Vakcinák és egyéb kérdőjelek – A célegyenesben újabb dilemma elé kerültünk – Körkép-elemzés

Nyitókép forrása: nature.com

Egyre több szó esik a vakcináktól és azok hatékonyságáról, ám újabb és újabb kérdések merülnek fel, hogy egészen pontosan hogyan fogják az országok egymás közt elosztani az oltóanyagokat, és kik élveznek majd elsőbbséget a vakcinázás első hullámában. Elég nagy különbségek vannak ez elképzelések között.

Kezdjünk néhány alapvető információval. Mindenki két adag oltást kaphat, az eddigi hírek szerint két hónapos különbséggel. Az oltás célja, hogy ellenanyag termelésre késztesse a szervezetet, amely így immunissá válik a koronavírusra. Ezt a vakcinák eltérő módszerrel próbálják elérni, és ezért más szállítási és logisztikai igényeik vannak.

Egyelőre kevés szó esik a mellékhatásokról, a Moderna a minap tette közzé, hogy a kontrollcsoport tapasztalatai szerint fejfájás, izületi és végtagfájdalom, levertség és fáradtság jelentkezhet a beoltottaknál, ezek a tüneteket a második adag után erőteljesebbek.

   

Logisztika és hatékonyság

Ami a logisztikát illeti, korábban már foglalkoztunk azzal a dilemmával, hogy milyen nehézségeket is jelent a Pfizer és BioNTech közös vakcinájának terjesztése. A Pfizer oltásait ugyanis -70 fokon kell tárolni szállítás alatt, és 5 napon belül el kell használni. Elég nyilvánvaló, hogy ezt a vakcinát a szegényebb országok nem engedhetik meg maguknak: ilyen erős hűtőértékkel csak a laborok rendelkeznek.

Valamivel jobb a helyzet a Moderna vakcinája esetén, amely megelégszik -20 fokos tárolási hőmérséklettel is, és bő egy hónapig eláll. A Pfizer és a Moderna vakcinája is 95 százalékos hatékonysággal bír (a beoltottak 95 százalékában váltanak ki immunválaszt).

Az engedélyeztetésre harmadik legesélyesebb vakcina az AstraZeneca koktélja, amely azonban 62-90 százalékos hatékonyságú (62 volt az vegyes korcsoportok, 90 százalékos a fiatalok körében). Ugyanakkor a legtöbb ország megelégszik 50 százalékos hatékonysággal is, ráadásul az AstraZeneca oltóanyag fél évig is eláll, és +2 és +8 fok között elegendő tárolni.

Árak

Érdemes pár szóval beszélni az árakról. Merthogy azzal nem szolgáltak az illetékesek Európában. Az Európai Unió szerződött le a gyógyszergyártókkal, nem az egyes tagállamok, így nem is lehet tudni, hogy mennyiért vásárolják azokat, mert Brüsszel a szerződés titoktartási záradékára hivatkozva. A november közepén megjelent információk szerint az EU és a Moderna közötti tárgyalásokon 21 euró volt az irányadó át.

Amerikában nyilvánosak az adatok, ott már tudni lehet, hogy a Pfizer vakcináját 16,30 eurónak megfelelő amerikai dollárért vásárolhatják meg (első körben), a Moderna oltóanyagát 27-31 euróért, az AstraZenecaáét pedig 2,50-3 euróért.

Az EU 430 millió polgára beoltására készül, könnyen kiszámolható, hogy eszerint ha csak AstraZeneca vakcinát vásárolna, az 1,08-1,3 milliárd euróba kerülne (nem mellesleg, az Astra csak a járvány után kéri a nyereségrészt jelentő bevételt a megrendelőitől), ha csak a Modernától, az 11,6-13,3 milliárd euróba.

Indulhat a marakodás?

Értelemszerűen nem csak egyetlen gyógyszergyártól rendelnek az országok és az EU. És nem véletlenül. A témában megjelent szakcikkek jelentős része azzal számol, hogy még a gazdag nyugati országok is egymásnak esnek majd a vakcinák iránti versenyben, mert jó ideig a kereslet meghaladja majd a kínálatot. Persze, ez nem jelenti azt, hogy Európában gond lenne, de a világ számos része jóval kedvezőtlenebb pozícióból indul.

És akkor ott van az egyik legfontosabb kérdés, hogy kik, mikor és mennyien kapják meg az év végéig valószínűleg megérkező első oltóanyagokat. Egyes országok stratégiai, mások szolidaritási szempontokat vesznek figyelembe, megint mások ezek ötvözetét. A Politico összegyűjtött pár példát:

Japánban az első körben az idősek, a krónikus betegséggel élők élveznek prioritást. Minden állampolgár kupont kap, amely besorolja őt egy prioritási csoportba.

Indiában a kasztrendszer és a földrajzi tagoltság miatt elég érdekesen alakul a statisztika. Vannak régiók, ahol a hatvanéves áldozatok aránya magasabb, mint a 80 éveseké. Jelenleg a kormányzat csak annyit tett, hogy a hozzáférés első körben csak az 50 év felettieknek engedélyezte.

Dél-Korea a szigorú járványkezelő intézkedésekre hivatkozva nem kapkodja el a vakcinavásárlást. A döntéshozók kijelentették, hogy számukra a legkedvezőbb ár, és nem a gyorsaság a lényeg, és jelezték, hogy csak a lakosság 60 százalékának elegendő oltóanyagot kívánnak megvásárolni.

Ausztráliába a kormány közzétette a legkockázatosabb munkakörök listáját, beleértve a börtönöket és a szociális otthonokat is. Az eddigi tervek az idős korosztályokon kívül, a bennszülött ausztrálokat helyezik előtérbe – ez utóbbiak esetében gyenge az egészségügyi hálózati lefedettség, ez indokolja a lépést.

Az EU 430 millió polgára beoltására készül. Németországban nem egyszerűen a legveszélyeztetettebb rétegeket veszik alapul, hanem prioritást élveznek a kórházi dolgozók, és az állam működéséhez nélkülözhetetlen munkakörök is (tűzoltók, rendőrök, tanárok). Persze adódik a kérdés, hogy vajon egy körzeti orvos kisebb veszélyben van-e, mint egy kórházi alkalmazott…

Az Egyesült Királyság először az egészségügyi dolgozók kapnak oltást, aztán a idősotthonok lakói, majd a nyugdíjaskorúak általában, kezdve a legidősebbektől – a skála öt éves lépésekben halad a fiatalabb generációk felé.

Körkép.sk