Ida
  • HUF: 357.24
  • USD: 1.19
  • 3 °C
  • 9 °C
Belföld

Most akkor ki zsarol kit? – Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg a Bizottságot

Egyre nyíltabban követeli az EP a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács hatalmát

Nyitókép forrása: Twitter/European Parliament

 

Az Európai Parlament ugyan szerdán megszavazta a jogállamisági klauzulát majd az uniós költségvetést is, csütörtök délelőtt azonban olyan határozatot fogadott el, amely alig burkoltan egy Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvánnyal és a zárszámadás tervszerű elutasításával kényszerítené ki Ursula von der Leyenének, hogy maradéktalanul alkalmazzák a jogállamisági klauzulát – még az Európai Bíróság határozata előtt.

 

A jogállamisági vita első nagy csatája azzal ért véget, hogy a jogállamisági klauzula ugyan bekerül az uniós költségvetés csomagjába, de az Európai Bíróság jogvizsgálata előtt (nagyjából 1 évig) nem kerülhet hatályba. A tagállamok hatásköreire és nagyobb pénzügyi befolyásra vágyó Európai Parlament most az Európai Bizottságot kényszerítené, hogy már januártól alkalmazza a jogállamisági szankciókat.

 

Más szavakkal: az EP ősszel felforgatta és teljesen átírta az uniós tagállamok júliusi csúcstalálkozóján született megállapodásokat. Később jött a magyar és lengyel vétó, amely kemény tárgyalások után megoldódott, de ezt az alkut most megint az EP akarná felrúgni.

 

Ha ez nem zsarolás, akkor mi az?

 

Bár hivatalosan a határozat nem kötelező érvényű állásfoglalás, de alig burkolt fenyegetéseket tartalmaz. Kiemeli például,  hogy az Európai Tanácsnak (a tagállamok tanácsának) nincs jogalkotói szerepe, ezért nem értelmezheti az EP által hozott jogszabályokat. 

 

Az EP azt is fontosnak érezte volna hangsúlyozni, hogy a Bzittoság “teljes mértékben független”, épp ezért azonban különös az a kényszerítő erő, amit az EP gyakorolni akar, ráadásul egyértelműen politikai színezetű témáktól (migráció, LMBTQ) fűtve. 

 

És íme a legkeményebb figyelmeztetés: az Európai Parlament

 

emlékeztet arra a Bizottság az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel;

emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek számos jogi eszköz áll rendelkezésére annak biztosítására, hogy a Bizottság tiszteletben tartsa a Szerződésben foglalt kötelezettségét, beleértve az uniós pénzeszközök megfelelő kezelésének értékelését szolgáló mentesítési eljárást; hangsúlyozza továbbá, hogy a Parlamentnek számos jogi és politikai eszköz áll  rendelkezésére annak biztosítására, hogy a jogszabályokat mindenki betartsa, legfőképpen az uniós intézmények;

hangsúlyozza, hogy az Európai  Tanács következtetései nem tehetők kötelezővé a Bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során;

 

Hova vezet mindez?

 

Ebből az állásfoglalásból egyértelműen látható, hogy az Európai Parlament jogállamiság mögé rejtett valódi célja az, hogy saját politikai hatalmát növelje a tagállamok (Európai Tanács) rovására az EU politikájában. Főleg, hogy épp a vétójogot jelöli meg az uniós mentőcsomag késlekedésének okául (miközben az EP öt hétig hisztizett a német soros EU-elnökséggel, mert 40 milliárddal több pénzt akart saját programjaira, például a migrációra).

 

A Bruxinfo szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az Európai Bizottság mozgásba lendül, és a jogállamisági klauzula alkalmazása címén elkezd kommunikálni a tagállamokkal és adatokat gyűjteni, hogy az Európai Bíróság egy év múlva esedékes döntésekor azonnal szankciókat róhasson ki.

 

Akárhogy is lesz, a háború még nem ért véget, de valószínűleg az EP pusztán ideológiai-politikai alapokon nyugvó ambíciói tovább gyengítik majd az EU egységét.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket