Már novembertől jöhetnek a magyar nyelvű útjelző táblák – Gyimesi György négypontos „magyar csomagjának” részeként

Nyitókép: Gyimesi György Fb-oldala

Korábban egy kétnyelvűségi mozgalom, majd abból kinőve egy kisebb politikai párt is felfuttatta magát a témán, de valódi, megnyugtató eredményt azóta sem sikerült elérni. Még akkor sem, amikor a Most-Híd nevű szlovák-magyar vegyespárt kezében volt a közlekedésügyi minisztérium.

Gyimesi György (OĽaNO) azonban tegnap áttörést jelentett be a magyar nyelvhasználat terén. Ennek részleteiről kérdeztük a magyar politikust.

Igen, az ilyen szimbolikus, a fejlett nyugati országokban teljesen megszokott jogbővítéstől nem lesz olcsóbb a kenyér, ugyanakkor drágább sem. Egyszerűen otthonosabban érezhetjük  majd tőle magunkat saját szülőföldünkön.  Fontos leszögezni mindezt, hiszen politikai vezetésünk az elmúlt évtizedekben sikeresen leszoktatta a felvidéki magyarságot arról, hogy követelje saját jogait.

   

A koalíciós tanács hétfő esti ülése után Ön egy bejelentéssel élt közösségi oldalán, miszerint áttörés történt a magyar nyelvű közlekedési táblák ügyében. Miről van szó pontosan?

Arról van szó egészen pontosan, hogy mindenhol, ahol biztosított a nemzeti közösségek nyelvhasználati joga, ki lehet lesz tenni a magyar nyelvű, közlekedést segítő irányjelző táblákat.

Hol mindenhol jelenhetnek meg a magyar nyelvű közlekedési táblák és mikortól léphet érvénybe a jogszabály?

Az egyes falvak és városok szintjén. Tehát mindenütt, ahol a törvény biztosítja a nyelvhasználati jogokat a nemzeti közösségek, így a magyarok számára is. Ugyanakkor nagyon fontos megjegyeznem, hogy mivel vannak megyei utak is, a községek kérhetik a megyét, hogy ők is tegyék ki ugyanezeket a táblákat. Remélem, minél több helyen lesz rá hajlandóság.

Az önkormányzatok viszont saját hatáskörükben helyezhetik majd ki ezeket a táblákat.

Mikor?

Szeptemberben kerül a törvénymódosítás első olvasatban a parlament elé, októberben tárgyalhatjuk második olvasatban. Úgy gondolom, hogy ha Čaputová államfő aláírja, már novemberben életbe léphez.

Azzal, hogy a koalíciós tanácson zöldet kapott a javaslata, már biztosra vehető a parlamenti többség is a szavazásnál?

Szerintem igen, mivel a törvényjavaslatomat egyetlen koalíciós partner sem ellenezte a koalíciós tanács ülésén.

Minek köszönhető Ön szerint, hogy most sikerül végre eredményt elérni? Miért nem jött ez össze az elmúlt választási ciklusokban, a magyar érdekeket felvállaló pártok parlamenti és kormányzati jelenléte idején?

Erre nagyon egyszerű a válasz, de még előtte megjegyezném, hogy 2018-ban vagy 2019-ben az Érsek Árpád (Most-Híd) által vezetett közlekedési tárca rendeletben utasította a közlekedési hivatalokat, hogy engedélyezzék ezeket a táblákat, amennyiben az önkormányzatok kérik. Viszont ez az eljárás törvénybe ütközött, amit csak törvénymódosítással lehetett volna elérni. Érsek Árpád és a Most-Híd azonban ezzel nem foglalkoztak tovább. A biznisz fontosabb volt számukra, mint a nemzeti közösség jogai. Félmegoldással szolgáltak, és viszont végigvittem az ügyet a nyelvhasználati jogról szóló törvény módosításával.

Mi kell tudni az előkészítéséről?

Ez a törvényjavaslat az egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszterrel és Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök-helyettessel, pénzügyminiszterrel megbeszéltem a közös találkozónkon.

Egy négypontios csomagról van szó, melynek a magyar nyelvű táblák az egyik eleme. A másik eredményről már szintén beszámoltam, nevezetesen, hogy 2022. január 1-től újra lesz nemzetiségi kultúrával foglalkozó osztály a kulturális minisztériumon belül.

A további két konkrét eredményről, előrelépésről pedig majd akkor fogok beszámolni, ha azokat prezentáltam a koalíciós partnerek előtt.

Körkép.sk