Wlachovský a Globsecen: Szlovákiában valószínűleg senki sem akarja, hogy Oroszország a szomszédja legyen

Nyitókép: SITA/ Jakub Julény

Szlovákiában és a régió más országaiban is nehéz a helyzet az Ukrajnában zajló háború miatt, de valószínűleg Szlovákiában senki sem akarja, hogy Oroszország legyen a szomszédja, vagy egy Moszkva által beiktatott ukrajnai rezsim. Ezt Miroslav Wlachovský, a szlovák diplomácia vezetője mondta lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval és Kersti Kaljulaid észt exelnökkel folytatott megbeszélésen a 2023-as Globsec-konferencián.

Wlachovský nagyra értékelte, hogy a szlovák kormány fontos döntéseket hozott Szlovákia és az egész régió érdekében – annak ellenére, hogy nem minden állampolgár értett velük egyet. Ugyanakkor megismételte, hogy Ukrajnában az a legegyszerűbb út a békéhez, ha Oroszország kivonja hadseregét Ukrajnából.

A szlovák diplomácia vezetője elmondta, a több békekezdeményezés közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervét támogatja. Kifejtette, hogy igazságos békét kell elérni, amely megbünteti az agresszort és segít az áldozaton.

   

A lengyel külügyminiszter azt állította, hogy Oroszország a 15. század óta imperialista állam, és ott igaz, hogy ha egy vezető azt akarja, hogy tiszteljék, ki kell bővítenie a területét. Ha a birodalom összezsugorodik, le kell mondania a hatalmáról – tette hozzá. Felidézte Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait, miszerint a 20. század legrosszabb eseménye a Szovjetunió összeomlása volt. Rau szerint Putyin ezzel kinyilvánította a birodalom megújításának filozófiáját.

A lengyel diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta, hogy vissza kell állítani Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint meg kell büntetni az invázió mögött álló embereket. Mint mondta, Ukrajna a nyugati országok szabadságjogaiért küzd, ezért a lengyelek túlnyomó többsége támogatja, hogy Ukrajna mindent megkapjon, amit kér.

Kaljulaid meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajnában már 2014-ben meg kellett volna jönnie az állandó békének, de ez nem történt meg. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország utoljára 1991-ben vonult vissza. Szerinte ez azt mutatja, hogy Oroszország csak akkor vonul vissza, ha nagyon meggyengül. Hozzátette: a béketárgyalásokat csak azután kell megkezdeni, hogy Oroszország kivonul Ukrajnából.

A volt észt elnök azt állítja, hogy az Észak-atlanti Szövetség keleti szárnyát a lehető legnagyobb mértékben meg kell erősíteni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy nem minden tagország teljesíti azt a kötelezettségvállalást, hogy a GDP két százalékát katonai célokra költi.

Teraz.sk