„Beindult a világ legnagyobb részecskegyorsítója!” „Itt a világvége!“ Ilyen hírek terjengenek a hálón a CERN legújabb részecskegyorsítójának (LHC – Large Hadron Collider) szétfuttatása óta. Az első halálos áldozata már mindenesetre megvan. Az index hasábjain lehet róla olvasni, hogy egy indiai lány nem bírta elviselni a nagy propagandista szöveget és a világvége miatti félelmében önkezével vetett véget életének (ill. rovarirtószerrel). Mert tudni illik, azt híresztelik a neten és a médiákban, hogy a világ legnagyobb részecskegyorsítójában a kísérletek során feketelyukak is keletkezhetnek, amik magába szippantják a Földet és véget vetnek mindennemű életnek. Hehe. Jók ezek a gondolatok. Douglas Adams óta nem nevettem ilyen jót. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy sokkal több hívő kezdett el újra templomba járni.
Ez hasonló, mint a kígyó- vagy a pók-effektus. Mindenki iszonyodik vagy fél tőlük, de csak azért mert nem ismerik őket. Az ember meg olyan fajta, hogy „nagy szöveg, jó megjelenés” hozzáállással bármit el lehet hitetni vele.
Nagyobb az esélye a feketelyukak keletkezésének a már 8 éve problémamentesen kisebb részecskeenergiákkal kísérletező New York-i RHIC-ben (Relativistic Heavy Ion Collider-ben), mint a svájci LHC-ben, nem is beszélve arról, hogy a Föld légkörének felső rétegeiben a kozmikus sugárzás kb. egymillió LHC-kísérletnyi ütközést produkált már nagy energiájú és sebességű elemi részecskék között, mégis egyben van még a bolygó. És persze egy faintosabb feketelyuk keletkezéséhez legalább a Nap tömegének 1.5-2.7 szerese kellene, míg egy ilyen részecskegyorsítóban max., a már több cikkben is említett, ún. minifeketelyukak keletkezhetnek, amelyek azonnal el is „párolognak“.
Más kérdés, hogy 10 emberből, egyáltalán hány van tisztában a feketelyuk fogalmával. Biztosan sokan. Páran már láttak is ilyet. Az egyik ilyen szemtanú beszámolóját nemrég olvashattuk a lapokban: „Száraz szombati nap volt. Úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. A dizsi megtelt táncoló csitrikkel, akiknek a mozgáskultúrája valahol a hastáncosnők és a gibbonkolónia szintjén mozgott. A parkett közepén mindent elhomályosító fekete lyuk tátongott. Vasalt sarkú saválló munkavédelmi bakancsában ropta a talpalávalót…”
Kocsmákban újabban, ha szóba kerül a téma, én csak ezzel flegmulok: „Ugyan már nagy dolog, otthon nekünk legalább 15 részecskegyorsítónk van… A fater nagy specialista.” Aztán amikor már eljutunk abba a stádiumba, hogy „ne nézz már hülyének”, akkor meg lehet tenni a szokásos egysörös fogadásokat, és ha nem lesz belőle kocsmai verekedés, akkor lehet élvezni a frissen csapolt ser zamatát. Mert a CRT-s (katódcsöves) tévék egyik alapalkatrésze a részecskegyorsító. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak elektronokat gyorsít, és a svájci LHC-hoz képest azokat is csak minimális sebességre, de az előnye, hogy nem kell levinni a pincébe, hogy jól működjön. (Hopp… A poén megértéséhez hozzátartozik, hogy az LHC 100 méterrel a föld felszíne alatt helyezkedik el, és a protonnyalábok úton való tartására és a fénysebesség közeli sebesség elérésére speciális mágneseket, szupravezető anyagokat használnak, amit –271°C-ra hűtenek le. Nos, ha a tévénket ötször tesszük be egymás után a hűtöbe, akkor sem érjük el a kívánt hőmérsékletet.)
A részecskegyorsítóknak sok fajtája létezik attól függően, hogy milyen részecskéket, (elektronokat, iónokat vagy egyebet) gyorsít, ill. milyen a szerkezeti felépítése és milyen energiatartományokban dolgozik. Nálunk Pozsonyban is van egy részecskegyorsító, bár lehet, hogy azóta már kettő. Amikor utoljára ottjártam, akkor még csak az egyik, a kisebbik volt belőve. Annak a teljesítménye mondjuk laikus szemmel nézve elenyésző 18 MeV (összehasonlitásképpen az LHC elődjéé 200 GeV, a Fermilab-ban találhatóé 1.5 TeV, az LHC-jé pedig 7 TeV, pontosabban ha csak az egyik nyalábot vesszük, mert ha a kettő ütközik, akkor olyan 14 TeV energiáról beszélhetünk, ami már biztos elég lenne egy kisebb családi ház befűtésére). Folytatva a gondolatmenetet a pozsonyi részecskegyorsító szerkezete kör (ill. spirál) alakú, ún. ciklotron, és főleg az orvostudományt és a nanotechnológiát szolgálja. Pl. gyorsan bomló radioaktív izotópokat hoznak a segítségével létre, amit az emberi szervezetbe juttatva PET (pozitron emissziós tomográf) segítségével pl. rákos vagy más elváltozásokat tudnak ábrázolni. (Egyébként, ha már itt tartunk, akkor a PET-nek is az egyik fő tartozékát a szupravezetők képezik.)
A ciklotronok energiatartománya limitált, ezért a svájci LHC lineáris szerkezetű részecskegyorsító, amelyet gyorsan kétségbe vonhatnak a logikus paraszti gondolkodás képviselői (lévén, hogy 27 km átmérőjű körről van szó), és egy kocsmai verekedésbe fulladhat a beszélgetés. Elsődleges célja az anyagkutatás, a minnél kisebb részecskék létezésének bebizonyítása és feltérképezése. A tudósok mindenekelött az ún Higgs-bozónok és antirészecskék (antielektron, antiproton) jelenlétét szeretnék vele alátamasztani. De sok más érdekes kérdésre is választ kaphatunk. Idövel a protonnyalábokat felváltják majd az ólom-iónnyalábok, és ezek ütköztetésével az ősrobbanas közeli állapotokat tudnak majd előállítani és vizsgálni.
Hogy mire jó mindez? Hosszan lehetne taglalni. Egy mondatban összefoglalva: minnél többet tudunk meg a Világunkról és az Univerzumról, annál nagyobb esélyünk van a túlélésre.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
nyomkereső
2008. szept. 12. 16:49Megnyugató, hogy ezek szerint mégsem kell rongyosra forgatnom az imakönyvemet :) De az mondjuk érdekelne, hogy milyen gyakorlati haszna van ezeknek a kisérleteknek? Erről nem igen olvashattunk sehol eddig.
tibi
2008. szept. 12. 20:19elmagyarázza, hogy mit is jelent a 42;)
tibi
2008. szept. 12. 20:20másik gyakorlati haszna, hogyha nem írsz több kommentot, akkor legközelebb meghívlak egy sörre;)
tibi
2008. szept. 12. 20:27amugy itt eleg jol ossze vannak foglalva a celok: http://en.wikipedia.org/wiki/Large_Hadron_Collider#Purpose na ero, egeszseg, szep hetveget
Geroj
2008. szept. 13. 12:02Jó a cikk! Mindenképp ajánlom az unatkozó fizikusok művét a gyorsítóról: http://www.youtube.com/watch?v=T3iryBLZCOQ
jozsi
2008. szept. 14. 17:16Jo cikk!... Tibi, azt hiszem sikerult ramutatnod, hogy a reszecskegyorsitok temakore mennyire kompatibilis a kocsmai verekedesek vilagaval! :-)
jozsi
2008. szept. 14. 17:32Persze a kozvelemeny elso kerdese mindig az, hogy "mire jo ez?" A kutatok szempontjabol szerintem ez nem kerdes. A fizikusokat maga a vilag megismerese erdekli, kevesbe torodnek az olyan mellekes kerdesekkel, mint a dolog konkret gyakorlati haszna. A kutatasokat penzelo csoportoknak (EU, maganszfera) viszont valoszinuleg konkret elvarasai vannak. De tudjak azt is hogy az ilyen kutatasok penzelese hosszutavu inveszticio. Gondoljunk csak bele: az atom szerkezetenek elmeleti ismerete es gyakorlati alkalmazasa (atomenergia) kozott is tobb mint 30 ev telt el. A CERNben egyebkent marha sok erdekes dolog folyik, melyeknek talan nyilvanvalobb a gyakorlati haszna: pl. kiserletek az atomhulladek ujrahasznositasara, szupravezetok - ezzel jatszva megoldodna a nagyvarosok aramellatasa.
jozsi
2008. szept. 14. 17:33http://www.etrend.sk/technologie/veda-a-technika/paralelny-svet-fyzika-ho-nevylucuje/130885.html ..ezt meg regebben olvastam, visszakerestem (elnezest aki esetleg nem erti..)
tibi
2008. szept. 15. 22:19Jozsi nagyon megaszontad.. erre csak ezt lehet mondani: "Akik halhatatlannak születnek, ösztönösen tudják, hogyan birkózzanak meg vele, de Wowbagger nem tartozott közéjük. Valójában már kezdte is gyűlölni őket, ezt a csapat derűs fattyút. Egy meghibásodott részecskegyorsító, egy folyékony ebéd és egy pár gumiszalag okozta sajnálatos baleset varrta véletlenül a nyakába a halhatatlanságot. A baleset apróbb részletei nem fontosak, mert pontos körülményeit még senki nem tudta újból előidézni, és azok közül, akik megpróbálták, nagyon ostoba, vagy halott külsővel végezték. Vagy mindkettővel." (Douglas Adama: Az Élet, a Világmindenség, Meg Minden)
Gabor
2008. szept. 18. 20:04Tibi, Ez tévedés, az LHC nem lineáris gyorsító, és kocsmai verekedés ide vagy oda, nem viccből kör alakú kép látható madártávlatból. Abban igazad van, hogy a ciklotronok bizonyos energiatartomány felett a relativisztikus hatások miatt elkezdenek "késni". A megoldás viszont az olyan gyorsító, mint az LHC is, ahol szinkronizált a mágneses mező, a részecskék pedig változatlan körpályán haladnak. A neve szinkrotron.
tibi
2008. szept. 18. 20:56igazad van, utanaolvastam:)... eddig csak ciklotront lattam eloben, ahol spiralis palyan erik el a vegsebesseget a reszecskek, ugyhogy azt mindjart besoroltam, de linearis reszecskegyorsitot meg nem lattam eloben es a principet ugy gondoltam el, hogy valtozo elektromagneses ter segitsegevel gyorsitjak fel a reszecskeket, ezert vannak ott a szupravezetok... hasonlo elv alapjan ahogy mukodnek a magneses lebego vonatok... de az is igaz, hogy itt olyan problemaba utkozunk, hogy a szupravezeto magnesek polaritasat nem tudjuk a feny sebessegevel valtoztatni (marmint az elektronok sebessege meg az iranyitokozpont es a magnesek tavolsaga vegett), ugyhogy az LHC-ben a szupravezetok tenleg csak a reszecskek palyan tartasara vannak... hehe... meg jo hogy nem serezunk egyutt, mert akkor jo kis kocsmai verekedes lett volna a dologbol, amely utan minden inyenc megnyalja a 10 ujjat;) ... amugy nem mozgok a temaban... eddig csak szupravezeto elektronikat meg kvantumfizikat tanitottam komolyabban, reszecskefizikat esetleg csak hobbiszinten olvasgatok hebe-hoba, aztan a haverok osszeolvastak minden hulyeseget az LHC-rol meg a feketelyukakrol, aztan aszontak dobja ossze vlmi ertelmeset, hogy az indiai csaj peldajara ne legyenek ongyilkossagok... de erdekes, mert mostanra mar eltunt az a laz, amit a beinditasa keltett a koznepben (ha keltett egyaltalan indian kivul), aztan most mar szinte mindenki elfelejtette, hogy van egy LHC-énk es "eloidezheti a vilagveget"
tibi
2008. szept. 25. 07:55amugy most egy konferecnian vagyok... tegnap volt is egy eloadas az LHC-rol (LHC world largest vacuum systems cimmel)... bar ez nagyon specifikus eloadas volt... de szodavizzel ki lehetett birni
A kommenteket lezártuk.