Mihály
  • HUF: 421.17
  • USD: 0.98
  • 13 °C
  • 20 °C

Hirdetés (X)

Egészség

Minden, amit az agyvérzésről és annak megfelelő kezeléséről tudni kell – A Körkép.sk interjúja MUDr. Eva Hanáčkovával, a komáromi kórház neurológiai osztályának főorvosával

Hogyan lehet viszonylag könnyen felismerni, hogy az illető stroke-ot kapott? Milyenek a tüneteket, és mit kell tenni?

Nyitókép: AGEL

 

Téma: Mennyire fontos a család és a páciensek segítsége az akut agyi érkatasztrófa (stroke) során? Hogyan tudunk együttműködni a mentősökkel és az orvosokkal, és miért éppen a komáromi kórház a legjobban értékelt szlovákiai kórház az akut agyi érkatasztrófa gyógyításában? – MUDr. Eva Hanáčková, a neurológiai osztály főorvosa.

 

Kérdések:

 

Ami az agyvérzések előfordulását illeti, regionális szinten milyen a helyzet Szlovákiában?

 

Szlovákiában már több mint 13 éve létezik egy nyilvántartás az agyvérzéses esetekről, amelyet az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) igazgat. A nyilvántartásba az összes olyan páciensnek bejelentik az adatait, akiket ezzel az egészségügyi problémával kórházi ellátásban részesítettek. Az orvosok pontosan leírják, hogy az agyvérzésnek mely típusáról van szó, illetve a páciens rendelkezett-e valamelyik kockázati tényezővel – magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívritmuszavarral, milyen gyógyszereket szed, dohányzik vagy túlsúlyos-e.

 

Az is fontos, hogy az orvos a formanyomtatványba azt is beleírja, hogy az adott egészségügyi létesítmény milyen kezelésben részesítette a pácienst. Mivel fokozatosan új terápiás módszereket vezetnek be a gyakorlatba, ezért a nyilvántartásnak hála Szlovákiában áttekintésünk van arról, hogy mennyi páciens kapott időben megfelelő kezelést, ami esélyt jelent egy jobb életminőségre.

 

A nyilvántartás jelentőségét prof. MUDr. Zuzana Gdovinová, CSc., FESO, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvosi Kar Neurológiai Klinikájának vezetője és a Szlovák Neurológiai Társaság elnöke is nagyra értékeli.

 

„Szlovákia egyike azon kevés országoknak, ahol kötelezően jelentést kell tenni a nyilvántartásba az agyvérzéses esetekről. Ennek köszönhetően tökéletes áttekintéssel rendelkezünk arról, hogy a hazai kórházakban milyen kezelésben részesítik az akut agyi érkatasztrófában szenvedő pácienseket, továbbá lehetőségünk van ellenőrizni az ellátás minőségét és beszélni róla. Az agyvérzéses páciensek ellátásáról szóló adatok éves közzététele hozzájárult a jelentési kötelezettség javulásához, illetve ennek köszönhetően az egyes kórházak láthatták, hogy hol vannak a tartalékaik és dolgozhattak azok eltávolításán. Mindez jelentős javuláshoz vezetett“ – mondta Gdovinová professzor asszony, hozzátéve, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok lehetővé tették, hogy Szlovákiát nemzetközi szinten is összehasonlítsák.

 

„2018-ban, a montreali 11. stroke világkongresszuson Valeria Caso professzor, az Európai Stroke Szervezet egykori elnöke példaként említette Szlovákiát, ahol az elmúlt időszakban jelentős előrehaladás történt az agyvérzéses betegek kezelésében“.

 

Az NCZI adatai szerint Szlovákiában 2020-ban 11 273 páciens szenvedett el akut agyi érkatasztrófát, ebből 8 900-an túlélték az agyi infarktust. 2020-ban, Szlovákiában a páciensek 21,82%-nak nyújtottak trombolízist. A Komáromi járásban már régóta sikerül fenntartanunk a trombolitikus kezelés magas tendenciáját – 2020-ban a páciensek 41,5%-a részesült ilyen kezelésben.

 

Az, hogy a páciens alkalmas-e trombolízises rekanalizációs kezelésre, sok változótól függ, de az egyik legfontosabb tényező az idő, ami kérlelhetetlenül gyorsan telik az agyi infarktus beállta után. A minőségi életre esélyt adó kezelést, azaz a trombolízist a tünetek kialakulásától számított 4,5 órán belül, míg a mechanikus trombektómiát a tünetek jelentkezésétől számított 6-9 órán belül lehet alkalmazni. Sajnos nem mindenkinek sikerül meggyógyulnia, akin trombolízist alkalmaznak, vagy mechanikus trombektómián vesz részt Nagyszombatban. A legnagyobb esély arra, hogy az akut agyi érkatasztrófa után egészségesek maradjunk, minimális hiánnyal és megfelelő életminőséggel, ha időben, gyorsmentővel érkezünk a kórházba.

 

Az orvos szempontjából mi a legfontosabb a stroke esetén? Mit kellene elsőként tennie a páciensnek, és mit a legközelebbi környezetének?

 

Abban az esetben, ha a páciens vagy a környezete észleli, hogy a páciensnek agyvérzésre utaló tünetei vannak, azonnal tárcsáznia kell a 155-ös vagy a 112-es segélyhívó számot. Az agyi infarktuson átesett beteg prehospitális (kórházi kezelést megelőző sürgősségi ellátás) ellátása a túlélési lánc egyik legfontosabb része. A páciens helyszíni kivizsgálás után a mentősök a Stroke applikáción keresztül kapcsolatba lépnek a kórházban lévő neurológussal, és megkezdődik a gyors, pontosan meghatározott lépésekben történő láncreakció, melynek célja a páciens megmentése. A mentősök tájékoztatják a neurológust a beteg állapotáról és az eddigi betegségeinek összes részletéről, a használt gyógyszereiről, az életfunkcióinak aktuális állapotáról, aki a CT-részlegen a radiológussal együtt várja a pácienst, hogy a kezeléséig a lehető legkisebbre csökkentsék az időveszteséget. Amennyiben agyi infarktusról van szó, valóban másodpercek döntenek, ugyanis a vérrög által elzárt ér súlyos, visszafordíthatatlan agykárosodást okoz.

 

A nem kezelt beteg minden percben megközelítőleg 1,9 millió neuront veszít el az iszkémiás területen. Ezért a trombolízis alkalmazásáig minden perc fontos.

 

Hogyan lehet viszonylag könnyen felismerni, hogy az illető stroke-ot kapott? Milyenek a tüneteket, és mit kell tenni?

 

A stroke alapvető tünetei – beszédzavar, látászavar, merevség, a test egyik felének lebénulása, szédülés.

 

  • Zsibbad az arca vagy teljesen merevvé válik. Nem tud nevetni, fütyülni vagy nyelni.
  • Irányíthatatlanná válik a keze, olyan, mintha nem lenne benne érzés. A cigaretta vagy a kávéscsésze hirtelen kiesik a kezéből.
  • A lába nem engedelmeskedik, vagy járás közben összecsuklik.
  • Annak ellenére, hogy tudja mit akar mondani, nem tudja kiejteni a szavakat, vagy ellenkezőleg, nem érti azt, amit a környezete mond.
  • Rosszul megy az írás vagy az olvasás. Megszédül, hányingere lesz.
  • Az egyik szemén két-három percre homályosan láthat vagy kettős látása lehet.
  • Elveszíti az egyensúlyát, nem képes koordinálni a járását.
  • A hirtelen fejfájás néha nyakmerevségbe vált át.

 

Megfigyelte magán vagy a hozzátartozóján valamelyiket az alábbi tünetek közül? Akkor a lehető leggyorsabban tárcsázza a 112-es vagy a 155-ös segélyhívó számot.

 

Minek köszönheti a komáromi kórház, hogy az akut agyi érkatasztrófa gyógyításában a legjobban értékelt szlovákiai kórház?

 

A sikerhez vezető utunk többszintű volt, de egyértelműen a mentőszolgálat által elvégzett prehospitális ellátásának, a radiológusok és a laboránsok, valamint a kórházunk neurológusainak szoros interdiszciplináris együttműködésén alapszik, melynek célja az időveszteség minimalizálása a páciens kezelésének megkezdéséig. Emellett a szoros együttműködésbe beletartoznak a Nagyszombati Egyetemi Kórház neurológusai és intervenciós radiológusai, akikhez a nagyér eldugulása esetén mechanikus trombektómiára küldjük a pácienseket.

 

A komáromi Agel kórház neurológiai osztályának csapata. Kép forrása: Agel

 

A csapatunk sokéves tapasztalattal büszkélkedhet a stroke kezelésében. A trombolízist először 2008-ban alkalmaztuk sikeresen egy agyvérzéses betegnél. A trombolízissel lényegében azóta foglalkozunk, mióta Szlovákiában törvényileg is jóváhagyták ezt a kezelést. A Komáromi AGEL Kórház Neurológiai Osztályának orvos csapata tavaly öt új kollégával bővült, akik ma már ugyanolyan mértékben vesznek részt a stroke-os páciensek megmentésében.

 

A stroke kezelésénél a siker alapját az a képzett beteg jelenti, aki felismeri saját magán az akut agyi érkatasztrófa tüneteit, és a lehető leghamarabb beviteti magát a kórházba – legjobb, ha a mentősökkel, akik elvégzik a prehospitális kezelést. A Komáromi járásban a páciensek tájékoztatása a neurológiai osztályon a kórházi- és járóbetegekkel végzett napi munka során történik azzal a céllal, hogy olyan felkészült, jól tájékozott, zavartságtól, laikus és félrevezető információktól mentes csoport alakuljon ki, akik képesek az együttműködésre, és ezáltal a felgyógyulásra is jobb kilátásaik vannak.

 

A mi célunk az, hogy a közoktatással növeljük az agyvérzésből megmentett betegek abszolút számát, és az időveszteség minimalizálásával biztosítsuk számukra a rekanalizációs trombolitikus kezelést a teljes értékű élethez való visszatérés érdekében. A stroke-os páciensnek 2017. április 28-a óta a neurológus közvetlenül a CT-részlegen alkalmazhatja a trombolitikus kezelést. Addig a kezelést a neurológiai osztály intenzív osztályán alkalmazták, miután a pácienst sürgősen átszállították a mentősök a CT-részlegről a neurológiai osztályra.

 

Az agyvérzésen átesett páciensek megmentésében elért kiváló eredményekhez nagyban hozzájárul a ZaMED mentőseivel való kiváló együttműködés, amely 2014. december 1-jén egy együttműködési megállapodás keretén belül jött létre, célja pedig az együttműködés és az összehangolt cselekvés a stroke-gyanús betegek gondozásában.  Ennek a megállapodásnak az a célja, hogy minimálisra csökkentse az időveszteséget. Elsősorban az agyi artériában kialakult vérrögöt feloldó gyógyszer beadásáig végbemenő kezelés idejét és az intézményi diagnosztikáét; továbbá az endovaszkuláris kezelésre szoruló beteg átszállításának idejét, melynek során a trombolízis elégtelen hatása vagy az ellenjavallat miatt közvetlenül az eldugult agyi artériából távolítják el a vérrögöt. Az endovaszkuláris kezelésre szoruló beteget a Nagyszombati Egyetemi Kórház Radiológiai Osztályával folytatott konzultáció után szállítják át a mentősök.

 

Valójában hogyan mérik a munkahely sikerességét?

 

Az osztályunk 2016-ban bekapcsolódott az Angels kezdeményezésbe. Ezzel egy olyan szakemberekből álló közösségnek a részeseivé váltunk, amely minden egyes agyvérzéses páciens számára tökéletesíti az ellátás minőségét. Az Angels kezdeményezés célja, hogy Európában megnövelje azoknak a munkahelyeknek a számát, amelyek képesek a lehető legjobb ellátást biztosítani az akut agyi érakatasztrófában szenvedő páciensek számára, továbbá a céljuk között szerepel a minőség javítása is azokban a létesítményekben, ahol biztosítják ezt a típusú ellátást.

 

Az értékelést az Európai Stroke Társaság (ESO) által felállított kritériumok alapján végzik el. Ezen eredmények alapján arany, platina vagy gyémánt státust szerezhetnek a kórházak. A múltban ezt a kitüntetést negyedévente adták át. Mivel Szlovákiában már régóta minőségi ellátásban részesítik az agyvérzéses betegeket, ezért a motiváció megőrzése érdekében a kitüntetést már csak évente egyszer osztják ki.

 

Szlovákia esetében az ESO Angels értékelést az agyvérzésen átesett betegek ellátásának eredményei határozták meg, melyeket az egyes neurológiai osztályokról, az agyvérzéses esetek nemzeti nyilvántartásából, illetve az NCZI-ről merítettek. Az első és egyben legmagasabb, gyémánt kitüntetést 2017. május 16-án szereztük meg az Európai Stroke Társaság 3. konferenciáján, Prágában. A Komáromi AGEL Kórház egész neurológiai osztályának – beleértve az intenzív osztályt és CT-részleget is – megtiszteltetés, hogy a kórházunknak 2021-ben az ANGEL AWARD legmagasabb, gyémánt státusát sikerült megszereznie. Mivel a gyémánt kitüntetést évente egyszer adják át az ESO konferenciáján, ezért az idei lyoni (Franciaország) konferencián a kollégánk, MUDr. Kaan Tsansu Uluel fogja átvenni a kitüntetést. A konferenciára 2022. május 4–6. között kerül sor.

 

Agyvérzés esetén a gyorsaságé a szerep, lényegében az idővel futunk versenyt. Milyen gyorsnak kell lennie a segítségnek ahhoz, hogy a legrosszabbat meg lehessen akadályozni?

 

Attól kezdve, hogy a gyorsmentő behozza a pácienst a kórház kapuján, a CT-részlegen végzett kivizsgáláson át a gyógyszer beadásáig egy rendkívül rövid, 10 perces időtartamot biztosítunk. Ritka esetekben 7 perceset, de ez különféle változóktól függ. Összehasonlításképpen: az eddigi statisztikák 30 perces időtartamról beszéltek, ami nagy különbséget jelenthet a teljes értékű és a rokkant élet között.

 

Minden neurológiai osztályon, tehát nálunk is, Komáromban, 24/7 neurológus rendelkezik olyan telefonnal, amelyen keresztül a mentősök által a Komáromi járásban ellátott agyvérzésgyanús páciensekről minden szükséges információt megkap. Ezután a neurológus értesíti a CT-részleget a páciens érkezéséről, az intenzív osztályt az új páciens felvételéről, majd az elkészített, ún. „stroke táskával“ a CT-részlegre siet azzal a kérőlappal, amelyen keresztül a páciens agyának és agyi ereinek két- vagy háromféle CT-vizsgálatát kéri. Ez a folyamat a mentős telefonhívásától a mentőautó megérkezéséig 5–20 percet vesz igénybe.

 

Azután, hogy a mentőautó átlépte a kórház kapuját, a CT-részlegen a standardizált folyamat a beteg felvételétől, a neurológus által elvégzett sürgősségi vizsgálaton át a mentőstől kapott információk ellenőrzésén keresztül az első CT-vizsgálat elvégzéséig 5 percig tart. A komplikációmentes lefolyásnál a trombolitikus anyag alkalmazásáig nagyjából 7–10 perc telik el, amit kontrasztos CT-vizsgálat követ a belső agyi erek és a bevezető erek vizsgálatával.

 

Az agyvérzés általában nem fáj, ezért a páciensek többnyire otthon megvárják, amíg a nehézségek enyhülnek, értékes perceket vesztve ezzel. Az agyvérzés kialakulásától a trombolitikus kezelés alkalmazásáig 4,5 óránk van, míg a vérrög mechanikus eltávolításáig 6, kivételes esetekben 9 óra áll rendelkezésünkre. Az elmúlt két évben inkább egy új CT-módszernek (CT-perfúzió) az eredményére támaszkodunk, mint a páciens vagy a környezete által megadott anamnesztikus adatokra.

 

Ez a CT-módszer pontosan megmondja, hogy az eldugult ér körül elegendő-e a menthető agyszövet kiterjedése, vagy a szövet már átesett a irreverzibilis nekrózison, azaz elhalt, és a rekanalizációs kezelés már nem indokolt. Így azok a páciensek is esélyesek a rekanalizációs kezelésre, akiknél nem ismert az ún. terápiás ablak és az akut agyi infarktus kezdetének időpontja, vagy akiknek az anamnesztikus adatai ellentmondásosak. Ezekben az esetekben a vizsgálatot közvetlenül az első agyi CT után végezzük, amely kizárja az agyi vérzést, és a perfúziós CT után, jó eredmény esetén, a neurológus azonnal trombolízist alkalmaz, és folytatja a CT-vizsgálatot az aortaívtől az agyig tartó erek kontrasztvizsgálatáig.

 

Hogyan befolyásolta az osztály munkáját a járvány?

 

Az agyvérzéses betegek ellátása a pandémia idején sem változott jelentősen, ha nem számítjuk bele a covidos stroke-os beteg diagnosztizálásának és kezelésének logisztikai bonyolultságát. Magasabb abszolút számot és százalékot értünk el trombolizált betegeknél, mint a járvány előtt. Ez minden bizonnyal annak a következménye, hogy a nyilvánosság folyamatos tájékoztatást kap az agyvérzés tüneteiről, valamint folyamatos a kiváló multidiszciplináris együttműködést a prehospitális és kórházi ellátásban.

 

Tavaly hány agyvérzéses beteget részesítettek kórházi ellátásban és milyen az elmúlt évek tendenciája? Milyen sikereket érnek el a trombolitikus kezelésben?

 

A Komáromi AGEL Kórház Neurológiai Osztályán 2021-ben 270 akut agyi érkatasztrófát elszenvedett pácienst láttunk el. Ebből 237 betegnek akut agyi infarktusa volt, 7 páciensnek átmeneti iszkémiás rohama, még 26 páciensnek agyvérzése. A 237 páciensből 134-nél alkalmaztuk a trombolízist, ami azt jelenti, hogy 2021-ben a trombolizáció mértéke nagyon magas volt, 56,5%, ami 2008 óta – a kezelés szlovákiai kezdete óta – a legmagasabb érték. A betegek 61,2%-nál 20 percen belül alkalmaztuk ezt az életmentő kezelést, a kezelés alkalmazásának átlagosa ideje pedig 23 perc volt.

 

MUDr. Eva Hanáčková, a neurológiai osztály főorvosa. Kép forrása: Agel

 

Az akut agyi infarktuson átesett betegek ellátásának minőségét értékelő egyik kritérium az utólagos kezelésére irányul, vagyis arra, hogy az agyi infarktus leküzdése után a páciensek hány százaléka részesül másodlagos megelőzésben. Komáromban a páciensek 85,7%-a részesült antiaggregációs kezelésben. Rendszertelen szívműködés esetén pedig a páciensek 97,2%-át részesítettük antikoaguláns kezelésben.

 

Mit foglal magába a prehospitális fázisban a menedzsment munkája az agyvérzéses betegeknél?

 

Az egészségügyi mentőszolgálat műveleti központja a 155-ös telefonszámon fogadja a páciensnek vagy a hozzátartozójának a segélyhívását. A műveleti központ diszpécsere kiküldi a mentőszolgálat legközelebbi egységét a pácienshez.

 

Amennyiben a tünetek és az alapvető neurológiai vizsgálat akut agyi érkatasztrófa gyanújára utal, a ZaMED mentőautó személyzete azonnal kapcsolatba lép a szolgálatban lévő orvossal a komáromi kórház neurológiai osztályán, tájékoztatják őt a páciens állapotáról, tüneteiről, a tünetek felbukkanásának idejéről és a kórházba való megérkezés feltételezett időpontjáról.

 

Az akut agyi érkatasztrófás betegek ellátásának menedzselése a prehospitális fázisban a sürgősségi egészségügyi személyzet alapos oktatásán alapul a kórházi neurológusokkal együttműködve, továbbá idetartozik a mentőszolgálat személyzetének és a kórházi neurológusok közös eljárásának kidolgozása a prehospitális egészségügyi ellátás idején.  Emellett mentőszolgálat személyzetének és a kórház neurológiai osztályának kölcsönös kommunikációja azelőtt, hogy a mentőautó megérkezne a pácienssel a kórházba, az agyvérzéses páciensnek a CT-részlegre történő szállítása és előnyben részesítése, a betegnek a mentőszolgálat általi átadása a neurológiai osztálynak közvetlenül a CT-részlegen.

 

Valamint a mentőszolgálat személyzetének az agyvérzéses betegekhez történő riasztásainak rendszeres értékelése és elemzése, a hiányosságok feltárása és az abból való tanulás. Távolról sem egyszerű az agyvérzésen átesett beteg elszállítása a történés helyszínéről a CT-részlegig. A mentőszolgálat kiképzett egysége megítéli és figyelemmel kíséri a beteg klinikai állapotát, neurológiai leleteit, értékes információkat közöl a korábbi betegségeiről, a használt és bevett gyógyszereiről, életfunkcióiról, valamint a neurológussal folytatott telefonos konzultációt követően felkészíti a beteget a rekanalizációs kezelés alkalmazására. A mentősök közvetlenül a kórház CT-részlegére viszik a beteget, ahol találkoznak a neurológussal és radiológussal, majd megtörténik a sürgős diagnosztika és kezelés.

 

Milyen megelőzési tippekkel lehet elkerülni az agyvérzés kialakulását?

 

A stroke kockázati tényezői közé az agyi ereket károsító kóros állapotok tartoznak. Ilyen például a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, valamint az életmódbeli tényezők – dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, hormonális fogamzásgátlás (különösen dohányzással kombinálva), elégtelen fizikai aktivitás és elhízás. A további kockázati tényezők közé tartozik a pitvarfibrilláció, a veleszületett véralvadási rendellenességek és mások.

 

A stroke-ot tehát egy egyszerű életmódváltással is el tudjuk kerülni. Ilyen lehet a fogyás, rendszeres fizikai aktivitás, koleszterin-, telített zsírsav- és sószegény ételek fogyasztása, helyette vitaminokban, antioxidánsokban és telítetlen zsírsavakban gazdag étrend előnyben részesítése, dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás minimalizálása, rendszeres szűrővizsgálat abszolválása a háziorvosnál, és magas vérnyomás, koleszterinszint, cukorbetegség vagy pitvarfibrilláció esetén a kezelés szigorú betartása.

 

Minden szabálytalan szívverésben, pitvarfibrillációban szenvedő beteget speciális vérhígító szerek folyamatos alkalmazásával kell védeni az akut agyi infarktustól, kivéve az acetilszalicilsavat, azaz az anopirint. A megfelelő kezeléssel a páciens elkerülheti – ahogy mi, neurológusok nevezzük a pitvarfibrilláció típusát – a pusztító agyi infarktust, ahol gyakran még az átfogó ellátás, ideértve az időben elvégzett intravénás trombolízist és a mechanikus trombektómiát sem állítja helyre a beteg egészségét, és továbbra is egy másik ember segítségére lesz utalva, vagy az ilyen típusú infarktust túl sem éli.

 

Észrevették-e a neurológiai problémák gyakoribb előfordulását a covidon átesett betegeknél?

 

Igen, a beteg két csoportját jegyeztük fel. Az első csoportba összességében az elhanyagolt betegek tartoznak olyan nem megfelelően kezelt krónikus betegségekkel, mint a dekompenzált cukorbetegség és annak következményei, nem megfelelően ellenőrzött artériás magas vérnyomás és következményei, valamint a gerincbetegség, ami nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is tartászavarokkal és fájdalmas állapotokkal jár.

 

A második csoportba a neurológia és a pszichiátria határán elhelyezkedő állapotok tartoznak, különösen a szorongásos állapotok, pánikbetegségek és a Covid-fertőzés leküzdése utáni pszichoszomatikus zavarok. Ezeket az állapotokat elsősorban olyan premorbid szorongásos embereknél figyeltük meg, akik magát a járványbetegséget nehezen élték meg mentálisan, és a nehéz lefolyású betegség esetén oxigénhiányban szenvedtek, ami az egész szervezetre negatív hatással volt.

 

Meglepő módon a betegeknél a Covid-fertőzés során nem regisztráltuk a neurológiában leggyakrabban előforduló Guillain Barré-szindrómát, a poliradikuloneuritiszt („sokideggyök-gyulladás“), ami a perifériás, esetenként a központi idegrendszer károsodása miatti vázizom gyengeségében nyilvánul meg. Összesen mintegy 10 betegnél kezeltünk akut agyi infarktust a Covid-fertőzés akut stádiumában, de inkább belső megbetegedések, nem Covid-19 fertőzés következtében.

 

(x)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Resid
2022. ápr. 15. 22:20

Nem kéne stroke-ozni, hisz van rá magyar megfelelő. Az agyi érkatasztrófák 90%-a az ér elzáródásából adódik - ezt szélütésnek hívjuk. A maradék 10% valódi bevérzés, csak ilyenkor használjuk az agyvérzés kifejezést.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket