Nyitókép: agel.sk

 

A Komáromi járás átoltottság terén ugyan az országos átlag fölött van, de a helyzet ott is súlyos. Az AGEL komáromi kórháza folyamatos fejlesztések alatt áll és felkészült az újabb hullámra. Az országban az elsők között kezdték meg az oltást, melynek köszönhetően helyzeti előnyre tettek szert a járványkezelés tekintetében.

 

Mgr. Miroslav Jaška MPH-val, a komáromi kórház igazgatójával az aktuális járványhelyzetről, az oltási hajlandóságról, és a kórházban fekvő, gyakran fuldokló oltatlanokkal kapcsolatos tapasztalatokról is beszélgettünk. Interjú.

 

Milyen az aktuális járványhelyzet a komáromi kórházban?

 hirdetes_400x285  

 

A Covid-19 helyzet az elmúlt napokban nálunk is rosszabbodott, de nem olyan radikális mértékben, mint az ország keleti részén.

 

Mivel magyarázza mindezt?

 

Meggyőződésem, hogy nagymértékben a helyi átoltottságnak köszönhetően, mely a Komáromi járásban magasabb az országos átlagnál.

 

Hogy állnak a kórházi ágyak, lélegeztetőgépek terén?

 

Az egészségügyi minisztérium rendelete értelmében átalakítottuk az ágyainkat, felkészülve a harmadik fázisra. 45 lélegeztetőgéppel ellátott ágyunk van, ahol központilag van megoldva az oxigénellátással. Ezen kívül van 6 darab magas áramlású, ún. high flow oxigénterápiát nyújtó ágyunk is. A leghatékonyabb kezelést ugyanis az oxigén jelenti. Sajnos el kell mondanom, hogy mind a hat ágy folyamatosan foglalt.

 

Mi a helyzet és helyi tapasztalat a covid betegek tekintetében?

 

Sajnos az emberek, főleg az oltatlanok nem tudatosítják a veszélyt. Járok az intenzív osztályra az alkalmazottaink után, és ha az emberek is látnák amit én látok, hogy az oltatlan fertőzöttek hogyan kérlelik az egészségügyi dolgozókat, hogy oltsanak be mindenkit, akkor másként állnának a vírushoz.

 

A lélegeztetőgépre kapcsolat paciensek gyakran azt kérdezik, vajon túlélik-e a kórházi kezelést. Nagyon szomorú látni a fulladozó embereket. Az elmúlt másfél hónapban egyetlen beoltott személy került csak lélegeztetőgépre, neki sajnos egyéb, súlyosabb onkológiai betegsége is volt. Egyébként kizárólag az oltatlanokkal vannak tele az oxigénterápiás ágyak.

 

Nem érhető el leírás a fényképhez.
Mgr. Miroslav Jaška, MPH, a komáromi kórház igazgatója. (Archív felvétel)

 

Milyen mértékben foglaltak a lélegeztetőgéppel ellátott ágyak?

 

A 45 ágyból 10-20-ban fekszik folyamatosan valaki, ők 90 százalékban oltatlanok.

 

Mi a különbség az ún. high flow ágy és a sima lélegeztetőgéppel felszerelt kórházi ágy között?

 

Az elsőben, a high flow-ban 50 liter oxigént kap a beteg percenként, a másodikban 15 litert. A páciens oxigéntámogatást kap, tüdeje pedig saját maga igyekszik legyőzni a vírust és helyreállítani önmagát.

 

Egy normális ember mennyi levegőt lélegzik be percenként?

 

5-6 litert.

 

Honnan vannak leginkább a komáromi kórházban fekvő betegek? A városból, a járásból, esetleg a szélesebb régióból is?

 

Központi menedzsment irányítja a covid-betegek befogadását. Erre két csatorna szolgál. Az egyik lehetőség, hogy az illető saját lábán érkezik. Ők főleg a Komáromi járásból vannak. Egy garamszentkereszti beteg valószínűleg nem Komáromba fog jönni. Ezen kívül sokan vannak az Érsekújvári járásból, illetve Párkány, Vágsellye, Galánta vonzáskörzetéből.

 

A másik csatornát a mentőautók jelentik, akiket a kerületi bevetésirányítási központ koordinál. Elektronikus rendszer mutatja, hogy országos szinten hol van szabad kapacitás, így ha épp nálunk, akkor más járásból is fogadunk beteget, ha az ottani kórházakban már betelt a létszám.

 

Mgr. Miroslav Jaška, MPH, a komáromi kórház igazgatója. (Archív felvétel). Kép forrása: agel.sk

 

A Komáromi járás a veszélyhelyzet kihirdetéséig bordó besorolású volt a Covid-automata szerint. Mint jelent ez a súlyosabb, nemrég még fekete besorolású járásokkal szemben?

 

A helyzet e tekintetben teljesen megegyezik más járásokéval, ugyanis az egészségügyi minisztérium rendelete ránk is kötelező érvényű. Gazdasági mozgósítás alá eső szubjetum vagyunk, azaz ugyanolyan intézkedések vonatkoztak ránk is, mint a fekete besorolású járásokban.

 

A különbség csupán annyi, hogy kórházunk az elmúlt hetekben talán nem volt akkora nyomás alatt. Az aktuális helyzetről 3 naponta tartunk értekezletet a kulcsfontosságú kórházi osztályok vezetőivel. Szeretnénk ugyanis megőrizni az ún. fehér ellátást is, azaz, hogy el tudjuk látni a nem covid-betegeket, akik más okból szorultak kórházi kezelésre. Fontos, hogy el tudjuk egymástól különíteni a covidosokat és a nem covidosokat.

 

Mi a helyzet a komáromi kórházban az oltottak és az oltatlanok szempontjából?

 

Az első kórházak egyike voltunk Szlovákiában, ahol sikerült megfelelő hűtőgépet biztosítani a vakcina tárolására, így mi már 2021. január 7-én megkezdhettük az oltást. Nyitra megyével karöltve nagykapacitású oltóközpontot is létrehoztunk, és Nyitrán, Vágsellyén, Párkányban is oltottuk az embereket. Január 7-e óta, ha nem számolom a hétvégéket és az ünnepnapokat, egyetlen napon sem szünetelt nálunk az oltás.

 

Azt gondolom, ez is sokat elárul arról, hogy az emberek éltek az oltakozás lehetőségével. Az interjúnk kapcsán megnéztem, hogy ma is 160 személyt oltunk be, és külön öröm számomra, hogy közülük 60-an most kapják meg az első oltást. Azt látni, hogy az emberek egyre inkább megértik, hogy az oltás szükséges és fontos az egészség megőrzése szempontjából.

 

az emberek egyre inkább megértik, hogy az oltás szükséges és fontos az egészség megőrzése szempontjából. Kép forrása: nemocnicakomarno.agel.sk

 

Mivel magyarázza, hogy a Komáromi járásban magasabb az oltás iránti hajlandóság, mint az országos átlag?

 

Szerintem ez azzal függ össze, hogy az elsők között kezdtük az oltást, amikor még nem volt ennyi álhír és az oltásellenes hangulat is gyerekcipőben járt.

 

Tehát helyzeti előnyük volt?

 

Igen. Mi folyamatosan oltottunk a legnagyobb igénylés közepette is, az emberek pedig látták, hogy a mellékhatások, összehasonlítva a reális veszéllyel, minimálisak.

 

Sok egyszeri oltási akciót is végeztünk. Például a tanárok számára, vagy az egyes szociális intézményekben. Ahol főleg az 55 éves kor feletti, rizikós személyek vannak. Volt olyan hónap, idén május-június környékén, amikor naponta 700 személyt tudtunk beoltani.

 

Milyen arányban vannak beoltva a régióban az 55 éves kor felettiek, akik leginkább ki vannak téve a veszélynek?

 

65 százalékos arányban. Ők azok, akikre nemcsak a Covid, hanem más betegségek is veszélyesek, a kettő együtt pedig növeli a súlyos következmények esélyét.

 

Az AGEL komáromi kórháza. Kép forrása: nemocnicakomarno.agel.sk

 

Végezetül, mi a személyes üzenete azok számára, akik még mindig elutasítják az oltást?

 

Azt szeretném nekik üzenni, hogy látva a Covid-19 különböző típusainak, mint például a delta, delta + vagy az omikronnak a terjedését, a lakosság nagyr észe előbb vagy utóbb, de el fogja kapni a koronavírus fertőzést. Saját magamat is beleértve. Én viszont be vagyok oltva, amit nem is titkolok. A különbség az oltottak és az oltatlanok között abban van, hogy az előbbieknek könnyebb lesz a betegség lefolyása, ha megfertőződnek. 2-3 napig láz, gyengeség, izomfájdalom után a betegség elmúlik, és nincs szükség kórházi kezelésre.

 

Aki be van oltva, és megbetegszik, az ágynak tud dőlni és kifekszi a fertőzést. De ha az ember elkezd fuldokolni, az valami szörnyű érzés és rossz nézni az ilyen beteget. És sajnos, az alapján, amit nálunk a kórházban is láttam, főleg az oltatlanok fuldokolnak.

 

Az AGEL komáromi kórházának főbejárata. Kép forrása: nemocnicakomarno.agel.sk

 

Király Zsolt

További ajánlott írások:

 

Komoly fejlesztések várnak a komáromi kórházra – Interjú Mgr. Miroslav Jaškával MPH, a komáromi AGEL kórház igazgatójával

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.