Nyitókép forrása: illusztráció/dnes24.sk
Soha olyan kevés baleset nem történt még a szlovákiai közutakon, mint 2020-ban – közölte a Belügyminisztérium a 2020-as statisztikákra hivatkozva. Közel 1900-zal kevesebb közúti balesetre került sor, mint 2019-ben, a halálos áldozatok száma is alacsonyabb volt.
A tavalyi év 209 halálos kimenetelű közúti balesetében összesen 224-en vesztették életüket, ami 21 fővel kevesebb, mint az azt megelőző esztendőben. Összesen 892 személy sérült meg súlyosan, 4468 pedig könnyebben.
A közúti balesetek, a súlyos, illetve könnyebb sérültek számát tekintve az önálló Szlovákiának még sosem volt ilyen jó éve. A halálos áldozatok számát illetően a második legkevésbé rossz statisztikáját könyvelte az elmúlt közel három évtizedből.
Itt kell azonban felhívnunk a figyelmet arra, hogy a tavalyi év rendhagyó volt, a járvány miatt minden bizonnyal jelentősen gyérebb volt a közúti forgalom az év egyes időszakaiban.
Járások szerinti megoszlás
Tavaly a Losonci, Breznóbányai, Simonyi, Bárfai, Poltári és Báni járásokban, valamint Pozsony V. kerületében senki sem vesztette életét közúti balesetben. A skála túlvégén a Nagyszombati, Galgóci, Nyitrai, Pöstyéni és Csacai járások szerepelnek 10-17 közötti áldozatszámmal. A déli járások közül a Nyitrai (11 halálos áldozat) és a Komáromi (8) szerepelt a legrosszabbul.
Az egymillió lakosra vetített halálesetek számát illetően Szlovákia a legjobb mutatóval rendelkezik a V4-ek körében (41), megelőzi Csehországot (43), Magyarországot (47) és Lengyelországot.
A legtöbb áldozat motorgépjármű sofőrje (95 fő) vagy utasa (38 fő) volt (59 százalék), 19 százalékuk gyalogos, 13 százalékuk motorkerékpáros (egyetlen esetben vesztette életét az utas), 9 százalékuk kerékpáros.
Úttípusok szerint
Sokat elárul az utak állapotáról, hogy az útfajták szerinti megoszlást is megnézzük. Bár a legtöbb koccanás (nem halálos kimenetelű baleset) nem az autópályákon (6 százalék) és elsőrendű utakon (17 százalék) történt, hanem az „egyéb” kategóriába tartozó utak. Halálesetek tekintetében a az elsőrendű (33 százalék) és a másodrendű utak (25 százalék) utak szerepeltek a legrosszabbul. Az áldozatok 18 százaléka vesztette életét autópályákon.
A legtöbb koccanásra átlagban péntekenként került sor (17 százalék). A legtöbb halálos balesetre ellenben szerdánként (19 százalék) – lásd a minisztérium grafikonját lejjebb.
A legtöbb halálos kimenetelű autószerencsétlenségre augusztusban (11,6 százalék) került sor.
Tavaly a leggyakrabban azért került sor a balesetre, mert a sofőr nem tartotta be a szabályokat, például nem a forgalomra és az úttestre figyelt, valami elvonta a figyelmét (pl. mobiltelefon). Viszonylag gyakran előfordul az is, hogy az autóvezető nem ad előnyt a gyalogosnak, mikor az kilépett a zebrára. A harmadik leggyakoribb ok, hogy sérülten, betegen vagy kimerülten ültek a volán mögé a sofőrök.
A két legyakoribb halálos balesetet okozó körülmény a sofőr mulasztásai (pl. mobiltelefon) valamelyike (54 emberélet) és a gyorshajtás (52 emberélet). Viszonylag sok áldozatot követelt a nem megfelelő (például az úttest rossz oldalán való) közlekedés (35 emberélet).
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.