Átment a kormány nyugdíjreformja a parlamenten. Milyen változásokat hoz? - Körkép.sk
Belföld

Átment a kormány nyugdíjreformja a parlamenten. Milyen változásokat hoz?

Szülői nyugdíjbónusz, újfajta korkedvezményes nyugdíj és persze államkasszát kímélő intézkedések is vannak a csomagban

Nyitókép forrása: pixabay.com

 

A nyugdíjasok nyugdíjuk részeként “szülői bónuszt” kaphatnak dolgozó gyermekeiktől, 40 év ledolgozott év után pedig automatikusan korkedvezményes nyugdíjba lehet vonulni. Többek között ezeket a jelentős változásokat tartalmazta az a törvénymódosítást, amit szerdán a munkaügyi minisztérium javaslatára szavazott meg a parlament. A 133 jelenlévő képviselőből 73 igen voks mellett ment át a törvény, és január 1-jétől hatályba is léphet.

 

A szülői bónusz a nyugdíjas dolgozó gyermeke által befizetett járulékból kerül befizetésre. Ezt korábban Milan Krajniak munkaügyi miniszter úgy emlegette, mint lehetőséget, hogy a gyerek saját járulékából járuljon hozzá a nyugdíjas szülője örökjáradékához.

 

Az összeg nagysága egy elég bonyolult képleten alapszik. A törvény szerint a bónusz az adott dolgozó gyermek éves kivetési alapjának egytizenketted részének 1,5 százaléka, az aktuális járulékfizetési esztendőnél két évvel korábban befizetett járulékok alapján. Mit jelent ez érthetőbben?

 

A Pravda baloldali lap számításai szerint a 1 211 eurós tavalyi nemzetgazdasági átlagbérből kiindulva 21,80 euró lehet a legmagasabb szülői nyugdíj. Erre az összegre azok a nyugdíjasok lennének jogosultak, akiknek gyermeke havi bruttó 1 453,60 eurót keres. 

 

A parlamenti vita során beterjesztett módosítások után a törvény úgy rendelkezett, hogy a szülői bónuszt igényelheti a nyugdíjas, a nyugdíjas korú rokkantnyugdíjas és a nyugdíjas korú szolgálati nyugdíjban lévő személy is.

 

A törvény 2023. január 1-jén hatályba, és a bónuszt ettől a pillanattól lehet igényelni. Megítélés esetén szintén január 1-jétől számolják az összeget. A bónusz éves teljes összegét egyszerre fizeti ki a hatóság.

 

Táblázat helyett automatikus rendszer a nyugdíjazásnál

 

Újra megváltozik (némiképp visszaváltozik) a nyugdíjkorhatár meghatározásának módja. Azt januártól ismét a Statisztikai Hivatal által kiszámolt átlagos várható élettartamhoz kötik. Ezzel évente cirka két hónappal tolódik ki mindig a nyugdíkorhatár. Az anyák esetében gyermekenként 6 hónappal rövidül a nyugdíjkorhatár.

 

A közgazdászok örülnek, mivel ez a régi rendszerhez való visszalépés jelenti, amikor a statisztikai adatok alapján átlagban mindenki ugyanannyi évig (nagyjából 19 évig) “élvezhette a nyugdíjas éveket”, ami hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszert tesz lehetővé. Mi azért hozzátesszük, hogy a demográfiai folyamatokat látva a nyugdíjak kérdése a jövőben is állandó téma lesz a politikában.

 

Korkedvezményes nyugdíj 40 ledolgozott év után

 

A most elfogadott törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a “rendes” nyugdíjkorhatárnál és az eddig megszokott korkedvezményes korhatárnál is korábban vissza lehessen vonulni. Ha valakinek van 40 ledolgozott éve, akkor a törvény értelmében korkedvezményes nyugdíjért folyamodhat.

 

Ez akár azt is jelentheti, hogy az egykor 18 évesen munkába álló személy akár 58 évesen is nyugdíjaba mehet.

 

Ahogy a hagyományos korkedvezményes nyugdíjnál, ebben az esetben is csökkenti az állam az életjáradék összegét, mégpedig a rendes nyugdíjkorhatár és a korkedvezmény közötti hónapok száma alapján havi 0,3 százalékkal.

 

Van még egy feltétel: akkor lehet ilyen korkedvezményért folyamodni, ha a megállapított nyugdíj nagysága eléri a létminimum 1,6-szorosát.

 

A 40 év ledolgozott időszakba nem számolhatók bele az iskolai tanulmányok és a külföldi jogszabályok szerint nyilvántartott munkanélküliként töltött idő.

 

Lassabb emelkedés

 

Az aktuális életjáradék nagysága, amelytől az új nyugdíjkérelmezők megállapított nyugdíjnagyságai függnek, lassabban fog emelkedni, mint most. Jelenleg az emelkedés a nemzetgazdasági bér emelkedéséhez van kötve, az emelkedés mértékének 100 százalékában. A módosítás után ez már csak 95 százalékos függőség lesz.

 

Például  a múlt évben az átlagbér 6 százalékkal emelkedett, ennek megfelelően az aktuális nyugdíjérték (ADH) is hat százalékkal emelkedett. A módosítás után a hat százalékos átlagbérnövekedés már csak 5,7 százalékos ADH-emelkedést generál majd. Az intézkedés az állami költségvetést tehermentesíti.

 

Két évre befagyasztják a második nyugdíjpillér járulékrészét

 

A következő két évben a most elfogadott törvény értelmében nem fog emelkedni a második nyugdíjpillérbe elvezethető járulékrész nagysága. Ez azt jelenti, hogy a következő két évben is 5,5 százalék marad a bruttó bérből (egyéni vállalkozó esetén a kivetési alapból) elvezetendő második pilléres összeg.

 

Még 2012-ben, tehát tíz évvel ezelőtt döntött úgy az akkori parlament, hogy  2017-től 2024-ig 4-ről 6 százalékra emelik a második pillérbe elvezethető járulékrész nagyságát. Ezt írták most felül a képviselők.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket