Megérkezett a többmilliárdos újjáépítési terv. Mire költené az állam az irdatlan összegeket?

Nyitókép forrása: sme.sk

Jobban működő mentőszolgálatok és egészségügy, 21 századi oktatási rendszer, kevésbé korrupt és jól működő vállalkozó környezet. Többek között ezeket ígéri a pénzügyminisztérium a héten bemutatott tervezetében, amely az uniós újjáépítési alap milliárdjainak elköltésének részleteit tartalmazza. Nem kérnek többet, minthogy gyorsan, de hatékonyan költsük a pénzt. Nagy kérdés, hogy Szlovákia eddig még egyik feltétel teljesítésében sem jeleskedett…

Persze, az uniós pénzek törvényszerűen kőkemény politikai játszmákat hoznak magukkal. Ezúttal pedig iszonyatosan nagy összegekről beszéltünk. Az újjáépítési alap Szlovákiára eső keretösszege 6 milliárd euró, amely más forrásokkal együtt valójában 8 milliárd eurót jelent, ezen felül további 13 milliárd áll rendelkezésre a következő programozási időszakban a „rendes” uniós költségvetésből, ami így együtt nem kevesebb, mint 21 milliárd euró.

Nem csoda, hogy pénz elosztásáért vérremenő harcok folytak a kulisszák mögött, de a jelek szerint a kormányválságot kirobbantó SaS rossz stratégiát választott.

   

Alapelvárások: gyorsan de hatékonyan

Az első és legfontosabb dolog, amit az újjáépítési alapról tudni érdemes, hogy gyorsan és igen hatékonyan kell elkölteni, hogy Szlovákia ne maradjon le a válság utáni újjáépítési versenyben. Tehát az SNS „legendás” oktatásügyi minisztere által elherdált hatszázmillió eurós ügylet megismétlése szóba sem kerülhet.

A tervezet minden szegmense több tucat teljesítési küszöbbel rendelkezik, minden küszöb elérése fejében félévente hívható le pénz az újjáépítési alapból. Ha valamit elszúrnak a döntéshozók, az adott részprojektre szánt összegnek lőttek.

A Pénzügyminisztérium által most előterjesztett tervezet a legtöbb forrása az egészségügyre fordítaná. Többek között a mentőszolgálatok lefedettségének javítására, hogy a lakosság 90 százalékához negyedórán belül kiérhessen a gyorsmentő. Ez egyébként jelentősen csökkentené az elkerülhető halálesetek számát is – ebben ugyanis Szlovákia nagyon rosszul áll az egészségügy állapota miatt.

Szabadesésben a tátrai tigris

És ha már Szlovákia állapotánál tartunk, nagyvonalakban érdemes megnézni, honnan indulunk. A koronavírus okozta gazdasági válság a múlt évben 5,2 százalékos GDP csökkenést idézett elő, hivatalosan 50 ezer munkahely szűnt meg (de még van állami bértámogatás, kérdés, mi történik, ha már nem lesz).

A koronavírus azonban csak azonban csak felgyorsította a hanyatlást. A szlovák gazdaság már előtte is súlyos problémákkal küzdött. A Smer kormányainak köszönhetően a vállalkozói környezet és a versenyképesség meredek zuhanásba kezdett az elmúlt tíz évben. A szakképzett munkaerőből túl keveset nevelünk ki, de nagyrészük egyébként is külföldre megy inkább dolgozni. Az elmúlt tíz év egyetlen nagy beruházása a Jaguar volt, amely viszont már csak korlátozott mértékben tudta enyhíteni a lejtmenetet. Még a koronavírus válsága előtt kulcsfontosságú autóipari beszállítók költöztek ki az országból, és Szlovákia sorra felsült az új beruházások megszerzéséért folytatott pályázatokon.

Az egyetlen érdemi eredménye, hogy sikerült nem leépíteni a Volkswagen pozsonyi üzemét, amelynek sorsa megkérdőjeleződött. Valójában a szíriai török offenzíva majd a koronavírus mentette meg a gyárat a problémáktól: emiatt a két esemény miatt tett le a VW németországi vezetése arról, hogy megépítsék a törökországi üzemet.

Szlovákia felzárkózása a nyugat-európai átlaghoz az elmúlt tíz évben 74 százalékon megtorpant és stagnál, ahelyett, hogy növekedne. A Pénzügypolitikai Intézet összegzése szerint jelenleg az egészségügy területén (-22%), a tudás és képességek (-21), a lakhatási lehetőségek (-20%), a környezetvédelem (-16%), a munkaerőpiac(-15%) és a biztonság (-13%) terén maradtunk le leginkbb az EU élvonalától.

A munkaerőpiac esetén azt érdemes kiemelni, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a következő évkben a szlovákiai munkahelyek két harmada kerül veszélybe a robotizáció és digitalizáció. Ezt ellensúlyozni érdemben csak az oktatásügy drámai fejlesztésével lehetséges – ez szintén része az újjáépítési stratégiának. A baloldalon már többször elhangzott a robotadó bevezetésének lehetősége, ám ez csak politikai propagandára elég, valójában nem orvosolja a problémát, mert a változás így is úgy is bekövetkezik.

Az újjáépítési stratégia négy fő részre osztódik, ezek a következők:

• Zöld Szlovákia – Az Európai Bizottságban elvárás volt a kapott összeg bő 40 százalékát erre a tételre kell költeni, így 2,17 milliárd euró került ebbe a csomagba. Olyan részprojektek szerepelnek itt, mint a szennyvízhálózat kiépítése, épületek energiatakarékosabbá tétele, vasútépítés és felújítás, kerékpárutak, a Felső-Nyitra vidéki bányák bezárásának levezénylése, és egyéb környezetvédelmi projektek.Ennek a keretnek az egyik nagy haszonélvezője Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter lehetett volna, ám a mostani tervek 250 millió euró elköltésének felügyeletét a gazdasági minisztériumtól a környezetvédelmi tárcához irányították át.
• Jobb oktatásügy – nem kérdés, hogy a jövő szempontjából ezen áll vagy bukik Szlovákia gazdasági előmenetele. Az EU számára az elsődleges szempont, hogy olyan reformok szülessenek meg a támogatásból, amely a kutatás fejlesztés dotálásán túl segíti a magasabb hozzáadott értéket képviselő munkahelyek teremtését az országban, segíti kinevelni és megtartani a szakképzett munkaerőt, és a társadalom minél szélesebb rétegeinek tud hatékony oktatást nyújtani (óvodától a főiskoláig).A terv tartalmazza az egyetemek rendszerének átszervezését is, egyetem összevonásokat, és az egyetem vezetői hatásköreit is átszabnák a rektorok javára. De tartalmazza az alap- és középszintű oktatás reformját is, ami a gyakorlatban jobb tankönyveket és digitális eszközöket (internet, távoktatási eszközök, interaktív oktatási eszközök) ígér. A keret összesen 800 millió euróból gazdálkodhat.
• Innovatív és versenyképes Szlovákia – szabad fordításban, hogy a tátrai tigris ismét tigris lehessen. A 700 millió euróból gazdálkodó csomag legnagyobb részét a kutatás-fejlesztés támogatására lehet majd elkölteni (600 milliót).Ez sem azonban fájdalommentes, a program elvárja a tudományos intézetek, főleg a Szlovák Tudományos Akadémia reformját és átszervezését, és persze rengeteg olyan feltétele van, amely a pályázók közti valódi versenyt igyekszik garantálni (tehát a korrupció kiszorítását).
• Egészség mindenkinek – a koronavírus megmutatta, hogy az egészségügyi hálózat nem lehet mostohagyerek. A járvány ugyanis azt mutatta meg, hogy a frontvonalban nem a tudás és a technológia számít igazán, hanem az erőforrások és a kapacitás rendelkezésre állása. Elég arra gondolni, hogy a jelenlegi pandémia veszélyessége az egészségügyi ágyak, alkalmazottak hiányából fakad, a vakcinahiány hátterében pedig megint gyártókapacitásbeli problémák állnak.Jó hír azonban, hogy a történtek miatt az egészségügy ismét fókuszba került, ami jó alkalom lehet Szlovákia számára, hogy rendbe tegye az elmúlt években módszeresen leépített ágazatot. Nem kevesebb, mint 1,45 milliárd eurót kap Szlovákia olyan részprojektekre, mint a kórházi hálózatok hatékonyabbá tételére, új kórházak építésére és felszerelés vásárlására, a digitális megoldásokra, mentőszolgálat átszervezése, új mentőautók, az orvoshiány enyhítése (főleg a körzeti orvosok esetében), és hasonlókra.
• Végül Szlovákia esélyt kap a legendás bürokratikus monstrumának a hatékonyabbé tételére, és az igazságügyi rendszer talpra állítására. 1,03 milliárd eurót költhet el állami digitalizációra, a vállakozókra nehezedő bürokratikus terhek leépítésére, és főleg az igazságszolgáltatás reformjára. Ez utóbbi az eredeti 200 millió helyett az új terv szerint 580 milliót kapna, minden bizonnyal Mária Kolíková (Za Ľudí) igazságügyi miniszter nagy örömére. Ez a tétel egyébként tartalmazza a bírók átvilágításának szigorítását is. 200 millió jut a korrupció elleni harcra és a rendőrség eszköztárának növelésére.

Körkép.sk