Nyitókép: Körkép.sk
Gyimesi György, az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője két héttel ezelőtt tartott sajtótájékoztatóján lerántotta a leplet arról, hogy a vegyespárti kultúrmaffia miként osztogatta egymásnak a milliókat a Kisebbségi Kulturális Alapnál (Kultminor). Gyimesi az akkori sajtótájékoztatóra a felvidéki magyar kultúrmaffia sémáját is megrajzolta, lerántva a leplet a személyi összefonódásokról.
Gyimesi mai sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a koalíciós partnerekkel hamar egyezségre jutottak azzal kapcsolatban, hogy a Kisebbségi Kulturális Alapnak transzparens módon kell működnie, ennek alapjait pedig egy törvénymódosító javaslatban fektették le.
Mint ismert, a Kultminort megalakulása óta úgy próbálták beállítani, mint egy transzparens szervezetet, melynek feladata az állami pénzek szétosztása. Ahogy az Gyimesi két héttel ezelőtti sajtótájékoztatójából kiderült, a KKA a hidas érdekkörbe tartozó személyeket, egy szűk kört tartott szem előtt, a pénzeket pedig egymás között osztották szét.
A Kultminoron belül kialakult egy baráti struktúra – Rigó Konrád, Molnár Norbert, Beke Zsolt –, akik lényegében privatizálták a nemzetiségi kultúra támogatására szolgáló állami pénzeket.
A szavazói nyilvántartást is privatizálták
Gyimesi a kultúrmaffia személyi összefonódások után arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az emberek miként kerültek bele az egyes bizottságokba.
A képviselő elmondása szerint létezik egy szavazói nyilvántartás, ahova a szavazók helyetteseket választanak. A törvényben azonban nem szerepel olyan lehetőség, hogy egy személy vagy egy kft. (s.r.o.) ötször beírja magát, ahogy az a füleki Elek István személyében történt, aki a szavazói jegyzékben négyszer kft.-ként, egyszer pedig polgári társulásként szerepel. De példaként említhető a Barak család is, ahol az apa és a két fia hatszor voltak beírva a szavazói nyilvántartásba. Mindez azt jelenti, hogy teljes mértékben privatizálták az egészet, míg nekik volt 5-6 szavazatuk, addig a többieknek egy.
Gyimesi szerint erre az átláthatatlanságra reagál az a törvénymódosító javaslat, amely kimondja, hogy az üzleti társaságokat/részvénytársaságokat kizárják a nyilvántartásból, és nem lehetnek szavazók. Ez azt jelenti, hogy ha valaki polgári társulásban van, az benne lehet a regiszterben, de ha valaki már kft.-ben van, akkor nem.
A KKA igazgatója által kinevezett tagok többé nem dévajkodhatnak
Az állami pénzek transzparens elosztásához vezető másik fontos lépés, hogy a KKA igazgatója által kinevezett két tag – az öttagú bizottságból kettőt az igazgató, hármat az adott nemzetiségi közösség választ – nem kérhet támogatást a KKA-tól, és nem is lehetnek részesei azoknak a projekteknek, amelyeket értékelnek.
A törvény hatályba lépése után a kulturális tárca módosítja azt a rendeletét, melynek értelmében egy személy csak egy szervezetet képviselhet.
Gyimesi szerint a Kisebbségi Kulturális Alap megalakulása óta először nyilvános lesz a szavazók listája, ami azt jelenti, hogy a minden nemzetiségi kisebbségi tag megnézheti, hogy ki szavaz, és ki kire adja a szavazatát.
Cél: az igazságos és transzparens pénzosztás
Az OĽaNO-s politikus szerint a törvényjavaslatuk célja, hogy a KAA-ban történő pénzosztás transzparens és igazságos módon történjen. Kiemelte, nem az alap privatizálása a céljuk, hanem az, hogy azok az emberek is sikerrel járjanak, akik eddig sikertelenül pályáztak.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Gyimesi György Kisebbségi Kulturális Alap KULTMINOR pénzosztás változások vegyespárti kultúrmaffia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
