Nyitókép forrása: Slovenské Elektrárne

 

A lakossági áram árszintjének állami csökkentése 2027-ig maradhat – véli Karel Hirman megbízott gazdasági miniszter. Az eredeti megállapodás, amit a Szlovák Villamosművek tulajdonosaival kötött az állam, 2024 év végig biztosította volna az olcsóbb, tavalyi árszinten befagyasztott áramot.

 

Hirman erről a Villamosművek vezetőjével, Branislav Strýčekkel közös sajtótájékoztatón beszélt. Ugyanakkor a konkrét árakról egy szót sem árultak el, az ár kiszámítása egy képlet alapján történne (tehát nem befagyasztásról van szó, hanem a piaci ártól alacsonyabb ármeghatározásáról), amit csak később hoznak nyilvánosságra.

 

„Az új megállapodásra még rá kell bólintani az EU illetékes szerveinek, de az a felek részéről csak formalitás”

 

közölte a Denník E balliberális gazdasági portál.

 hirdetes_810x300  

 

Szó sincs árbefagyasztásról

 

A Hospodárske Noviny arról ír, hogy az idei és jövő évre szavatolt 61,15 euró/megawattórás ár 2024 után is maradhat.

 

Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy maga az áram csak az ár nagyjából felét teszi ki, erre még egyéb díjak rakódnak rá, például az üzembentartási díj, az áfa vagy a feszültség fenntartásáért járó díj, amelyeknek kiszámítása folyamatos nehézségekbe ütközik az energiaválság miatt.

 

A Villamosművek külföldi tulajdonosaival, a cseh EPH (akik mögött ugyanazok a cseh oligarchák állnak, mint az Eustream mögött) és az olasz ENEL-lel vélhetően dűlőre juthatott az állam, mert a bejelentés szerint a Villamosművek garantálja az alacsony áramárat a lakosságnak, cserébe az állam vállalta, hogy nem ró ki különadót és utólagos szabályozó intézkedéseket a vállalatra, amely így befejezheti a mohi atomerőmű negyedik blokkjának építését is.

 

Ugyanakkor az említett árbefagyasztás csak egy adott árammennyiségre vonatkozik. Ez 2023-ban és 2024-ben 6,15 terawattóra, a későbbi években viszont már csak 5,5 terawattóra. A gazdasági miniszter ezzel akarja takarékosságra kényszeríteni a háztartásokat.

 

Cserébe a gazdasági minisztérium olyan ajánlatot kínál a háztartásoknak, amely évente emelkedő, de előrelátható árakat fixálna le. Összefoglalva az árak:

 

  • 2023: 61,15 euró/megawattóra,
  • 2024: 61,15 euró/megawattóra,
  • 2025: 66,70 euró/megawattóra,
  • 2026: 72,70 euró/megawattóra,
  • 2027: 79,30 euró/megawattóra.

 

Mivel az energiaárak feltehetően felfelé fognak mozogni, ezért az államnak a költségvetésből kell kompenzálnia a lakossági árak fenntartását. Idén ez nagyjából 400 millió euró lesz, igaz, ebben benne vannak a cégeknek nyújtott árbefagyasztásból származó kompenzációk is.

 

Beszédes előzmények

 

Érdemes visszatérni az események korábbi alakulásához is. Az energiaválság elején a kormány egy memorandumot akart aláírni a Villamosművek külföldi tulajdonosaival a lakossági áramár befagyasztásáról. A memorandumot ugyan tető alá hozták, de szerződés nem köttetett, szerződés nélkül pedig az egész semmit sem ért.

 

A szerződés kidolgozása Richard Sulík (SaS) akkori gazdasági miniszter feladata lett volna, aki azonban hónapokig hitegette a közvéleményt, hogy már „csak pár dolgot kell tisztázni”, és nyélbe ütik a megállapodást. A megállapodás helyett azonban Sulík kirobbantott egy kormányválságot, amelynek eredményeképpen tavaly decemberben Eduard Heger kormánya megbukott, az előkészített szerződés aláírásától pedig az ENEL és az EPH is visszalépett – a kormány megbuktatásának másnapján.

 

Szlovákia búcsút int(het) az orosz nukleáris fűtőelemeknek. Már sejteni lehet, melyik ország lesz az alternatív beszállító…

 

Később a költségvetési alku keretében az eredetileg tervezett 90 százalékos extraprofitadót is jól megnyirbálták (ez volt a feltétele az SaS-nek ahhoz, hogy átmenjen az idei évi költségvetés, ahogy egyébként Čaputová államfő hasonló módon mentette meg a különadótól az Eustreamet, ami szintén az EPH tulajdonosainak érdekeltségébe tartozik).

 

És bár az állam nyilvánvalóan fenyegetőzött azzal a lehetőséggel, hogy államosítja a Villamosművek által termelt energiát (amelyet már előre értékesítettek mintegy 10 milliárd euró értékben, ezért van az, hogy a lakossági árakat csak az új harmadik blokk termeléséből engedik kompenzálni), erre nem került sor. A Villamosművek ugyanis 400 millió eurót várt a külföldi tulajdonosoktól a negyedik blokk megépítéséhez, amit azok visszatartottak.

 

A mostani megállapodás valószínűleg arról szól, hogy a lakossági árak bizonyos keretek között tartásáért és a 400 millió euróért cserébe az állam lemondott a beavatkozás lehetőségéről, ami ha nem is teljes érinthetetlenséget biztosít a Villamosművek mögött állóknak, de kiszámíthatóbbá teszi az áram értékesítését. Mivel az energiaválságon még messze nem vagyok túl, és a szakértők újabb hullámot jósolnak tavaszra és nyárra, valószínűleg visszatérő téma lesz lakossági árak kérdése.

 

A bukott kormány megadta magát a Villamosművek részvényeseinek: csökkenti az extraprofitadót

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!