Gyimesi a 2021-es népszámlálás eredményéről: Megnyertük az identitásért vívott csatát

Nyitókép forrása: Körkép.sk

Gyimesi György a 2021-es népszámlálás eredményei kapcsán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, bővíteni kell a nemzeti kisebbségek jogait. Arról is beszélt, hogy a nemzeti kisebbségek politikai képviselete érdekében vita indult a parlamenti küszöb csökkentése érdekében, és megemlítette a szlovák alkotmány Preambulumának megváltoztatását is.

“A ma közzétett, anyanyelvhasználatról és nemzetiségről szóló népszámlálási adatok nekünk adtak igazat, akik azt mondtuk, hogy a kettős identitás felvétele a népszámlálási űrlapra a magyarok számára nem jelent hozadékot”

– jelentette ki Gyimesi György (OĽANO) parlamenti képviselő csütörtökön, a Statisztikai Hivatal sajtótájékoztatójára reagálva. A képviselő köszönetet mondott a sajtó azon részének, amely annak idején foglalkozott a kettős identitás megjelölését lehetővé tevő népszámlálási kérdéssel, amelyet annak szorgalmazói fű alatt, a nyilvánosság megkérdezése nélkül próbáltak csendben belopni a kérdőívre.

“A magyarok ezt a kettős identitást egyértelműen elutasították”

mondta Gyimesi. Elmondta, hogy még a második nemzetiségként magyart megjelölőkkel együtt is csökkent a felvidéki magyarok száma Szlovákiában. Hozzátette, hogy egyes nemzetiségek esetében ez a kérdés pozitív eredményt hozott, a romák hivatalos számát 50 ezerrel, a ruszinokét 30 ezerrel emelte meg.

“Szeretnék azonban kiemelni két fontos körülményt. Az első, hogy a ruszint csak 24 ezren jelölték meg első nemzetiségnek, miközben tíz évvel ezelőtt számuk még 33 ezer volt. A romák esetében a különbség még nagyobb, ők 105 ezren voltak 2011-ben, és most első nemzetiségként 67 ezren jelölték meg a romát”

fejtette ki a képviselő. Később a Körkép.sk kérdésére reagálva leszögezte, a népszámlálás jelenlegi eredménye a Most-Híd egyértelmű kudarcára mutat rá.

A Preambulum megváltoztatása

“Az anyanyelv-használatról szóló adatok megint nekünk adnak igazat abban, hogy el kell kezdeni a nemzeti közösségek jogainak bővítését. Úgy, ahogy történt ez a kétnyelvű táblák és a szlovák nyelv idegennyelvként való tanításának oktatási módszertana esetében. Ezeknek a jogbővítéseknek folytatódniuk kell a hétköznapi élet területein, például az energetikai cégeknél.”

fogalmazott.

Kijelentette, hogy Szlovákia nem csak a szlovákok nemzetállama, és hogy a szlovák alkotmány preambuluma sem valós helyzetet ír le akkor, mikor úgy fogalmaz, hogy “mi, a szlovák nemzet…”, mivel van itt egy 16,5 százalékos népesség, aki nem vallja magát szlováknak (egy része semmilyen nemzetiséget sem vallott meg).

Gyimesi lefelé módosítaná a választási küszöböt

“Jelenleg is zajlik a vita a koalícióban a választási törvényről, amelynek két lényeges pontja is lenne. Az egyik az a kérdés, hogy nem lenne-e helyénvaló a nemzetiségeket képviselő pártok számára lecsökkenteni a parlamenti küszöböt a jelenlegi 5-ről 3 százalékra”

mondta, majd indoklásként kifejtette: “Látjuk, milyen gondban vannak például a magyar pártok a parlamentbe jutás elérését illetően, mi pedig a kormányban vállaltuk a nemzetiségek jogállásáról szóló törvény elfogadását, és ennek keretében egy ilyen módosítás helyet is kaphatna”.

A választási rendszer kapcsán Gyimesi azt javasolja, hogy a jelenlegi “mečiari időkből örökölt” egy országos választási körzetet felváltsa egy 12 választási körzetből álló felosztás, amely a természetes régiók határain alapulna.

Gyimesi ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a liberális SaS pártelnöke, Richard Sulík ellenzi leginkább ezt a fajta módosítást.

A képviselő elmondta, hogy már tárgyalásokat kezdeményezett a közmédia vezetőjével a magyar műsoridő bővétése érdekében is, elmondása szerint Jaroslav Rezník RTVS-igazgatónak nincs ellenére a módosítás, ám a dolog érinti a közmédia költségvetését is.

Körkép.sk