Hét kockázatos tevékenység a nyári szünetben

Nyitókép: elegansotthon.hu

A nyári szünet lassan az ajtón kopogtat, és sokan alig bírják kivárni azt a sok mindent, amit a szabad, napsütéses napokon tehetnek. Ezzel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet néhány olyan tevékenységre, amelyek során nem szabad megfeledkezni a biztonságról és a megelőzésről. A témával a Kassa-sacai AGEL Kórház traumatológusa, MUDr. Jozef Kubašovský foglalkozik.

Az orvos elsőként azokra a felfújható attrakciókra hívja fel a figyelmet, amelyek ünnepségeken, fürdőhelyeken vagy más, a gyermekek fokozott mozgásával összefüggő helyszíneken fordulnak elő.

„A felfújható attrakciókban történt balesetek értékelése 1990 és 2010 között az Egyesült Államok nemzeti sérülésmegfigyelési elektronikus rendszerének adatain alapult, és a 0–17 év közötti gyerekeknél 64 657 sérülést jegyzett. 2010-ben a statisztika szerint naponta 31 gyerek sérült meg, ami a lakosságszámot tekintve 46 percenként 1 balesetet jelent. Kockázatos tevékenységként határozták meg az attrakciókon való ugrálást, a szerkezetből való kiesést, ütközést másik játszó/ugráló személlyel, valamint az érintkezést az attrakció szerkezetével – hálóval és mantinellel. A felsorolt tevékenységek során bekövetkezett leggyakoribb diagnózisok közé a törések (27,5%), húzódások és ficamok (27,3%) tartoznak. Az alsó végtagok sérülései voltak túlsúlyban (32,9%), ezt követték a felső végtagok (29,7%) és más testrészek”

   

– mondta a MUDr. Jozef Kubašovský traumatológus, hangsúlyozva a szükséges felügyelet jelenlétét, valamint az üzemeltető és a gyártó utasításainak betartását.

Trambulin

A sérülések háromnegyede azzal hozható összefüggésbe, hogy egyszerre több személy tartózkodik a trambulinon.

„Az egyes sérülések előfordulását és elhelyezkedését illetően elsősorban a végtagok sérüléseiről beszélhetünk, például a könyök és az alkar csontvázának sérüléséről, a felkarcsont töréseiről, vagy a boka és a térd sérüléseiről. Ritkább esetekben combcsonttörés vagy a térdízület elülső diszlokációja is előfordulhat, amelyet popliteális artériás trombózis kísérhet. A továbbiakban fej és nyaki sérülésekről, illetve olyan konkrét sérülésekről beszélhetünk, mint sípcsonttörés, szegycsonti sérülések, valamint a nyak és gerincoszlop ereinek károsodása a nyaki területen. A fentebb említetteken kívül a legsúlyosabb sérülések a trambulinos tevékenységgel összefüggő sérülések és tragikus kimenetelű sérülések, a kilépések, például trambulinszerkezetre való ráesés, a nyaki gerinc sérülései, trambulinon kívülre esés, gerincvelő-elváltozások a nyaki régióban, valamint szívleállás és hasonló“

– magyarázta MUDr. Kubašovský, aki a megelőzés részeként nem javasolja egynél több személy trambulinon való ugrálását, mindemellett felhívja a figyelmet a gyártói utasítások szükséges betartására, a védőintézkedések ellenőrzésére és helyes alkalmazására, a szaltók és egyéb kockázatos tevékenységek tilalmára, ugyanis a felnőttek jelenléte sem csökkenti a sérülés kockázatát.

Medencék, gyermekmedencék

A nyári szünetben a gyerekek számára fontos elfoglaltságot jelentenek a vízi játékok, a nyilvános fürdőhelyeken azonban felügyeletet kell biztosítani. A nyilvános fürdőhelyek és uszodák mellett az otthoni medencék is fokozottan veszélyeztetett területet jelentenek a gyermekek számára. Az óvatosság a nyílt vízi területeken és a folyó vízfolyásokon is helyénvaló.

„A megelőzésnél kiemelt fontosságú a felnőtt jelenléte, a medence körüli terület biztosítása és a medencébe való véletlen beleesések megelőzése. Veszélyesek lehetnek az olyan felfújható szórakoztató tárgyak, mint az úszógumik és matracok. Ezek a tárgyak ellehetetleníthetik a gyermek feletti felügyeletet, és nehézségek során akadályozhatják az ellenőrzést. Fontos tényező az úszástudás, úszóedzés. A gyerekmedence szintén kockázatos hely, a kisgyermekek ugyanis már 5 cm-nél alacsonyabb vízben is megfulladhatnak. A vízzel feltöltött gyermekmedencét nem ajánlott a kertben vagy máshol, a ház körül hagyni. Minden medencét és egyéb tartályt ki kell önteni, és fejjel lefelé kell fordítani, hogy ne legyen tele például esővízzel“

– ajánlotta MUDr. Kubašovský.

A háztartásban, udvaron és a kertben végzett tevékenységek

A nyári szünetben a szülők jelenléte nélkül az egyébként biztonságos háztartásban vagy a ház körüli tartózkodás is kockázatos hely a gyermekek számára, különösen kisebb korban. A leírások lépcsőkről, ablakokról és bútorokról való leesésekről szólnak, az idősebb gyermekeknél pedig az erkélyekről, létrákról és tetőkről való leesést jegyezik. Az egészséget veszélyeztető esések megelőzése olyan technikai intézkedésekkel akadályozható meg, mint az ablakokra, erkélyekre felszerelt biztonsági zárak, illetve a létrákhoz, tetőnyílásokhoz való hozzáférés ellehetetlenítése.

„Jelentős kockázatot jelent a fűnyíró használata, illetve a gyermekek próbálkozása önálló tevékenység elvégzésére a ház körüli és kerti tevékenységek gondozása során használt egyéb technikai „segítőkkel“. Ilyenek például a nagynyomású tisztítók, a különféle faaprítók és hasonlók”

– hívta fel a figyelmet a traumatológus.

Önerőből hajtott járművek – kerékpár, tricikli, roller, korcsolya, gördeszka

Az Egyesült Királyság szerzői értékelték a gyermekeknél előforduló töréseket, és megállapították, hogy 63%-ban kerékpáros balesetek okoztak töréseket. MUDr. Kubašovský szerint a sisak használata akár 85%-kal is csökkenti a fejsérülések kockázatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a medencék, utak és közlekedési eszközök közelében tilos triciklivel vagy robogóval közlekedni, emellett tilos egynél több személynek a kerékpáron tartózkodnia, illetve éjszaka gyermekestül kerékpározni.

A brit szerzők a kerékpáros balesetek után a gördeszkáról való esést és a korcsolyázást értékelték ki törések második leggyakoribb okának. Mindkét tevékenység során megelőző intézkedésnek tekinthető az elkülönített területek kialakítása a zavartalan tevékenységhez, a gépjárművekkel való érintkezés elkerülése, valamint a védőfelszerelések, sisakok vagy térdvédők használata.

Kapcsolat a házi kedvencekkel, kutyákkal

 

„A nyári hónapokban a saját, szomszéd vagy ismeretlen kutyával való érintkezés során tapasztalt sérülések számának növekedését több tényező okozza. Az egyik a magas külső hőmérséklet és a kutya szervezetének esetleges túlmelegedése, folyadékhiány. További negatív tényező a felnőttek hiánya és a „házi kedvenccel” való játék lehetősége, amit a felnőttek egyébként nem engednének meg. A gyerekek esetében a kutyák okozta sérülések többségét „saját” kutya okozta, a több mint 50%-ukat pedig két „verekedő“ kutya szétválasztásakor szerezték. A 12 év alatti kisgyermekeknél a leggyakrabban sérült testrész a fej, az arc és a nyak. A kutyaharapás utáni sebek ellátása és kezelése tudást és tapasztalatot igényel, maradandó következmények pedig nem kizártak”

– mondta a Kassa-sacai AGEL Kórház orvosa, aki szerint a gyerekeket meg kell tanítani a kutyákkal való érintkezés módjára, a kutyával való érintkezés tilalmára felnőtt jelenléte nélkül, illetve az idegen kutyával való érintkezés tilalmára.

Lőfegyverek – a legnagyobb kockázat a gyermekek számára

A gyermekeket érintő lehetséges kockázatok legjelentősebb területe a szülők vagy rokonok tulajdonában lévő lőfegyverek. A statisztikák azt mutatják, hogy a gyerekek véletlenszerű lőtt sérülései leggyakrabban az iskolából való megérkezést követő délutáni órákban és a még dolgozó szülők távollétében keletkeznek, de hasonló a helyzet a szünidőben is. A megelőzés megköveteli a szabályok betartását a fegyvertartási engedéllyel rendelkezőktől, és a megfelelő fegyverbiztonságot. Jelentős tilalom, hogy a gyermekeknek felnőtt jelenlétében is szigorúan tilos fegyverrel manipulálnia.

(x)