A SIS igazgatója: A titkosszolgálat évekig megfigyelte Kočnert, aztán 2012-ben valami megváltozott

Nyitókép forrása: sme.sk

Az igazszolgáltatás privatizációjaként jellemezte a 2012-2016-os egypárti kormány idején zajló eseményeket a SIS jelenlegi vezetője a Denník N napilapnak adott interjújában. Mennyit tudott a SIS a rendőrségi csúcsvezetők viselt dolgairól és az oligarchákhoz fűződő kapcsolatairól? Mi lehet még a féktelen túlárazásoknál is nagyobb probléma a mohi atomerőmű bővítésénél?

 Vladimír Pčolinský igazgatóról tudni kell, hogy fivére a Sme rodina frakcióvezetője. A Matovič-kormány megalakulásakor a Sme rodina kapta meg a jogot (egy miniszteri posztról való lemondásért cserébe) a SIS igazgatójának kinevezésére – így került  Pčolinský a szervezet élére.

A SIS igazgatója azzal magyarázta, hogy a titkosszolgálat nem tudott a Bödör-Gašpar-féle bűnszervezet működéséről, hogy a korábban sosem vizsgálták ezeket a személyeket csoportként. A SIS tudott egyes személyek viselt dolgairól, de komplex egészében nem – és az igazgató szerint erre nem is volt kapacitásuk.

   

A sajtóban megjelent információk szerint Norbert Bödör nyitrai oligarcha, Tibor Gašpar akkori országos főkapitány, Dušan Kováčik speciális ügyész, Peter Hraško NAKA-igazgató, és Róbert Krajmer, a NAKA egyik aligazgatója mindössze másfélszáz méterre, a Vajnor és Odbojár utca sarkánál találkoztak anno, hogy megbeszéljék, hogyan befolyásolják a rendőrséget és a bíróságokat saját javukra.

Az egypárti kormány árnyékában

Pčolinský azt is elmondta, hogy a 2012-2020-as, de főleg a 2012-2016-os évek „rendkívül szomorú időszak volt”, a tekintetben, hogy egyetlen párt kormányzott (a Smer), és ebben az időben az oligarchák privatizálták az államot. Konkrétan a belbiztonsági erőket, a bíróságokat említette példaként.

„Ha a SIS és a belügyminisztérium belső ellenőrzése észre is vette volna, hogy valaki valamit elkövet, ugyan kihez fordulhattak volna? Tibor Gašparhoz, Robert Ficohoz, Robert Kaliňákhoz?”

kérdezet vissza. Azt is elmondta, hogy a SIS tevékenysége többnyire az idegen nyelvű fenyegetésekkel foglakozik, mint amilyen Oroszország vagy Kína. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a SIS tudomást szerez egy belföldi bűncselekményről, értesíti a hatóságokat.

Pčolinský szerint nem túl életszerű, hogy az oligarchák saját hírszerző hálózatot építsenek ki, hiszen politikai kapcsolataiknak köszönhetően gond nélkül hozzáfértek az állami hatóságok erőforrásaihoz.

Kočner megfigyelése a II. Fico-kormány idején állt le

Marián Kočnerrel kapcsolatban elmondta, hogy tudomása szerint a SIS először a 2000-es évek eljén foglalkozott vele kiemelten, majd 2012-ben leálltak a megfigyelésével (itt egyértelmű utalást tett arra, hogy az egypárti Smer-kormány megalakulásával vágott egybe az időzítés). Nem sokkal a Kuciak-gyilkosság előtt került ismét a szervezet látóterébe.

Kiemelte, hogy Kočner húsz éve olyan személyekkel, vállalkozókkal dolgozott együtt, mint Fedor Flašík (a Smer egykori marketing-tanácsadója, támogatója) és Martin Glváč (a Smer egykori vezető politikusa, volt védelmi miniszter).

Mohi esetében a korrupció a legkisebb gond

Elmondta, az elmúlt években a SIS belföldi eseményekkel foglalkozó részlege nem működött teljes gázzal, de hozzátette, hogy bizonyos témákkal nagy mélységeiben és színvonalasan foglalkoztak.

Ilyen a mohi atomerőmű eset. Pčolinský szerint a SIS havi három-négy alkalommal figyelmezteti az illetékeseket a mohi atomerőmű blokkjainak bővítések körüli biztonsági problémákra. Az ő szavai szerint a brutálisan túlárazott bővítés által elnyelt pénz a legkisebb gond, jóval nagyobb problémát jelentenek a óriási biztonsági kockázatok.

„A bővítés során teljes volt a káosz, a beszállítók elégtelen minőségű, tanúsítványok nélküli  termékeket építettek be, a felügyelőhatóságok alkalmanként inkább csak formális, mint valódi ellenőrzéseket hajtottak végre”

hívta fel a figyelmet.

A mohi atomerőmű körüli visszaélésekkel és problémákkal néhány hetente foglalkozik a sajtó. A projektet a Smer első kormánya indította el, valamivel több, mint 2,1 milliárd eurós kivitelezési költséget jósolva. Ma 5,8 milliárdnál tartunk, és még mindig súlyos problémákat találnak az ellenőrök – legutóbb a NAKA kezdeményezésére 15 kilométernyi acélcső-rendszert kellett átvizsgálni. Az átadás időpontját folyamatosan tolják ki – anyagi szempontból ez komoly gondot jelent, de látva a kivitelezés körüli botrányokat felmerül a kérdés, hogy biztonsági szempontból ez akár szerencse is lehet.

A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható el.

Körkép.sk