A nemesek különösen odafigyelmet saját megítélésükre, a jobbágyokkal szemben több előnyel is rendelkeztek. A filmek és a regények azonban eltorzították a róluk festett képet. A valós életben a nemesek általában nem voltak olyan rosszak, mint azt Juraj Jánosík legendájából ismerjük – mondta Diana Duchoňová, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze. Épp ellenkezőleg, az egyszerű ember nyugalmat és békét akart, ezért azt várta a nemesektől, hogy szabadítsák meg az országot a Jánosík-féléktől.
Összehasonlíthatóak a történelmi Magyarország korabeli nemesei a mai oligarchákkaal?
Régen társadalmi osztályok voltak – a nemesség, az egyház, a polgárság és a jobbágyok – az egyes társadalmi osztályok között olyan mély volt a szakadék, hogy csak nehezen lehetett leküzdeni őket. A nemesek között is, akik formálisan egyenrangúak voltak, léteztek vagyoni- és társadalmi különbségek. A nemesek a hierarchia csúcsán álltak, így képviselőik többet is megengedhettek maguknak. A törvény előtt ma már többé-kevésbé mindannyian egyformák vagyunk, és az oligarchia inkább csak az elit rendellenes fejlődésének eredménye Szlovákiában. (…)
Tudott a korabeli nemesség szlovákul?
Egyesek igen, főleg, ha gyakrabban mozogtak a mai Szlovákia területén. A magyar nyelv gyakoribb volt, közkedvelt volt a német, és a 18. században nálunk és egész Európa területén a francia nyelv is. A nemeseknek meg kellet értetniük magukat a hivatalnokaikkal. A levelezéseknél kitűnik, milyen nyelveket ismert az adott nemes.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a fontos nemeseknek saját hivatalaik voltak, ahol az írnokok minden nyelvet, melyeket az urak birtokain használtak, ismertek. A nevükben írt leveleket szlovákul, magyarul, vagy horvátul fogalmazták a címzetteknek. A köznemesek (Árván, Liptón, de más megyékben is) közül sokan szlovák származásúak voltak, akik gyakran nem tudtak magyarul. Így számukra a latin volt a kommunikációs nyelv, amely egészen a 19. századik hivatalos nyelvként volt jelen. (…)
Hogyan került kapcsolatba a nemesség az átlagemberekkel?
A nemesség sokat utazott – bíróságokra, országgyűlésekre, hadjáratokra jártak. Fél életüket kocsiban, vagy lóháton töltötték. A mezőkön zajló gazdasági munkát nem egyszer az arisztokrata asszonyok is felügyelték a birtokaikon. A jobbágyoknak általában évente egyszer volt lehetősége saját környezetében találkozni a nemesekkel. A nép inkább a hivatalnokokkal találkozott, akik gyakran szintén nemesi származásúak voltak. Ebből a rétegből került ki a jellegzetes 19. századi magyar köznemesség, amely minden kiváltság nélküli embert megvetett. Az előjogok nélküli személyeket tegezték, a nemeseket tekintetes, nemes, és legirgalmasabb uraknak kellet szólítani.
Emiatt a szlovák nemzeti tudatban természetesen negatív kép alakult ki a nemesekről. Mint ahogy azért is, mert gyakran tudatosan az uralkodó magyar nemzet tagjaiként viselkedtek. (…)
Mennyire felel meg a valóságnak a Jánosík-legendákból ismert földesurak képe?
Jánosík egyszerű katona volt, majd rabló, akikből abban az időkben – tehát a Rákóczi felkelést követően, több tucat volt Magyarországon. Csakhogy bekerült a szlovák népi legendák közé, amelyet később a nemzeti érzelmű szlovák elit is átvett, segítve kialakítani az igazságos rabló alakját. Az egyszerű nép azonban inkább nyugalomra és békére vágyott. Az államtól, és a nemességtől azt várták el, hogy mindezt boztosítság, vagyis szabadítsák meg az országot a Jánosík-féle emberektől (…).
Mennyire volt jellemző, hogy valaki hatalmas kastélyt épített volna, vagy fél országra szóló mulatságot csapott?
A nemesség nagy figyelmet fordított a hírnévre, valamint társadalmi státuszának szemléltetésére. Luxus rezidenciákat építettek, mint például a ma már nem létező, egykor a pozsonyi vár alatt található Pálffy-kastély, mely abban az időben előkelőbb volt a pozsonyi várnál is, mely a király székhelye volt.
A legelőkelőbb a nádori udvar volt, amely a nádor hatalmát érzékeltette. Mindemellett a protestáns és a katolikus szerénység is szerepet kapott, így nem minden nemes akarta látványosan közszemlére tenni gazdagságát, és inkább a visszafogottságot részesítették előnybe.
DennikN – Matej Dugovič: Historička: uhorských aristokratov zdeformovali filmy, poddaných chránili.
Megosztás:
Címkék: Diana Duchoňová egyház jobbágyok Juraj Jánošík magyar urak nemesek polgárság Szemle szlovák nyelv történelmi Magyarország történész
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.