Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

 

Ma Pozsonyban találkoztak Szlovákia, Csehország, Ausztria és Magyarország belügyminiszterei, hogy a kialakult határ menti migrációs krízisről egyeztessenek. A múlt héten Csehország és Ausztria is határellenőrzéseket vezetett be a Szlovákiával közös határszakaszon a rengeteg, Németország felé tartó illegális bevándorló miatt. Fontos részlet, hogy a csehek azután döntöttek a határrezsimről, hogy Németország a cseh határon bevezetendő ellenőrzésekkel fenyegette meg Prágát, ami mind kereskedelmi, mind munkaerő-áramlás szempontjából súlyos következményekkel járt volna.

 

A helyzet nem egyszerű. Németország alapvetően befogadó politikája nemrég zátonyra futott, a 16 szövetségi államból 12 jelezte, nem fogad be több menekültet, sem bevándorlót, mert nincs szabad kapacitása elhelyezésükre. Ebben nagy szerepe van az ukrán menekülteknek is.

 

Az EU tétlensége miatt továbbra sem lehet hatékonyan visszaküldeni hazájukba a menekültstátuszt nem kapó bevándorlókat és illegális bevándorlókat, a kiutasítást kapók alig negyede tér vissza hazájában. Németország így az érvényes nemzetközi megállapodások szerint visszaküldené őket Csehországba, ahonnan érkeztek. A csehek természetesen nem akarják őket visszafogadni, ha mégis, tovább terhelnék őket Szlovákiára, Szlovákia pedig Magyarországra, ahova a migránsok a szerb-magyar schengeni határon keresztül jutottak be.

 

 hirdetes_810x300  

Ami érdekes, hogy az érintett országok belügyminiszterei nem tartják felelősnek egymást a kialakult helyzetért, sokkal inkább az Európai Bizottságtól várnak érdemi intézkedést a kiutasított migránsok tényleges visszaküldését és a határvédelmet illetően is. Szóba került az uniós határvédelmi hatóság, a FRONTEX felelőssége is.

 

Roman Mikulec (OĽANO) szlovák belügyminiszter szerint a négy ország belügyminiszterei meg tudtak állapodni bizonyos lépésekben. Mikulec szerint a belső határok védelme helyett hatékonyabb a külső schengeni határok védelme.

 

Ugyanakkor leszögezte, hogy az illegális migrációt, amely „nem az itt jelenlévő országok területéről indult el”, az Európai Bizottság bevonásával kell kezelni. A következő megállapításokat tette a migráció kezelése kapcsán:

 

  • Az Európai Bizottságnak intenzívebben kell egyeztetnie a nyugat-balkáni országokkal, hogy ott tudja kezelni a migrációs válságot, ahol az kialakul. Mikulec megemlítette a balkáni országok vízumpolitikájának megváltoztatását, „hogy ne hívják meg a migránsokat és küldjék őket tovább Európába”.
  • Fokozni kell a külső határok védelmét. E tekintetben Szlovákia, Csehország és Ausztria is segítséget ajánlott fel Magyarországnak – a magyar-szerb határ védelmére rendőri egységeket küldenek.
  • A négy ország belügyminiszteri megállapodtak abban, hogy az Európai Bizottságon keresztül fel kell szólítani a Frontexet, hogy az vesse be 1500 ,már most rendelkezésre álló emberét a külső uniós határok védelmére és arra, hogy azt tegye, „amire lényegében létrehozták”.
  • Mikulex leszögezte: uniós kitoloncolási politika nélkül nem tudjuk megoldani a migrációt. „Eszközökre van szükségünk arra, hogy közösen nyomás fejtsünk ki az Európai Bizottságra, hogy gyorsítsa fel a harmadik országokkal szemben a kitoloncolási folyamatokat. 

 

Vít Rakušan cseh belügyminiszter jelezte, hogy az egyelőre csak 10 napra bevezetett határellenőrzés a cseh-szlovák határon hosszabb ideig is fennmaradhat, vagyis meghosszabbíthatják az intézkedést.

 

Pintér Sándor magyar belügyminiszter szerint 2015 óta a mostani a legnagyobb migrációs nyomás, ami az EU (és Magyarország) határaira nehezedik. Eddig mintegy 100 ezer illegális határátlépőt fordítottak vissza a magyar hatóságok a határról vagy az országból. Megjegyezte, hogy a magyarországi börtönökben már 2000 embercsempész tartózkodik elítéltként vagy vádlottként.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.