Felmérés: A nagy többség szerint az ország rossz irányba tart, az EU érdekei nem egyeznek Szlovákia érdekeivel

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Egy hétfőn megjelent friss felmérés szerint a szlovák kormány alaposan leszerepelt a választók előtt az energiaválság, a pandémia és az orosz-ukrán háború kezelésében. A szlovák társadalom rendkívül elégedetlen nemcsak az ország helyzetével, de az irányával is. Minderre az EU által finanszírozott RevivEU által rendelt felmérés mutatott rá.

Ahogy arról korábban már írtunk, a lakosság több mint 70 százaléka elutasítja Ukrajna szlovák fegyverekkel történő felfegyverzését. Sőt, a megkérdezettek több mint 51 százaléka határozottan ellenzi a fegyverszállításokat, ami sokat elárul a Heger–Káčer–Naď atlantista trió megítéléséről, akik viszont a tíz hónapos „haladéknak” köszönhetően a visszahívás veszélye nélkül ténykedhetnek szeptember végéig.

A felmérés másik kérdése azt vizsgálta, mennyien vélik úgy, hogy Szlovákia jó vagy rossz irányba tart. Az eredmény itt is rendkívül beszédes:

   

• a lakosság 37,3 százaléka szerint biztosan rossz irányba tartunk,
• 43,8 százaléka szerint „inkább” rossz irányba tartunk, mint jó irányba. Ez így összesen több mint 80 százalék,
• miközben csak 16,8 százalék véli úgy, hogy „inkább” jó az irány,
• és csak 2,1 százalék gondolja azt, hogy biztosan jól alakulnak a dolgok.

Az is érdekes, hogy a megkérdezettek 33 százaléka szerint az ország külpolitikája van leginkább megbéklyózva az uniós tagságból kifolyólag.

A gazdasági helyzet megítélése szintén elképesztően borúlátó. 41 százalék szerint nagyon rossz, 46 százalék szerint „inkább rossz” a gazdasági helyzet, miközben ennek ellenkezőjét csak 13 százalék állítja.

Szintén rendkívül beszédes volt a felmérés azon része, ahol arra kérdeztek rá, hogy mennyire lehet hinni más embereknek. Az eredmény szerint alig 1 százalék szerint biztosan lehet hinni másoknak, 23 százalék szerint „inkább lehet”, 55 százalék szerint „inkább nem” és 20 százalék szerint „egyáltalán nem” lehet hinni a többi embernek. Fontos körülmény, hogy a más emberekbe vetett bizalom csökkenésével egyenes arányban csökken a választásokon való részvételi hajlandóság is.

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége inkább jó dolognak tartja az euró használatát Szlovákiában, és a nagy többség európaianak érzi magát, bár mi azért megjegyezzük, hogy egy közép-európai számára ez evidens, más kérdés, hogy mi a véleménye a lakosságnak a brüsszeli politikáról.

Arról ugyanis az derült ki, hogy a lakosság nagyobbik fele úgy érzi, Szlovákia érdekei nem egyeznek az Európai Unió érdekeivel.

Ennek ellenére az EU-ból kiválni akarók aránya „csak” 36 százalék, ami azonban így is rendkívüli bizalmatlanságról árulkodik.

Brüsszel valószínűleg azt sem fogja zsebre tenni, hogy a felmérés szerint a lakosság 60 százaléka úgy véli, az uniós tagállamoknak nagyobb hatáskörrel kellene bírnia, mint eddig, szemben azzal, hogy az EU-nak csak 10,3 százalék adna több hatáskört. 

Ez végül is érthető, ha megnézzük egy másik kérdésre adott válaszokat. Ebben a kérdésben 1-től 5-ig kellett osztályozni az egyes válságokra adott uniós válaszokat, az 1-es a legjobb értékelést jelölte, az 5-ös a legrosszabbat. Az eredmény szerint az energiaválság, az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány esetén is a legtöbben a legrosszabb, 5-ös osztályzatot adták Brüsszelnek. A migrációs és 2009–2013-as gazdasági válságra a legtöbben hármast adtak.

Ugyanez a kérdés a szlovák kormány tekintetében szintén mindent elárul a közhangulatról. A megkérdezettek közel fele szerint az energiaválságra adott kormányzati válasz ötöst érdemelt, 42 százalékuk szerint a kormány ukrajnai helyzetre adott válasza szintén ötös, 45 százalékuk szerint pedig a koronavírus-járványra adott válasz továbbra is ötös. Hármast adtak a legtöbben a migrációs válságra és a gazdasági válságra – de ezek az előző kormányzati ciklusban történtek.

A felmérés szerint a többség úgy véli, Szlovákiának nem előnyös az ukrajnai menekültek tartós ittléte, és gyengülni fog az ország helyzete miattuk.

Rendkívül sokan adtak határozottan egyetértő választ arra az állításra, hogy az állam többet tesz az ukrán menekültekért, mint saját lakosságáért. Közel 50 százalék szerint az eddigieknél kevesebb támogatás járna az ukrán menekülteknek, 37,9 százalék szerint pedig a jelenlegi szintű támogatást tartaná fenn, vagyis a lakosság közel 90 százaléka nem növelné az ukrán menekültek támogatását sem mennyiségben, sem minőségben. 

A felmérés az Ukrajnai háborúba való beavatkozás lehetőségére is rákérdezett. Eszerint:

• a megkérdezettek 60 százaléka határozottan, 20 százaléka inkább elutasítja azt, hogy a NATO belépjen a háborúba Oroszország ellen.
• A többség (cca. 57 százalék) szintén elutasítja, hogy Ukrajna a következő öt évben NATO-tag legyen.
• Kicsivel több mint a fele, de még mindig a többség azt sem támogatja, hogy Ukrajna öt éven belül az EU tagja legyen.
• A lakosság elsöprő többsége, több mint 70 százaléka nem támogatja Ukrajna felfegyverzését.

A háborúért egyébként a legtöbben Oroszországot tartják felelősnek ,de például az USA-t többen nevezték meg fő felelősnek, mint Ukrajnát.

Körkép.sk