Az égési sérülés nemcsak az ember testén, hanem a lelkén is maradandó nyomokat hagy – A Körkép.sk interjúja MUDr. Peter Lengyel, PhD-vel, a Kassa-sacai AGEL Kórház Égési és Plasztikai Sebészeti Klinikájának vezetőjével

Nyitókép: AGEL

Folyadékkal történő forrázás, munkahelyi sérülések, tűzzel való játszás, pillanatnyi figyelmetlenségből fakadó szerencsétlenségek… A Kassa-sacai AGEL Kórházban évente körülbelül 9000 különböző mértékű égési sérülést elszenvedő pácienst látnak el. A kórházi kezelést igénylő súlyos sérülések száma megközelítőleg 300-ra tehető. A tavaszi fűégetés már idén is több áldozatot követelt.

A termikus sérülések leggyakoribb okairól, az égési sérüléssel rendelkező betegek kezelésének összetettségéről és igényességéről, valamint a sérülések maradandó következményeiről MUDr. Peter Lengyel, PhD., a Kassa-sacai AGEL Kórház Égési és Plasztikai Sebészeti Klinikájának vezetője beszélt.

Milyen súlyosságú és mértékű égési sérülés esetén van szükség szakszerű helyen elvégzett ellátásra?

   

A kiterjedt vagy mély égési sérülésekkel rendelkező, speciális ellátást vagy műtéti kezelést igénylő betegek esetében elengedhetetlen a szakszerű helyen elvégzett ellátás. Ugyanez vonatkozik a légúti égési sérülésekben szenvedő betegekre is.

Mennyi égési sérülésben szenvedő beteget gyógyítanak évente a klinikán?

Évente átlagosan 220–280 beteget látunk el a klinikánkon termikus vagy kémiai sérülésekkel, illetve fagyási sérülésekkel kapcsolatos diagnózissal. Emellett mintegy 7500–9000 beteget látunk el az orvosi rendelőkben.

A pácienseik inkább gyerekek vagy felnőttek? A felnőttek esetében inkább férfiakról van szó?

Nálunk leggyakrabban a felnőttek szorulnak kórházi ellátásra, ők alkotják a páciensek kétharmadát, a gyerekek pedig a betegek egyharmadát. A felnőttek esetében a páciensek többsége férfi.

Mi a leggyakoribb oka a termikus sérüléseknek a felnőtteknél és a gyerekeknél?

Az összesített statisztikát tekintve a legtöbb égési sérülést a forró folyadékok okozzák. Nálunk az égési sérülések 63%-át a forrázás okozza. A gyerekek esetében az összes égési sérülés 79–80%-át a folyadékkal történő forrázás teszi ki. A forrázásos égési sérülés a felnőtteknél is gyakori, azon belül is a nőknél.

A második helyen a nyílt láng okozta égési sérülések állnak, amelyek a betegek égési sérüléseinek 25– 27%-át alkotják. Ebben az esetben a páciensek többsége férfi (a nőköz viszonyítva az arány 3:1), kisebb mértékben gyerekek, akiknél a tűzzel való játék okoz égési sérüléseket. A férfiak esetében gyakoriak a nyílt láng okozta égési sérülések, melyeket a munkavégzés közbeni ruhagyulladás és a biztonsági előírások be nem tartása okoz.

A további okok közé tartoznak a gyúlékony anyagokkal történő manipuláció során bekövetkezett robbanások, fűégetés vagy cigarettával a kézben történő elalvás, melynek következtében az ágy is meggyullad.

Sok esetben ezeknél a gondatlanságból elkövetett szerencsétlenségeknél az alkoholfogyasztás is közrejátszik, ami, sajnos, jellemző az országunkra; emellett a szociálisan hátrányos helyzetűek és a hajléktalanok kimerültsége okozhat ilyen szerencsétlenségeket. Az utóbbi időben több mély és harmadfokú, kiterjedt égési sérülést jegyeztünk fel, amelyek a fűégetés során következtek be, és sajnálatos módon végzetes kimenetelűek voltak.

Miként zajlik az égési sérülésben szenvedő páciens kezelése?

A kiterjedt égési sérülést elszenvedő beteg általában sokkos állapotban van, így folyadékkal történő újraélesztésre van szüksége, általában intravénásan. Légúti égési sérülések, fej vagy nyaki duzzanatok, illetve légzési elégtelenség esetén elengedhetetlen a légutakat biztosítása és a beteg lélegeztetőgépre történő rákapcsolása. Mély égési sérülések esetén (harmadfokú égési sérülés és annál mélyebb) sebészi beavatkozás szükséges az elhalt bőrszövet eltávolítása érdekében. A kiterjedt égési sérülések esetén gyakran mélyebb szövetek és saját bőr fokozatos átültetésére is szükség van, emellett az ideiglenes bőrpótlások alkalmazása is elengedhetetlen. Ezek a beavatkozások igényesek, ugyanis szükség van a konzervált vér ismételt transzfúziójára, valamint plazma és széles spektrumú antibiotikumok beadására. Emellett szövetlebomlás estén az elegendő tápanyag-ellátás is fontos, a sebellátás pedig nemcsak az égési sérülésekre vonatkozik, hanem a bőrátültetések gyűjtőhelyeire is.

Ezalatt a hosszú (általában hónapokig tartó) időszak alatt az összes fenyegető szövődménnyel meg kell birkózni – például a tüdőgyulladással, a megégett szövetek lebomlása miatt keletkezett vérmérgezéssel és a tromboembóliás betegséggel. A betegek az égési sérüléseken kívül gyakran más súlyos betegségekkel is küzdenek, amelyek már önmagukban is veszélyeztetik az ember egészségét. Természetesen ezen betegségek kezelése mellett az égési sérüléseiket is gyógyítjuk. A kezelés továbbá magában foglalja a korai rehabilitációt, a motivációt a beteg életbe való visszatéréséhez és a reszocializációt is.

Összességében mennyi ideig tart a kórházi ellátás és a kezelés átlagos időtartama?

A kiterjedt és mély égési sérülések esetén a kórházi ellátás és a kezelés átlagos hossza gyakran 2–4 hónapot vesz igénybe, viszont néhány súlyos esetben 6 hónap vagy akár annál több is lehet.

A termikus sérülés mindig maradandó következménnyel jár az érintett páciens számára?

Abban az esetben, ha a beteg súlyos, mély égési sérüléseket szenvedett, amelyeket műtéti úton láttak el, akkor a termikus sérülés mindig maradandó következményekkel jár. Az esetek többségében hipertrófiás hegekről, pigmentációs rendellenességekről, összehúzódásokról és ízületi elzáródásokról, valamint az arc, a száj, a nyak és a kéz deformációiról van szó. Abban az esetben, ha a heg – például égési sérülés után – mélyen áthidalja az ízületeket, korlátozhatja a mobilitást, akadályozhatja a végtag működését vagy merevséget okozhat egy bizonyos területen, melynek következtében a beteg állapotát intenzív rehabilitációval sem lehet megoldani, így rekonstrukciós beavatkozásra van szükség.

Az Égési és Plasztikai Sebészeti Klinikán az égési sérüléssel rendelkező betegek későbbi plasztikai és esztétikai kezelésével is foglalkoznak. Milyen esztétikai megoldási lehetőségek vannak az égési balesetek után?

Mindenekelőtt a hegszerű, összehúzódó összenövések műtéti úton történő felszabadításáról van szó, amely áthidalja az ízületeket és korlátozza a mobilitást, továbbá szövet- és bőrátültetésről. Általában olyan funkcionálisan fontos helyeket érint, mint a kéz, szemhéj, száj, nyak, könyök, hónalj és az alsó végtagok. A fő cél az égési sérüléssel rendelkező páciens egyébként is jelentősen leromlott életminőségének javítása, a beteg érdekeit pedig mindig igyekszünk a szem előtt tartani. A műtét oka elsősorban egészségügyi és nem esztétikai, rendszerint plasztikai beavatkozással, lebenyplasztikával vagy bőrátültetéssel.

Hogyan nyújtsunk elsősegélyt kisebb égési sérülés esetén?

Kisebb égési sérülés esetén elsősegélynyújtásnak minősül a hideg borogatással történő hűtés, a steril kötszer felhelyezése a sebre, valamint a beteg elszállítása olyan kórházi létesítménybe, ahol szakszerű ellátásban részesítik.

Mi a teendő súlyos termikus sérülés esetén a mentő kiérkezéséig?

Elsősorban a létfontosságú funkciók működésének biztosítása, eszméletlenség, légzési tevékenység vagy szívműködés hiánya esetén pedig kardiopulmonális újraélesztés elvégzése szükséges. Ahogy említettem, elsősegélynyújtásnak számít az égési felület hűtése, viszont ha a beteg állapota sokkossá kezd válni, el kell kerülni a hipotermia kialakulását.

A termikus sérülések hány százaléka végzetes kimenetelű?

A mi klinikánkon a súlyosan megégett betegek halálozási aránya 2,5–3%, ami megfelel a legtöbb egészségügyi létesítmény referenciájának a kontinensünkön és a világon is.

Meg tudja becsülni, hány égési sérüléssel rendelkező pácienst látott el orvosi praxisa során?

Már több mint 33 éves dolgozom a klinikán. A páciensekből nem volt kevés, de pontosan nem tudom megmondani, hogy mennyien voltak.

Szakmájából adódóan hatalmas emberi tragédiák szemtanúja. Emlékszik még a kezdetekre? Minden bizonnyal nem volt könnyű hozzászokni az emberi szenvedéshez, és a termikus sérülések áldozatainak súlyos egészségkárosodásaihoz …

Kezdetben sokat tanul az ember az idősebb, tapasztaltabb kollégáktól. Az a tény, hogy gyakran szembesülünk emberi szenvedéssel, ránk, egészségügyi dolgozókra is befolyással van. Viszont megtanultam elsősorban a páciens állapotára és azokra a lehetőségekre összpontosítani, amelyekkel segíteni tudok neki. Ez nem egyszerű, de ez az egyetlen út, ezért a mi igényes munkánknál az érzelmeket néha háttérbe kell szorítanunk. Mivel a sérülés már megtörtént és az időt nem tudjuk visszafordítani, ezért úgy kell hozzáállnunk a beteghez, hogy a túlélési és gyógyulási vágyával együtt segítsünk neki.

Volt olyan eset, amelyik különlegesen mély nyomot hagyott Önben?

A praxisom elejéről emlékszem egy 11 éves kislányra, aki úgy szerzett égési sérüléseket, hogy acetont öntött a tűzre. Elsősorban harmadfokú égési sérüléseket szerzett, a testének 80%-a megégett, de sikerült megmenteni. Jelenleg boldog édesanya, aki sikeresen helytáll a munkahelyén és a társadalomban is.

Egy másik eset egy fiatal férfihoz kapcsolódik, aki kiterjedt, harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a teste kétharmadán, légúti égési sérülésekkel együtt, de az összes létező komplikációt legyőzte. A kezén amputálni kellett az ujjakat, de túlélte, és hat hónap után hazaengedhettük a kórházból.

A múltban például 18 alapszolgálatos katona égési sérüléseit is el kellett látnunk egy tömegbaleset következtében. Az égési sérüléseket a felső-szepesi katonai egységben szerezték, amikor egy V3S katonai gépkocsi platóján meggyulladt és berobbant a festékgőz. A katonák testének 25–93%-a égett meg, a szerencsétlenségre pedig úgy került sor, hogy valaki meggyújtott egy cigarettát, majd eldobta. Sajnos a fiúk rossz időben voltak rossz helyen. Több ilyen eset van, most csak néhányat említettem.

Olyan orvosként, aki gyakran meggondolatlan cselekedetből eredő, életveszélyes állapotban lévő betegeket kezel, mit mondana azoknak, akik a figyelmeztetések ellenére veszélynek teszik ki magukat?

Az égési sérülés az egyik legszörnyűbb és legfájdalmasabb sérülés, ami nemcsak az ember testén, hanem a lelkén is maradandó nyomokat hagy, már amennyiben az áldozat túléli. A meggondolatlanság nemcsak az egyént veszélyezteti, hanem a hozzá legközelebb állókat és a többi jelenlévő védtelen embert is. A biztonság mindig kifizetődik, hiszen a baleset előtti élet és teljes egészség nem biztos, hogy visszatér…

(x)