Botond, Mózes
  • HUF: 385.63
  • USD: 1.04
  • 16 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Belföld

Népszámlálás 2021: országosan és a régiókban is fogy a magyar, még a Dunaszerdahelyi járásról is aggasztó számok érkeztek

Az első számok a kettős identitáson és a vegyespárti sikerkommunikáción túl

Nyitókép forrása: Körkép.sk

 

Csütörtökön közzétették a részletes népszámlálási adatokat, amelyek mélyebb betekintést adnak többek között a felvidéki magyarság számának alakulásáról. Bár a Statisztikai Hivatal sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy nemzeti kérdések tekintetében az adatok nehezen összehasonlíthatók a tíz évvel ezelőtti eredménnyel az új módszertan és kategóriák miatt, mi azért megpróbálkozunk vele, tekintettel arra, hogy nemzetpolitikai szempontból a legfontosabb adatokról van szó.

 

Nyilvánvaló volt, hogy a lemorzsolódás folytatódik a kérdés az volt, hogy milyen mértékű volt a demográfiai hanyatlás a felvidéki magyar közösség szempontjából. Várhatóan még hetekig fogunk újabb, más perspektívából is vizsgálódó elemzéseket közzé tenni a Körképen, tekintettel arra, hogy  a hatóságok újabb részleteket ígértek.

 

Például elvileg a későbbiekben nem csak azt fogjuk tudni, hogy hányan jelölték meg a magyart második nemzetiségként, hanem azt is, hogy ebből mennyi volt a szlovák, a roma, és így tovább.

 

Addig is, a jelenleg rendelkezésre álló alapinformációkat megpróbáljuk olyan módon az olvasók elé tárni, hogy láthatók legyenek a mélyebb összefüggések és persze, a statikus adatok mögé búvó évtizedes folyamatok.

 

Akárhogy számoljuk, újabb jelentős fogyást szenvedtünk el

 

A 2021-es népszámlálás szerint Szlovákiában alig több, mint 600 ezren vallják magukat valamelyik nemzetiség tagjának. Ez az összlakosság 10,8 százaléka. Egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi szlovák jelölte be második nemzetiséget, így ez az arány a gyakorlatban még változhat.

 

A magukat elsősorban magyarnak vallók száma 422,1 ezer fő, ami a tíz évvel korábbi adathoz képest 36,4 ezer fővel kevesebb. Ehhez az adathoz egyelőre nem érdemes hozzáadni a második nemzetiségként magyart megjelölőket. Részben azért, mert tíz éve hasonló lehetőség nem volt, részben azért, mert nem tudjuk, hogy ebből a 34 ezerből mennyien voltak azok, akik a lehetőség miatt vállalták magyarságukat, és mennyien, akik a lehetőség miatt sorolták második helyre magyarságukat.

 

Jelentős a csökkenés a magyar anyanyelvűek számát illetően is. Több, mint 46 ezer fős.

 

 

Összességében tehát az elmúlt tíz év újra a felvidéki magyarság csökkenését hozta magával, amelynek legfeljebb mértékéből lehet vita olyan ködösítésre alkalmas, politikailag kierőltetett kategóriák miatt, mint a második nemzetiség.

 

A fogyást illetően egyértelműen az anyanyelv választást érdemes alapul venni.

 

Még egy érdekes összefüggést érdemes kiemelni. Ha a magyart második nemzetiségként megjelölőket is a magyarok számához soroljuk (és ezzel a módszerrel mindössze 2300-ra csökkentjük a magyarok fogyását tíz év alatt), akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 2001 és 2011 között több mint 60 ezer volt a fogyás, amit a második nemzetiség legfeljebb csak félig tud kifedni. Adódik a kérdés, hogy hol van a többi magyar.

 

A magyarok részaránya a jelen adatok szerint 7,75 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 8,5 százalékról. Vannak növekvő trenddel bíró nemzetiségek, mint amilyen az orosz, az angol vagy a vietnámi, de ezek csak néhány ezres csoportok. A szlovák asszimiláció mértékét semmi sem bizonyítja jobban, minthogy ma az összes kisebbség együttes aránya annyi, mint a magyaroké volt harminc évvel ezelőtt.

 

 

A magyar közösségek járásokat is vesztettek. A statisztikai-gazdasági kimutatások terén magyarlakta járások közé eddig olyan régiókat soroltak, amelyekben a magyarok részaránya legalább 10 százalék volt, vagy ha tőle kicsit el is maradt, a közösségi kötődés indokolta ezt.

 

Eddig 16 magyarlakta járást volt szokás számon tartani, köztük a Nyitrai volt az, ahol a magyarok részaránya kisebb volt, mint 10 százalék, de abszolút számokban így is jelentős maradt. Ez most megváltozott.

 

A 16 magyarlakta járásból a Nyitraiban 9076-ról 6798-ra csökkent a magyarok száma, a Szenci járásban 149 fővel 9134-re, a Kassa vidéki járásban pedig 1448-cal 10 397-re csökkent a magyarok száma. Nyitra esetében a legrosszabb a helyzet (kevesebb magyar él már ott, mint a Nagyrőcei járásban), Kassa vidékén pedig a leglátványosabb.

 

A jelenleg figyelembe vett 16 magyarlakta járásból csak kettőben nőtt a magyarok aránya (Losonci és Rimaszombati járás) és csak egyben nőtt a magyarok száma (Rimaszombati járás). A többiben minden szempontból fogyás következett be.

 

Nagyon rossz jel, hogy a Dunaszerdahelyi járásban, ahol több mint 6 százalékponttal csökkent a magyarok aránya, ami a legtöbb az összes járás közül. Mindezt úgy, hogy a magyarok száma csak 1700 fővel csökkent, vagyis az arány eltolódása a nem magyar lakosság növekedése miatt történt. A Dunaszerdahelyi járás lakossága az elmúlt tíz évben hét százalékkal emelkedett.

 

A második helyen (4,8 százalékpont) a Szenci járás van, a harmadikon a Galántai járás (3,93 százalékpont). Abszolút számokban a legtöbb magyar a Komáromi és Lévai járásokból hiányzik (több mint 4000).

 

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Tárkány Álmos
2022. jan. 20. 17:59

És arra lennék kíváncsi, hogy mennyien vannak azok a szlovákok, akik ugye szlovákok (ako repa), csak az anyjuk meg az apjuk magyar.

Petike
2022. jan. 20. 18:52

tudod az a helyzet hogy minden negyedik magyar szlovák élettársat választ és ebbol a házasságbol szuletett gyerekek 95 százaléka már szlováknak vallja magát sot már magyarul nem is tudnak

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket