremtésben, és a gazdaság talpra állításában”

 

– tette hozzá Korčok.

 

„Végeredményben nem úgy tekintek erre az egészre (szerk. meg. gondolva az uniós elvárásokra), mintha valami terhelne bennünket Brüsszelből. Épp ellenkezőleg, segítik teljesíteni saját, hazai vállalásainkat. E vállalások a jogállam részei“

 

– zárta a szlovák külügyminiszter.

 

A téma érzékenységére való tekintettel íme, az egész sajtótájékoztató:

 

 

Ivan Korčok (pártonkívüli, az SaS jelölte) transzatlantista politikus, aki államtitkárával, Martin Klussal (SaS) együtt nem éppen magyarbarát politikusként ismertek elemzői körökben. Ezt támasztja alá többek között, hogy a kettős állampolgárság kérdésének rendezése épp Korčok kérésére került ki Igor Matovič kormányának programjából. A felvidéki magyarok számára így ez a lehetőség tömegesen továbbra sem áll majd rendelkezésre.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 15 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Zoltan
2020. nov. 19. 17:23

Jol csinaljak ha szel ellen pisalunk ....leszunk .

Piszematyi
2020. nov. 19. 23:58

Még szerencse, hogy ez a senki sehol nem tényező, ahogyan a népét sem ismerik sehol a világban!

    Gerembes Karcsi
    2020. nov. 20. 08:50

    Ha már régen elváltunk volna szlovákiátol a magyarlakta területet vissza az anyaországhoz akkor ezek a degenerált félkegyelmu labilis letapat agyú totok nem okoznának problémákat Szlovákia sose volt öszetarto ország bújnak a csehekhez de visznonozotlanul és csak ara várnak hogy majd a három megoldja gondolok a V4 re

Bendegúz Ábrahám
2020. nov. 20. 09:55

Ivannak javaslom, hogy elősször tájékozódjon, mielőtt ilyen sületlenségeket nyilatkozik. Pl. Varga Judit igazságügyi miniszter FB oldaláról, hogy legalább egy kicsit legyen képben a dolgokkal, íme: „Tiszázzunk néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya kapcsán, hiszen a hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék sok kérdést belekevert a számok közé: • Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekeink, unokáink európai jövőjéért küzdött és küzd. • Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy keresztény és humanista lesz vagy nem lesz. • A magyar és az európai emberek döntő többsége határozottan úgy véli, hogy Európának nem szabad feladnia identitását és azokat az alapvető értékeit, amiktől Európa a világ legélhetőbb kontinense. • Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor nem egy föderalista Európára, nem a globalizmusra és főleg nem az Európai Egyesült Államokra mondott igent, hanem az erős nemzetállamokra épülő egymást segítő és tiszteletben tartó szövetségre. • A csatlakozáskor nem adtuk fel a nemzeti szuverenitásunk azon részét, hogy eldönthessük kivel akarunk együtt élni a saját hazánkban. • Nem azért mondtunk igent az Unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy mit tartunk családnak, mit hívunk házasságnak és kik és milyen feltételekkel fogadhatnak Magyarországon örökbe gyermekeket. • Nem igaz, hogy a migrációs válság során Magyarország nem volt szolidáris a többi tagállammal, hiszen hazánk több százmilliárd forintot költött Európa határainak védelmére és igyekszünk helyben segíteni a bajba jutott embereket, mert úgy véljük, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a rászorulókhoz eljuttatni. • Nem Magyarország támadta a többi tagállamot a migrációs politikájuk miatt, hanem fordítva. • Nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva. • Nem mi kritizáljuk azokat a tagállamokat, ahol nincs Alkotmánybíróság, vagy a kormány közvetlenül irányítja az ügyészséget, vagy ahol a politikai szereplők nevezik ki a bírákat, hanem fordítva. • Nem mi kértük számon a jogállamiságot azon tagállamokon, ahol az utóbbi időkben folyamatosak a keresztények elleni brutális támadások és egyre gyakrabban fordulnak elő antiszemita atrocitások, hanem ők rajtunk. • Szemben a magyar ellenzék állításával, az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az Uniós Szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az Unió közös költségvetéséhez. • Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót. “Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.”

Bendegúz Ábrahám
2020. nov. 25. 12:35

Amerikában, ott aztán van sajtószabadság dögivel: A letiltott cikk, ami nem jelenhetett meg a Project Syndicate-ben // The banned article that could not appear on Project Syndicate Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak Válasz Soros György cikkére Sokan úgy vélik, egy ország miniszterelnökének nem szabad vitatkoznia Soros Györggyel. Érvük szerint Soros egy gazdasági bűnöző, mert pénzét spekulációval, embermilliók tönkretételével, sőt egész nemzetgazdaságok megzsarolásával szerezte. Ahogy a kormányok nem tárgyalhatnak terroristákkal, úgy miniszterelnökök sem vitatkozhatnak gazdasági bűnözőkkel. Most mégis erre kényszerülök, mert Soros György, a magyar származású dollármilliárdos, spekuláns november 18-án a Project Syndicate nevű oldalon írt cikkében nyílt parancsokat osztott ki az Európai Unió vezetőinek. Ebben arra utasítja őket, hogy keményen büntessék meg azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak a globális, nyílt társadalom zászlaja alatt egy egységesülő európai birodalomba betagozódni. Európa erejét a történelem folyamán mindig is a nemzetek adták. Az európai nemzetek bár különböző eredetűek, hitünk közös gyökerei összekötötték őket. A zsidó-keresztény hagyományokon nyugvó európai családmodell a közösségeink alapját jelentette. A keresztény szabadság volt az, ami biztosította a gondolkodás, a kultúra szabadságát, és jótékony versenyt teremtett Európa nemzetei között. A különbözőségek nagyszerű elegye Európát évszázadokon keresztül a világ vezető erejévé tette. Minden olyan kísérlet, amely Európát egy birodalom égisze alatt egységesíteni akarta, megbukott. Így a történelmi tapasztalat azt mondatja velünk, Európa akkor lesz ismét naggyá, ha a nemzetei is újra naggyá lesznek, és ellenállnak mindenféle birodalmi törekvésnek. Ismét nagy erők mozdulnak meg, hogy Európa nemzetei megszűnjenek, és a kontinens egy globális birodalom égisze alatt egyesüljön. A Soros-hálózat, amely keresztül-kasul átszövi az európai bürokráciát és politikai elitet, évek óta azon dolgozik, hogy Európát bevándorlókontinenssé tegye. Az Európai Unió államaira ma a legnagyobb veszélyt a globális nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró Soros-hálózat jelenti. A network céljai nyilvánvalóak: a migráció felgyorsításával kevert etnikumú, multikulturális, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni. Az Európai Unió bajban van. 2008-tól rég nem látott gazdasági krízis, 2015-től kezdődően migrációs válság, 2020-ban pedig egy pusztító világjárvány érte el. Európa még az előző válságait sem heverte ki, így a koronavírus pandémia hatása még nagyobb gondot okozhat. Ennek jelei már most mutatkoznak. Számos ország államadóssága, munkanélkülisége, gazdasági állapota kritikus szinten van. Soha nagyobb szükség nem volt az európai szolidaritásra, arra, hogy az európai nemzetek egymás megsegítésére összefogjanak. A magát filantrópnak nevező spekuláns egyik válság idején sem az európai emberek érdekeit nézte, hanem a saját haszna szerint cselekedett. A gazdasági válság idején emlékezetes maradt a forint és a legnagyobb magyar bank elleni támadása, a migránsválság idején a bevándorlók betelepítésének felgyorsítására, szétosztására és finanszírozására kidolgozott terve, most pedig az egymás melletti szolidaritás, egymás megsegítése helyett az egymás büntetésére vonatkozó javaslata. A Soros György által irányított hálózat most már a nyílt beavatkozástól sem riad vissza. Minden korábbinál nagyobb nyomás alá akarja helyezni a nemzetállamokat. Egymás ellen hangolja az európai népeket. A hálózat eszközrendszere szövevényes és a közélet legkülönbözőbb színterein is jelen van. Politikusok, újságírók, bírók, bürokraták, civilnek álcázott politikai agitátorok hosszú sora van Soros György fizetési listáján. És bár a milliárdos minden ellenségét korrupcióval vádolja, ő maga a világ legkorruptabb embere. Akit tud, lefizet és megvásárol. Akit nem tud, azt a hálózat félelmetes fegyverével, a baloldali médiaháttérrel lejáratja, megalázza, megfélemlíti, tönkreteszi. Számos magas rangú uniós bürokrata Soros György hálózatával közösen egy egységes birodalom létrehozásán dolgozik. Ki akarnak építeni egy olyan intézményrendszert, mely a nyílt társadalom égisze alatt egységes gondolkodást, egységes kultúrát, egységes társadalmi modellt akar rákényszeríteni Európa szabad és független nemzeteire. Elvéve azt a jogot, hogy minden nép saját maga dönthessen saját sorsáról. Ezt a célt szolgálja a joguralminak (rule of law) nevezett javaslatuk is, amely nem a jog uralmát (rule of law), hanem az erősebb jogát (rule of majority) ismeri el. A különbségek nyilvánvalóak. Soros nyílt társadalmat (open society), mi pedig védett társadalmat (safe society) akarunk. Szerinte a demokrácia csak liberális, szerintünk keresztény is lehet. Szerinte a szabadság csak az önmegvalósítást szolgálhatja, szerintünk a szabadságot a krisztusi tanítás követésére, a haza szolgálatára és a családunk védelmére is lehet használni. A keresztény szabadság alapja: a döntés szabadsága. Ez került most veszélybe. Mi, az unió keleti felén élő tagállamok nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent szabadnak lenni. A közép-európai nemzetek története nagy birodalmak elleni szüntelen szabadságküzdelem volt, hogy újra és újra kivívjuk a saját döntésünkhöz való jogunkat. Mi saját bőrünkön tapasztaltuk meg: minden birodalmi törekvés rabbá tesz. Vagyunk itt még jónéhányan, abból a szabadságharcos nemzedékből – Észtországtól Szlovéniáig, Drezdától Szófiáig a volt keleti blokk országaiban élők –, akiknek még személyes emlékünk van arról, milyen is szembe szállni az önkénnyel (rule of man) és annak kommunista verziójával. Megfélemlítés, anyagi és erkölcsi tönkretétel, fizikai és lelki vegzálás. Ebből többet nem kérünk. Azoknak a nyugati vezetőknek, akik egész életüket a megörökölt szabadság és a joguralom (rule of law) világában élték, most hallgatniuk kellene azokra, akik harcoltak a szabadságért, és személyes életük tapasztalata alapján tudnak különbséget tenni a joguralom (rule of law) és az önkény (rule of man) között. El kell fogadniuk, hogy mi a XXI. században sem adhatjuk föl a XX. század végén kivívott szabadságunkat. Az új brüsszeli birodalomért, illetve az ellene folytatott harc még nem dőlt el. Brüsszel elesni látszik, de a nemzetállamok jó része még ellenáll. Ha a szabadságunkat meg akarjuk őrizni, Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket