Gyimesi György: A felvidéki magyarságnak erős képviseletre és erős vezetőre van szüksége (Évértékelő interjú a Körképen)

Nyitókép: Archív

Egy Čaputová államfő irányította liberális, progresszív kormányra biztosan nem lesz meg a 76 parlamenti szavazat, mint ahogy hiányzik a 90 voks az előrehozott választások megszavazására is. Jó volna nem növelni tovább a jelenlegi belpolitikai káoszt.

A megszavazott költségvetés ugyanakkor segít áthidalni az embereknek és a cégeknek a 2023-as évet. Az emberek megkapják azt a segítséget, amit megígértünk nekik, mondta Gyimesi György a Körképnek adott interjúban.

Gyimesi a kormány bukása és a költségvetés megszavazása után beszél arról is, hogy:

   

• Milyen forgatókönyven várhatók a kormányválság megoldására
  Lesznek-e előrehozott választások?
• Miről lobbizott Sabol és Világi az SaS-nál?
• Koalícióban vagy az ellenzékben látja magát a következő választásokig?
• Mi a véleménye a Szövetségen belüli helyzetről?
• Miről tárgyalt Forró Krisztiánnal?

Ha iskolai jegyekben mérve kellene értékelnie az idei évet politikailag, hányast adna?

4- (négy mínusz).

És ha egy szóval kellene jellemeznie 2022-t, mi lenne az?

Káosz és katasztrófa.

Akkor bontsuk kicsit apróra a káoszt és a katasztrófát. Hogy értékeli az idei esztendőt belpolitikai összefüggéseiben?

Rendkívül turbulens év volt, és bárhogy próbálják az OLaNO nyakába varrni, nem teljesen így van. Mert ahogy most is látszik a költségvetés elfogadásánál, az OLaNO rendkívül kompromisszumképes. Az egész probléma ott keletkezett, hogy a 2020-as választások után a Progesszív Szlovákia és csatlósai nem kerültek be a parlamentbe, viszont volt egy nagyon erős segítségük, támaszuk az elnöki palotában. Ezek a csoportok – és most nem fogunk egymásnak hazudni – rendkívül erős mediális háttérrel dolgoznak. Kiválasztották az SaS-t, aki helyettesítette és helyettesíti a Progresszív Szlovákiát és az ő érdekeit a parlamentben.

Elkezdődött mindez a Za ludí szétverésvel és folytatódott addig, míg nem sikerült elérniük mindent, amit szerettek volna. Azaz eltávolítani Igor Matovicot. Mert ez csak erről szólt. Ők nem figyeltek oda sem a polgárokra és érdekeikre, sem pedig a kormány megítélésére sem. Ebből adódott a káosz.

Nem mi voltunk azok, akik kihúzgáltuk például a kártyáinkat szavazáskor. Nem mi bénítottuk le a parlamentet, nem mi voltunk azok, akik nem adtunk 20 vagy 30 ajánlatot az SaS-nek mindig. Júniusban is és most is a költségvetés elfogadása előtt. Ahogy kiderült, egyetlen egy személyes problémájuk volt, amiben Igor Matovicnak igaza volt, hogy túszul ejtették Szlovákia polgárait és a vállalatokat is.

Kideült, hogy ez csak erről szólt, és amikor Igor Matovič megígérte, hogy lemond a funkciójáról, illetve hagyja magát leváltani, akkor hirtelen mindent el lehetett fogadni olyan simán, hogy ezt a polgár észre sem vette.

Külpolitikai téren az idei évet a háború, a magas infláció, az energiaválság jellemezte. Hogy látja Ön a külpolitikai folyamatokat akár Magyarország szerepét is ebben?

Nagy kritikusa vagyok a kormány külpolitikájának. Szeptemberben örültünk, hogy elment Ivan Korčok, akiről tudjuk, hogy bármilyen érdek fontosabb számára mint Szlovákia és állampolgárainak érdeke. Őt még nagyobb magyargyűlölő és Brüsszel és Washington imádó váltotta, Rastislav Káčer személyében, akinek a politikája kimondottan csak arról szólt, hogy milyen mélyen tud belebújni Washington és Brüsszel hátsó részébe, tekintet nélkül Szlovákia polgárainak érdekeire.

Kritizáltam már akkor is, amikor kinevezték. Azt mondtam, hogy remélem, hogy Szlovákiából nem lesz az USA 51. állama. Sajnos beigazolódott, hogy igen, sajnos nem a szlovákiai érdek volt az első.

Természetesen sem a háborúról, sem az inflációról nem tehetünk. Viszont arról igen, hogy hogy kezeljük a helyzetet. Emlékezzünk csak vissza arra, amikor kitört a háború. Eduard Heger miniszterelnök volt az, aki szinte hadat üzent Oroszországnak és merészebbnél merészebb szankciókat javasolt, ami még Brüsszelnek is sok volt. Én úgy gondolom, hogy ez nem azért volt, mert így akarta mutatni Szlovákia szuverenitását, hanem inkább az ellenkezője. Mégpedig az, hogy szerette volna mutatni, hogy mennyire lojális Brüsszel és Washington felé.

A belpolitikai és külpolitikai történések viharában hogy látja a magyarság hajóját? Értjük ez alatt a magyarság, illetve a felvidéki magyarság hajóját is.

Teljesen háttérbe szorultak ezek a kérdések. Szinte egy évig senki nem beszélt a kisebbségi törvényről, amely elkészült ugyan, nagyon rosszul, viszont azóta senki nem figyelt fel rá. Teljesen háttérbe szorultak a felvidéki magyarok problémái. Oldottuk az energiaválságot, a háborút, az inflációt. Nyilván igaz, hogy ez a felvidéki magyarságot is sújtja, viszont többet szerettek volna elérni. Sajnos nem lehetett, és miután szeptemberben elment az SaS és kisebbségi kormányzás jött létre, akkor már szinte kizárt volt, hogy bármit is átvigyünk, mert Boris Kollár gondolom vétózott volna mindent.

A felvidéki magyaroknak egy erős képviseletre van szüksége egy erős vezetővel. Egy olyanra, aki nem hátrál, és aki szeme előtt ott lebeg a felvidéki magyar emberek érdeke. Ez az egyetlen kiút abban a marazmusból, amelyben a felvidéki magyarság jelenleg van országos szinten. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a helyhatósági választásokon igencsak össze tudtak zárni, és ezáltal másodszor is gratulálok minden egyes megválasztott magyar képviselőnek és polgármesternek párttól függetlenül. Meg tudta mutatni a felvidéki magyarság azt, hogy ha akar, és ha van kire, akkor el tud menni szavazni és azt, amit már elmondtam régen, hogy büszkén tudja vállalni a szavazatát. Most csak rajtuk és rajtunk múlik, hogy ezt a hullámot meg tudjuk-e lovagolni és ezen a sikeren be tudunk-e evezni a parlamentbe.

A Szövetség-Aliancia októberben lett egy éves. Ugyan pártbelügyekről van szó, de ugyanazokat a választói érdekeket képviseli Ön is, mint a Szövetség igyekszik. A sikeres megyei és önkormányzati választások után a pártot a platformmegszüntetéssel kapcsolatos belharcok jellemezték. Forróék január 28-án közgyűlést tartanak. Ön a napokban találkozott Forró Krisztián pártelnökkel. Mi volt ennek a találkozónak az üzenete, és hogy látja a Szövetséget jelen körülmények között?

Mivel nem vagyok a párt tagja, nem szeretném semmiképpen kommentálni azt, ami jelenleg zajlik a párton belül. Nyilván figyelem és követem az eseményeket, viszont véleményt nem nyilvánítok. Forró Krisztiánnal elemeztük a felvidéki magyarok helyzetét és az aktuálpolitikai helyzetet a magyarokra tekintve. Azért, mert ez a kormánybukás nagymértékben befolyásolhatja őket is. Azért, mert jelenleg nincs meg az a 90 képviselő, aki megszavazná az alkotmánymódosítást és az előrehozott választásokat. Azt is tudjuk, hogy december 31-ig Eduard Heger demisszióban levő miniszterelnöknek az államfőnek el kell hoznia azt a 76 képviselői nevet tartalmazó listát, akik támogatni fogják a kormányát.

Forró Krisztián: Azon dolgozunk, hogy erős képviseletünk legyen (Évértékelő interjú a Körképen)

Mi nem tudjuk azt, hogy lesznek-e előrehozott választások, ha lesznek mikor és ki fog kormányozni. Mert az is elképzelhető, hogy Čaputová elnökasszony kinevez egy teljesen progresszív kormányt olyan „szakértőkből,“ akik soha nem mentek át semmilyen választáson. Ez szinte tragédia lenne ránk nézve, mert tudjuk azt, hogy a magyaroknak és a jogaiknak a legnagyobb ellenzője pont a liberális, progresszív szárny. Ők egyetlen egy kisebbséget ismernek, az az LGBTQ kisebbség, és a nemzeti közösségek számukra nem léteznek. Ez még rosszabb lenne, mint ami most van.

Ezt beszéltük meg, ezt elemeztük. Beszélgettünk magánügyekről is, régen nem találkoztam a Krisztiánnal. Én ezt a beszélgetést fontosnak és hasznosnak tartom.

Ha most kellene tippelnie, hogy érzi így karácsony előtt, a jövő évben mi várható? Készülni kell az előrehozott választásokra? Milyen kifutása lehet ennek a káosznak, ahogy ön nevezte?

Minden egyes lépés, minden egyes tárgyalás, amiről tudom, és minden jel arra mutat, hogy lesznek előrehozott választások. A kérdés az, hogy mikor. Azt tudjuk, hogy a liberális és progresszív, Čaputová féle kormánynak nem lesz meg a 76 szavazata a parlamentben. Azt is tudjuk, hogy jelenleg nincs 90 szavazat az előrehozott választások megszavazására. Viszont ezt a káoszt is lehet még tetőzni, mégpedig azzal, ha egy demisszióban levő kormány kormányozna, amely valójában csak fűteni és világítani tud és így is a , Čaputová elnök asszony irányít.

Azt mondom, hogy  – és ezt már akkor mondtam, amikor Heger kormányát még nem döntötték meg – a vereséget is emelt fővel kell elviselni. Mégpedig hagyni kellett volna, hogy az SaS ezt a kormányt váltsa le és még azon az ülésen megegyezni az előrehozott választásokról.

Sajnos nem ez történt meg, házhoz szaladtunk az SaS-hez a pofonért, melyet meg is kaptuk. Lett ebből egy káosz. Úgy érzem, hogy logikus kimenetele ennek az egész válságnak egy stabil pont lehetne, mégpedig az előrehozott választás pontos terminussal. Mindenki tudjon rákészülni, kampányolni és legyen stabilitást. Mert ezt a káoszt különben csak tetőzni lehet.

És hol látja mindebben a saját szerepét? Már csak amiatt is kérdezem, mert legutóbb azt nyilatkozta, hogy nem tud támogatni egy olyan kormányt, melyben Igor Matovičnak nem lesz helye.

Ezt továbbra is vallom. Én nem szoktam meghajolni. A gerincem hála Istennek elég egyenes ahhoz, hogy ezt ne csináljam. Ezt mindenki tudja, így ha nem lesznek előrehozott választások, akkor egészen biztosan a koalíción kívül leszek. Már ha lesz valamilyen koalíció.

Magyarul is üzent Matovič a költségvetés elfogadása után – videó

És most elárulok egy titkot: a legfrissebb verzió az az, hogy  Čaputová elnök asszony megbízná az összes parlamenti párt vezetőjét, hogy delegáljanak bizonyos szakértőket az ő kormányába. Ez akkor lenne esedékes, ha Heger miniszterelnök úr december 31-ig nem tudná elhozni azt a 76 képviselői nevet, aki támogatná az ő kormányát. Egy ilyen platform alapján nevezne ki szakértői kormányt. Ezt nyilván nem tudnám támogatni semmiféleképpen. Ellenzéki képviselő leszek, és hogy mit hoz a sors, azt majd meglátjuk.

Ugyanakkor a parlament tegnap elfogadta a költségvetést. Az energia ársapka biztosított a jövő évre vonatkozóan. Ennek részleteiről, illetve a választók, olvasóink felé egyfajta megnyutatásként mit tud elmondani az utolsó idei parlamenti munkanap után?

Rosszul interpretálja a szlovák média, hogy én nem értek egyet a költségvetéssel. Dehogyis nem értek. Miért ne értenék? Meg is szavaztam. Azzal nem értek egyet, hogy hogy lett elfogadva ez a költségvetés és mi lett az ára. Mondok egy példát: Mi azt javasoltuk, hogy a Slovnaft extra profitját 70 százalékos adóval adózzuk meg. Magyarországon ugye a MOL-nak, a MOL a Slovnaft tulajdonosa ezt 95 százalékkal teszik meg.

Matovič a Slovnaft megadóztatásáról: Gazdasági hazaárulás, ha odaajándékozunk 300 millió eurót Magyarországnak

És mivel tudjuk jól, hogy Sabol úr Sulík kebelbarátja, aki egyben Világi Oszkár kebelbarátja, kilobbizta az SaS-nél, hogy ez a 70 százalékos adókulcs 55 százalékra csökkent, ami 130 milliós kiesést jelent. Én ezt elmondtam többször, hogy 130 millió euró már egy olyan jelentős összeg, amit akár a nyugdíjakra lehetne fordítani, ha már a nyugdíjasoknak azt mondják, hogy nem segítünk. Pedig a múlt évben 750 millió eurót fizettünk ki nekik.

De ezt csak példaként hozom fel, hogy ezeket a lobbi adócsökkentéseket nem tartottam korrektnek, és mivel ez volt az SaS egyik feltétele, hogy megszavazza a költségvetést, ezt kritizáltam. Hogy itt viszont nagyon csúnyán meghajolt az OĽaNO.

A költségvetésnek örülök, a költségvetés az emberekről és az embereknek szól. Ez az a költségvetés, amelyik áthidalja a 2023-as évet és a krízist. Az emberek és a cégek meg fogják kapni azt a segítséget, amit megígértünk nekik. Természetesen, a fizetésemelések és a nyugdíjemelések is benne vannak.

Zárókérdés, jövőre ilyenkor ha beszélgetni fogunk, hol látja magát Gyimesi György?

Mindenféleképpen egy stabil kormányban.

Király Zsolt