1968 augusztusában Csehszlovákiába visszatértek a szovjet tankok. Vasil Biľak mellett a kommunista vezetőség azon része invitálta őket az országunkba, akik féltették a szocializmus jövőjét.
A magyar Vasil Biľakot Gerő Ernőnek hívták. Neki könnyebb volt, ugyanis a Vörös Hadsereg jelenléte állandó volt Magyarországon. Már a felkelés első napján a katonai támogatásukat kérte az ellenforradalmi zavargások elnyomásában. A szovjet tankok 1956. október 23-án, késő este vonultak be Budapestre. Ahhoz képest, hogy a helyzet megoldását a demonstráló erőktől várták, már a következő napon fegyveres ellenállással néztek farkasszemet. A sztálinizmus elleni harc pedig új mederbe lépett, és nemzetfelszabadító harccá változott.
(…)
Tanulság
A magyarországi eseményekből mindezek alapján elengedhetetlenné vált levonni a tanulságokat, és olyan hatásos intézkedéseket fogadni el, melyek arra hivatottak, hogy megelőzzék nálunk a hasonló folyamatokat. A hangsúlyt elsősorban a fiatalokra fektették. A gyakorta megrendezett, szilárd programmal fűszerezett gyűléseken a pártbéli demagógok a diákoknak a demokrácia és a szabadság fogalmait magyarázták – természetese pártszerű, és marxista-leninista szempontból. A legnagyobb hangsúlyt pedig a Magyarországon állomásozó Vörös Hadsereg helyettesíthetetlen és pozitív szerepére fektették. Felfüggesztve bárminemű eszmecserét.
(…)
Megosztás:
Címkék: 1956-os forradalom budapest fegyveres ellenállás Gerő Ernő kommunizmus marxizmus-leninizmus Szemle Vasil Biľak vörös hadsereg
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.