Nyitókép forrása: webnoviny.sk

 

Az elmúlt hat évben az oktatás és az egészségügy kereténél jóval nagyobb ütemben bővült a belügyminisztérium költségvetése és még ennél gyorsabban nőttek a fizetések. Az Árért Értéket munkacsoport szerinti viszont hiányoznak az eredmények. Már csupán azzal is tízmilliókban mérhető éves megtakarítást lehetne elérni, ha végre piaci áron venné az internet- és hálózat-hozzáférést a belügy. És ez csak a jéghegy csúcsa.

 

Szlovákia rengeteget költ a rendőrségre, de a hatékonyság messze elmarad az uniós és visegrádi átlagtól, és közben az egész EU-ban ott a leggyengébb a rendőrségbe vetett bizalom. Ráadásul, a belügyminisztérium évek óta az egészségügy és az oktatás rovására hízlalja saját költségvetési keretét. Legalábbis ez derül ki az Árért Értéket elemzéséből, amely a rendőrségi kiadásokat veszi górcső alá.

 

Visegrádi és EU-15-ös (nyugati uniós alapító országok) összehasonlításban is elég szembetűnő aránytalanságok vannak.

 

 hirdetes_300x300  

Szlovákia a GDP 1,27 százalékát, ami több, mint a többi visegrádi ország átlaga (1,15 százalék) és az EU-15-öt átlaga is (0,84).

A kiadás nagysága nem véletlen, nálunk százezer lakosra 403 rendőr jut, míg a V3-ban 347, az EU-15-ben 316.

A kiadások nagysága és a rendőrök száma ellenére százezer lakosra nálunk mégis 1,2 gyilkosság jut, míg a V3-ban csak 0,8, az EU-15-ben pedig 1.

És mindeközben a rendőrséggel szembeni bizalmatlanság foka Szlovákiában 55 százalékos, míg a többi visegrádi országban együtt 35, nyugaton pedig 19 százalékos. Van min elgondolkodni.

 

Ami a kiadásokat illeti, Szlovákia a szomszédos országoknál 14 százalékkal költ többet a rendőrségre. Ennek jó részét a rendőri nyugdíjak teszik ki:

 

egy rendőr nyugdíjas korában tíz átlagos éves fizetéssel többet kap meg, mint egy civil alkalmazott, főleg a korai nyugdíj lehetőségének köszönhetően”

 

írja az elemzés.

 

Magasabb nyugdíjak, jobb fizetés, több illeték, több prémium

 

Jelenleg az országban 22 ezer rendőr dolgozik. Ha a V2-as szintre csökkentenék a számukat, az évi 73 millió eurós költségcsökkentést jelentene. De ennél jóval hatékonyabb takarékossági megoldások is vannak.

 

A belügyminisztérium éves költségvetése cca. 3 milliárd euró, ebből 1 milliárd megy el a rendőrségre, 220 millió a tűzmegelőzésre és hegyimentőkre, 140 millió a járási hivatalokra, 77 millió informatikai kiadásokra. Az elmúlt hat évben a kiadások 48 százalékkal emelkedtek – kétszer olyan gyorsan mint a szlovák gazdaság.

 

Igaz az is, hogy 50 ezer alkalmazottjával az ország legnagyobb munkaadója. A huszonkétezer rendőr mellett négyezer tűzoltót foglalkoztatnak. A fennmaradó 24 ezer fő állami alkalmazott, hivatalnokok, adminisztratív munkaerő. A személyi kiadásokra fordított összegek még a belügy összesített kiadásainál is gyorsabban nőnek: hat év alatt 619 millió euróról 64 százalékkal 1,012 milliárd euróra. Az átlagfizetés a belügynél hat év alatt 49 százalékkal nőtt, a nemzetgazdasági átlagbérre 12 százalékot vert rá.

 

A rendőri fizetések átlagos nagysága az elemzők szerint összehasonlítható. A felsőfokú végzettséggel rendelkező rendőrök jobban keresnek, mint a civilek. igaz azonban az is, hogy több illeték sújtja a fizetésüket, mint a civil alkalmazottakét. Több mint 20 járulék- és illetékfajta terheli a rendőrök fizetését. Ugyanakkor 90 százalékuk prémium(ok)ban is részesül.

 

Lenne hol spórolni a belügynek

 

A belügyminisztérium rendelkezik az állami apparátus második legköltségesebb IT-megrendeléseivel. 2015 és 2019 között rendre 70 százalékkal költekezték túl a költségvetési keretet a tervezetthez képest. A hatékonyság és az átláthatóság pedig nem nagyon volt szempont.

 

35 millió ment el évente egy kérdéses hatékonyságú cloud-rendszerre, 25 millió külső szolgáltatások megvásárlására, aminek az elemzők szerint 60 százalékát házon belül is meg tudta volna oldani a belügy.

 

Csupán az IT-szerződések újraértékelésével 147 millió eurót lehetne megspórolni néhány év alatt.

 

A fentebb említett IT-megrendelések korábban is témát adtak már a sajtónak. Egy tavalyi cikk szerint például a belügy egy 1998-ban aláírt, azóta 36-szor meghosszabbított (!) szerződése alapján havi 1179 euróért rendelt meg egy piaci áron csak 130 eurót érő sávszélességet. És ez csak egyetlen példa.

 

De más területről is említhetnénk példákat. Culka János sokat emlegetett bősi speciális mentői rengeteg megbízást kaptak a belügytől, miközben a smeres kormány szinte évente nyújtott számukra milliós nagyságrendű támogatásokat. Saját tevékenységi körükkel össze nem egyeztethető megbízásokat vállaltak el százezrekért az Állami Vízműveknek és a Környezetvédelmi Szervezetnek. 2011-es somorjai hajóbalesetkor Culka csapata azonnal értesült az esetről, míg az állami mentőszolgálatosok csak hat órával később kerültek képbe.

 

A belügy hasonló kiszervezésekkel igencsak költekezően bánt az adófizetők pénzével.

 

A megoldási javaslatokat is tartalmazó, teljes elemzés ide kattintva érhető el.

 

A minisztériumok mesterségesen tartják érvényben a régi, előnytelen IT-szerződéseket

 

A bősi karanténközpont vezetője elítélt adócsaló, aki kiemelkedő kapcsolatokat ápolt a smeres kormányokkal

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!