Oxfam: Míg a leggazdagabbak vagyona százmilliárdokkal nőtt, a járvány frontvonalában dolgozók nem tudják fizetni a számlákat

Nyitókép forrása: cnn.com

A Föld 1000 leggazdagabb embere mindössze kilenc hónap alatt visszaszerezte a járvány miatt elvesztett vagyonrészét, de a világ legszegényebbjeinek legalább egy évtizedbe fog kerülni, mire vagyonuk újra eléri a koronavírus előtti szintet – derül ki az Oxfam minden évben megjelenő, vagyoni egyenlőtlenségről szóló jelentéséből.

Az Oxfam minden évben ugyanakkor, a globális elit nagy svájci találkozója, a  davosi Világgazdasági Fórum  megnyitója előtt hozza nyilvánosságra a jelentést – megadva az alaphangot a fórum előadásaihoz.

Az Oxfam megállapítása szerint a koronavírus-járvány a gazdaság minden szegmensében képes növelni a vagyoni egyenlőtlenségeket. Ez azt is jelenti, hogy a járvány utáni világban a szegényeknek 14-szer több időbe telik majd visszatérni a COVID-19 előtti vagyonszintjükhöz, mint a világ 1000 leggazdagabb emberének.

A jelentés elég jó betekintést ad abba is, hogy a nagy világgazdasági válság óta nem látott recesszió közepén hogyan képes a szupergazdag elit még nagyobb vagyont összeharácsolni.

Vannak, akik számára a válság már véget ért

A legvagyonosabb rétegek számára a járvány okozta válság már véget ér. A világ tíz leggazdagabb emberének vagyona a pandémia kirobbanása óta 500 milliárd dollárral nőtt meg, és ez az összeg bőven elég lenne ahhoz, hogy a világon mindenki számára biztosítsák a két adag koronavírus elleni vakcinát, és megmentsék a járvány miatt taccsra tett munkahelyeket. 

Az érem másik oldala, hogy az elmúlt 90 év legsúlyosabb foglalkoztatási válsága robbant ki a pandémiával egy időben, amely emberek százmilliót taszította állástalanságba vagy alulfoglalkoztatottságba. A nők jártak a legrosszabbul, mert globális szinten a nők felülreprezentáltak voltak az alacsony keresetet biztosító munkakörökben – ezek szűntek meg először a válság során. Ha a férfiakéval megegyező arányban alkalmaznák őket a különböző fizetési kategóriákban, akkor a világon 112 millió nőnek nem kellene ma aggódnia munkahelye megszűnése miatt.

Az Oxfam felhívta a figyelmet a faji eltérésekre is. Az egészségügyhöz való korlátozott hozzáférés okán Brazíliában egy afro-leszármazott 40 százalékkal nagyobb eséllyel hal bele a koronavírus fertőzésbe, mint latin polgártársai, az Egyesült Államokban pedig 22 ezerrel kevesebb latin-amerikai és afroamerikai halott lenne, ha a fehérekkel azonos halálozási arányt mutatnának.

Méltányosság a vagyonelosztásban

A jelentés szerint a világjárvány idején a 32 legnagyobb globális vállalat elért többletnyereségének csupán az adója 104 milliárd dollár plusz bevételt jelentett volna az államoknak 2020-ban, amit a kisjövedelműek és a szociálisan hátrányos helyzetben élők megsegítésére lehetett volna fordítani, nem beszélve a közepes jövedelmű országok felzárkóztatásáról.

Ezzel szemben a valós kép azt mutatja, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek elszálltak, és

miközben a gazdag elit tagjai luxuskörülmények közé menekülnek a járvány elől, addig a frontvonalban dolgozó egészségügyi alkalmazottaknak, elárusítóknak, piaci árusoknak, postásoknak a számlák befizetése és a mindennapi megélhetés biztosítása is komoly kihívást jelent.

 

A bolygó milliárdosainak vagyona még a recesszió vége előtt (a pénzügyi szektor fellendülésével egy időben)  meredek emelkedésbe kezdett, vagyonuk 12 ezermilliárd dollárra hízott 2020 decemberére, ami egyenlő a G20-as országok járványkezelésre fordított összes kiadásával együttvéve.

Néhány további beszédes adat:

a Forbes szerint a világ 10 leggazdagabb emberének összvagyona 540 milliárd dollárral nőtt 2020. március 18. és 2020. december 31. között. A világ legvagyonosabb szupergazdagjai: Jeff Bezos, Elon Musk, Bernard Arnault, Bill Gates, Mark Zuckerberg, Larry Ellison, Warren Buffet, Zhong Shanshan, Larry Page és Mukesh Ambani.

Körkép.sk/KL