Az oktatásügy alulfinanaszírozott

A brünni Masaryk Egyetemen sok szlovákiai diák tanul. Cseh-szlovák egyetemnek tekinti emiatt?

(…)Brünn természetes központ, aminek több szlovákiai diákja van, mint más cseh városnak, mert rendkívül jól megközelíthető Nyugat-Szlovákia felől. Néhány egyetemi karunkon a szlovákiai diákok teszik ki a hallgatók felét – például az informatikai karon. Nagyjából egy harmad az arányuk az orvosi karon.

Ez jó vagy rossz dolog?

   

Az egyetem oldaláról nézve egyértelműen jó. Meggyőződésünk, hogy Szlovákiából azok jönnek hozzánk, akik nem csak hogy teljesítik a feltételeket, de motiváltak is. Ha már úgy döntöttek, hogy nem maradnak otthon, hanem Morvaországba jönnek, sokkal motiváltabbak a tanulást illetően. (…)

Mennyi szlovákiai tanár dolgozik önöknél?

Több mint 2000 egyetemi oktatót foglalkoztató egyetemünkön 50 szlovákiai akadémikus dolgozik.

A legjobb szlovákiai diákok miért nem maradnak otthon, miért mennek el Angliába vagy Csehországba?

Az egyik oka általános – így van ez minden országban. A legjobb cseh diákok is elmennek Skóciába, Angliába, az USA-ba vagy máshova.

De nem jönnek Szlovákiába…

Nem mennek, és itt jön képbe a másik ok. Szlovákia a 90-es években szemmel láthatóan kezdett lemaradni a felsőoktatás finanszírozásában Csehországhoz képest. Nyilvánvaló, hogy a szlovák kormányok még inkább alábecsülték a felsőoktatás fontosságát, mint cseh kollégáik. Csehországban sem ideális a helyzet, de kétségtelenül sokkal rosszabb a helyzete a szlovákiai főiskoláknak. (…)

Ez azt is jelenthette, hogy a szlovák főiskolák kevésbé tudták magukhoz csábítani a kvalitás külföldi tanárokat, ami a minőséget rontotta. A pénzügyi nehézségek csökkentették a szlovákiai felsőoktatás attraktivitását a csehországival szemben, amely ráadásul könnyen elérhető. Egy Nagyszombatban élő szempontjából Brünnbe utazni tűrhető költséggel jár.

Miért van az, hogy miközben kevesebb a pénzünk, mint a cseh iskoláknak, Szlovákiában 36, míg Csehországban 28 egyetem van.

E tekintetben Szlovákia sokkal nagyobb hibát követett el, mint Csehország. Az egyetemek száma nem jelent semmit, az számít, mennyi diákról beszélünk. Az alulfinanszírozás mértékét nem kell feltétlenül a működtetés költségein keresztül látni, hanem inkább az infrastruktúra finanszírozásán keresztül, ahol a különbségek szemmel láthatóak. (…)

(…) A csehek és a szlovákok is azt mondják, az oktatásügy alulfinanszírozott.

Ez az OECD statisztikáiból is nyilvánvaló. A GDP százalékában mért ráfordítások nagysága és az egy diákra jutó összegek is alacsonyabbak.

Miért van az, hogy a szlovákiai és a cseh kormányok is keveset adnak oktatásra?

… a kormány nem kezdte időben szabályozni a diákok számát, inkább újabb növekedést ösztönzött, és az olló egyre jobban szétnyílt. 2009-ben jött a válság, és érthető módon lefaragták az oktatásra szánt közkiadásokat. Így még jobban megnőtt a különbség a diákok száma és a finanszírozás között. Azóta kissé közeledtek, de azon az áron, hogy a diákok száma csökken. Az egy diákra eső finanszírozás nagysága nem éri el a 2006-os szintet, most kevesebbet kapunk, mint 10 éve. Összefügg ez kicsit a válsággal is, a megoldatlan boommal, amire az országok költségvetése még nem reagált.

Miért ne reagáltak rá? Más területeket részesítenek előnyben?

A kormányzat pozíciója bonyolult, mert erős társadalmi érdekek vannak, hogy a közpénzeket inkább az egészségügyre költsék (…). Ez egy nagyon erős érdek, ami gyakran kap elsőbbséget. Aztán ott van a szociális rendszer, beleértve a nyugdíjrendszert, ami az állami költségvetés támogatását élvezi, mert a befizetett nyugdíjbiztosítás nem elég. Az egészségüggyel és a szociális rendszerrel szemben a főiskolák logikus módon veszítenek. (…)

Régóta tervezi a tandíj bevezetését. Miben segítene?

Nem vagyok a tandíj híve (…). A többi közérdekű területtel versenyezve azonban nem marad más lehetőségünk, mint elismerni, hogy az állam nem tudja finanszírozni a főiskolákon a 19 éves korosztály 60 százalékénak tanulmányait. Ez elég nagy tömeg, és az állami költségvetésnek más prioritások rovására kéne finanszíroznia. (…) Ezért nem látok más utat, mint előbb vagy utóbb bevezetni a tandíjat.

Mennyit kéne a diákoknak fizetni

Nem hiszem, hogy valaha is elérnénk a brit árszínvonalat, miszerint egy év 9000 fontba kerülne. 200 eurót tudok elképzelni szemeszterenként. Ez jelentős pénzinjekció lenne a rendszerbe, mert egy humán szakon tanuló diákra az állam nagyjából 30 ezer koronát áldoz évente, ami kevesebb, mint amit egy gimnazistára költ. (…)

DennikN.sk, Mikuláš Bek: Slovenskí študenti sú lepší

Nyitókép: lidovky.cz

Az interjút Veronika Folentová készítette. Az interjú alanya a brünni Masaryk Egyetem rektora, Mikuláš Bek.