Bugár a DenníkN vitában: A Szövetség csak vegyespártként lehet sikeres. Gyimesi: Pont az ellenkezőjét kell tenni annak, mint amit a Most-Híd tett

Nyitókép: Reprofoto (DenníkN)

Felettébb tanulságos vita zajlott a napokban a DenníkN szervezésében Komáromban.

A három meghívott vendéget, Gyimesi Györgyöt (OĽaNO), Mózes Szabolcsot (akkor még Összefogás, ma már Szövetség), Bugár Bélát (akkor még Most-Híd, ma már Szövetség) a szlovák lap magyar felelőse, Szalay Zoltán kérdezte.

A magyar városban, négy magyar ember által szlovákul, a Matica slovenská székházában tartott, óriási technikai bakikkal fűszerezett műsor szürreálisabb nem is lehetett volna. A helyzet teljes meg nem értését mutatta a DenníkN és a műsorvezető részéről.

   

Ezekre mutatunk most rá a Körkép.sk összefoglalójában. A jobb áttekinthetőség végett pontokba szedve, az egyes szereplőkre vonatkozóan, majd összefoglalva a legérdekesebb részeket.

DenníkN

A liberális, progresszív értékrendű hírportál azzal, illetve ahogy, ahol és amilyen nyelven az egész vitát megszervezte, bizonyította, hogy ugyanúgy nem érti a magyar néplélektant, mint a szlovák politikusok.

Pedig a lap vállaltan magyar olvasókat is szeretett volna szerezni azzal, hogy néhány napra „levonul“ Komáromba és onnan témázik. Hogy végül mégis inkább nevetség és sajnálat tárgyává vált, azt önmagának köszönheti. Jogosan.

Szalay Zoltán

A műsorvezetőről elég annyit tudni, hogy a Most-Híd egyik szellemi atyjának, a Kalligrammos Szigeti Lászlónak a hónalja alatt nevelkedett, majd vált a vegyespártot végletekig kiszolgáló Új Szó főszerkesztőjévé. Hogy ott munkásságával elnyerje a szlovákiai magyar újságírás egyik szégyene címét a Körképtől.

Szalayval nemcsak az a baj, hogy nem magyarázta el előtte a DenníkN-ben az ilyen felhozatal abszurditását, hanem azzal is, amiket kérdezett.

Ilyenek kérdéseket tett fel például teljes komolysággal Mózesnak és Gyimesinek (miközben Bugárt jótékonyan megkímélte a kellemetlenkedéstől):

Az rendben van, ha egy szlovákiai magyar nem Szlovákiának, hanem Magyarországnak drukkol?

– Gyimesi és Mózes egyébként elárulta, hogy egy magyar-szlovák meccsen ők bizony Magyarországnak drukkolnak, míg Bugár Béla, mint az ismert róla, természetesen Szlovákiának.

Szalay rögtön az elején méltatlan helyzetbe hozta vendégeit, akiknek magyarként kellett evidens dolgokat szlovákul magyarázni a szlovákoknak. Például, hogy felvidéki magyarként milyen a viszonyunk Szlovákiához.

Bugár Béla

A leggyűlöltebb és legmegosztóbb szlovákiai magyar politikusról a műsorban ismét kiderült, hogy élete legjobb döntését hozta azzal, hogy végre politikai nyugdíjba vonult. Ennél már csak akkor cselekedne bölcsebben, ha ott is maradna. Bugár felett kétségtelenül eljárt már az idő, maguk a választók is már leírták őt. Hitele, karizmája, ütőképes fellépése sincs. Leginkább önmaga karikatúrájává vált azzal, ahogy ennek ellenére erőlködik és próbál ártani.

Mózes Szabolcs:

A Szövetség alelnökének kevés szó jutott, de amiket akkor mondott, az rendben volt. Például, amikor számon kérte Bugár Bélától, aki előtte pár perccel korábban jelentette ki, hogy 30 év a politikából elég volt, hogy ezt miért nem a választások előtt jelentette ki. Mózes szerint akkor ma biztosan lenne magyar képviselet a parlamentben.

De jól válaszolt a liberális műsorvezető szurkálódására is a szlovák-magyar kapcsolatokat illetően. Mégpedig, hogy leginkább azt a kérdést kell feltenni, megtett-e mindent Szlovákia annak érdekében az elmúlt 100 évben, hogy a felvidéki magyarok a hazájuknak érezhessék Szlovákiát. Mózes szerint nem azon kellene csodálkozni, hogy miért húz a szívünk Budapest felé, hanem megvizsgálni, hogy miért nem tett Szlovákia sokkal többet Dél-Szlovákiáért és az itt élő állampolgárokért.

Bugárnak is kerek-perec a szemébe vágta, hogy nincs már helye a felvidéki magyar politikában.

Gyimesi György:

Az igazi pofonokat az áruló Bugárnak azonban az OĽaNO magyar politikusa vitte be. Olyannyira, hogy a felvidéki magyarok árulójának tartott politikus az első 22 perc után igazából fel is adta a mediális küzdelmet, miután rájött, hosszú idő után végre emberére talált.

Gyimesi olyanokat mondott például, hogy egymaga többet tett a kettős állampolgárság ügyében, mint Bugár Béla és az egész Most-Híd Robert Fico maffiakoalíciójában.

Gyimesi azt is kijelentette közös ismerőseikre hivatkozva, hogy Bugár azt mondta nekik, ő már nem tesz semmit az emberekért, mert azok árulónak tartják őt.

„Ön így is viselkedik“

– vágta oda Bugárnak Gyimesi.

A legtanulságosabb részek:

Gyimesi és Mózes a műsorban többször közös álláspontra helyezkedtek. Mózes például megengedte magának, hogy közvetve kimondja, hogy Bugár Béla, Jakab Elemér és Bastrnák Tibor már nem lehetnek fent a Szövetség választási listáján.

Felelősségük ugyanis abban rejlik, hogy Ficoval való koalícióba juttatták a Most-Hídat. Mózes szerint pedig a politikai felelősséget a választások előtt kell levonni, nem pedig a választásokon karikákkal. Értsd, nem lehet hülyíteni már a választópolgárokat azzal, hogy karikázással majd eldönthetik, kiket szeretnének a parlamentben látni és kiket nem. A hiteltelen politikusoknak ugyanis eleve nincs már helyük a listán.

Bugár erre természetesen begurult, és számon kérte Mózestól, hogy ki ő, hogy döntőbíróra játszik.

„Hallgassa meg a Szentatyát, aki azt mondta, ki vagyok én, hogy más hitét értékeljem?”

– hangzott el a szürreális védekezés Bugártól.

Tanulságos volt látni azt is, ahogy Szalay Zoltán az ilyen sarokba szorításoknál minden esetben Bugár segítségére sietett. Eleve nem görgette tovább a témát, nem tett fel további kérdéseket, nem volt érdeke a vita eszkalálódása, menekülő utat nyitva ezzel Bugárnak.

A vegyespárti politikus egy komoly figyelmeztetésnek beillő állítást is megfogalmazott, mellyel szemben jó, ha résen lesznek a Szövetség magyarjai. Azt mondta, hogy

„ha a multietnicitás eltűnik a Szövetségből, előre mondom, hogy az új párt nem jut be a parlamentbe. Elveszítjük a ruszinokat, elveszítjük a magyar romákat. Ha a Most-Híd emberei, akik az együttműködésben látják a megoldást, ki lesznek szorítva, akkor ez problémát fog jelenteni”

– hangzott a burkolt fenyegetés Bugártól.

Gyimesi erre alig pár perc múlva megadta a kellő választ, miszerint parlamenti tevékenységével és a magyar ügyek világos felvállalásával ő pont az ellenkezőjét teszi annak, mint amit a Most-Híd csinált. Ennek alátámasztására konkrétumokat is felsorolt:

„Az, hogy a Most-Híd az együttműködés pártja volt, és emiatt lett volna etnikai nyugalom az országban, butaság. Nyugalom azért volt, mert Robert Fico ezt akarta. Az akkor kormányfőnek ugyanis szüksége volt Orbánra a V4-eken belül, Orbánnak pedig szintén Szlovákiára. Fico így tolerálta az összes, hála Istennek ide érkező magyarországi támogatást. Ha Fico nem ezt akarta volna, nincs nyugalom.”

„Önök négy év alatt egyetlen témát sem ragadtak ki azok közül, melyek másodrangú állampolgárokká degradálnak bennünket. Önök semmit sem tettek a második világháború negatív következményeinek enyhítésére, melyek például a D4/R7 nyomvonala alatt lehetővé teszik a földkisajátításokat egyes személyekkel  szemben (szerk. megj. értsd, továbbra is háborús bűnösnek tekinthető magyarokkal). Önöknek igazságügyi miniszterük, közlekedésügyi miniszterük volt, de nem tettek semmit. Nekem, kellett megállítanom a földkobzásokat.”

„Nem nyitották meg egyszer sem a kettős állampolgárság kérdését.”

Behúzott farok politikája

„Ön nem nyitott meg egyetlen érzékeny témát sem. Ami nem az együttműködés politikája, hanem a behúzott farok politikája. Önöknek azért volt szükségük nyugalomra, hogy tömhessék az oligarcháik zsebét.”

„Önök, ha összegezni akarom, három dolgot tettek a felvidéki magyarokért:

A kék táblákat kék-fehérre cserélték, kicserélték a vasúti helységnévtáblákat, és létrehozták a Kultminort, ami jó hogy van, bár csak egy szűk kör (szerk. megj. jellemzően a vegyespárti, illetve liberális kultúrmaffia) érdekeit szolgálta.

Természetes, hogy ha egy ilyen helyzetbe én megérkezek, és megnyitom ezeket a kérdéseket, akkor radikálisnak tűnök. De én nem radikális vagyok, hanem felnyitom az emberek szemét“

– válaszolt hosszan Gyimesi.

Majd folytatta azzal, hogy a bugári éra alatt a szlovákiai magyarok megtanultak másodrangú polgároknak lenni. A túlnyomó többséget ez szerinte lehet, hogy nem is zavarja, mert nem is tudatosítják és akkor veszik csak észre, ha személyesen érinti őket. Például, amikor államosítják a földüket, mert háborús bűnös, vagy ha Bártfán elveszik valakinek a 64 hektár erdejét csak úgy. Vagy ha bejönnek az állami hivatalba, ahol nem tudják megértetni magukat, vagy ha fel akarják venni bármilyen okból a magyar állampolgárságot és elveszítik miatta a szlovákot.

„Én, ha ezekre a dolgokra rámutatok, akkor a nem etnikai, hanem polgári alapon politizálóknak ez nem tetszik, és radikálisnak neveznek engem“

– magyarázta Gyimesi.

Bugár azzal próbált védekezni, hogy a Dzurinda kormányok alatt állítólag a tizedét sem tudták elérni MKP-sként annak, mint amit Ficonál Most-Hídként.

Majd feltette a kérdést Gyimesinek, hogy másfél éve van a kormányban, mutasson egyetlen egy törvényi példát, amit elért, és a magyarokat segíti.

„Ön csak megnyitja marketingileg a témákat, mert azokon növekszik, de nem old meg semmit”

– fogalmazott Bugár.

Gyimesi azzal válaszolt, hogy Bugár sikerét a szlovák-magyar viszony normalizálódását illetően konkrét számmal lehet kifejezni. „A legutóbbi parlamenti választásokon elért 2,05 százalékkal, miután a leggyűlöltebb magyarként távozott a politikából.”

A műsor további részében Gyimesi feltette a kérdést az SaS-szal (Klus, Korcok) való kapcsolatáról, hogy miért kellene hagynia, hogy magyarként a fején ugráljanak? A Most-Híd politikusai szerinte ezt tették.

Mózes és Gyimesi a műsorban a Beneš-dekrétumok, illetve a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájával kapcsolatban is közös álláspontot képviselt. Szalay ugyanakkor Bugárt jóindulatúan megkímélte ezektől a témáktól a szlovák hallgatóság előtt.

Szalay sokadik provokatív kérdése úgy szólt, hogy hogyan várja el a felvidéki magyarság a megértést a szlovák többségtől önmaga iránt, ha az Összefogás és Gyimesi György sem mutat megértést az LMBTQ-féle szexuális, vallási, etnikai és mindenféle más kisebbségekkel szemben. A kérdése a parlamentben, illetve a kormányban az LMBTQ csoportok támogatására is benyújtott, és a közbeszédben a Most-Híd politikusai által is támogatott határozatra vonatkozott.

Mózes válaszában arra mutatott rá, hogy a Minority Safepack kapcsán (Szlovákia itt Magyarországgal szemben szállt harcba az Európai Bizottság előtti ügyben) a szlovák média egyetlen szlovák LMBTQ képviselőt, aktivistát sem kérdezett meg, hogy mi a véleményük a Minosity Safepackről (ami az őshonos nemzeti közösségek védelmét szorgalmazná az EU-n belül.)

Az egész műsor ott megtekinthető:

Körkép.sk