Pozsonyba is beszökött az Ősz,
Prága–London–Oulu–Moszkva útján haladva
A sör színére festette Őt.
Persze a várat és a Dunát kivéve,
Melynek színe maradt a fehér és az ég kéke
Mert nem maradt rá sárga festéke.
Ellenben változott a vár látképe
Melyen Svätopluk ősszlovák nomád király
Lován lépett előtérbe.
Itt a cseh kolléga jót nevetett és meg is jegyezte,
Hogy buta nép a tót, ha Svätpolukot ősszlovák királynak neveznek,
S a vár elé teszik ki lovával, hogy a turisták rajta röhögjenek.
(Mert ezzel az erővel nyugodtan akár néger is lehetne.)
De visszatérve az őszbe, s a tájba,
Vessünk még egy kis pillantást a Dunára,
Aztán vegyük a bandával az irányt egy kocsmába.
Bár még egy képet dedikálhatok ide a lapra,
„Mert a szén az organikus élet alapja”,
(Kis titkárnőm mindig mondogatja).
Kinek csak ösztönzésképpen;), csendben megemlítem;)
Hogy álmatlan éjszakák elé nézel,
Mert munkád a hónap végére kérem! 😉
Pozsonyról sok szép história járja,
Pl. „Pozsony Kúriája”
Ahova foci után tértünk be egy pohárra.
A „duna-utcai foci” emléke ébred
az ember fejében,
mikor Pozsonyba téved.
Golha tesó szemet gyönyöködtető játéka,
Vagy Józsi alakítása, amire nézni nem lehetett
Mert vakította a szemet.
(Főleg mikor elesett)
Ilyenkor feltörölte a talajt testével…
Bár rám is büszkék a népek,
Mert betonon is csak én csúszok térden.
Erős volt a csapat német szárnya,
Jürgen Klinsmann volt a csatára.
Hál istennek csak a mása..
(mellé lőtt, vagy kapufára;)
Géza volt a játékmester,
Mert mindent játszott, amit kellett,
(sajnos csak a foci mellett;)
Szabi volt az olvasztárunk,
Söprögetett ottan hátul
S védte a hálót a csatártul.
Nagy kapus volt, megérezte,
Minden másnap begipszelve,
Mert őt lőttük a kapuk helyett.
Volt egy Messink, alapember,
Nem szarozott, mikor kellett,
Tüzelt mindig, mint lázas ember.
A Bartos-klán is járt a gyepre,
Vagy az Új Szó népe egy-pár meccsre
Deadline előtt néhány perccel.
Már semmi sem a régi, új idők járnak,
A „Kúriát” is eladták másnak
Nem káromkodnak már a portásnak.
Ősz van, minden múlóban,
A Budvarban is Kozelt csapolnak,
A franciák sem szaroznak,
7-et rúgnak a vendéglátóknak.
További kapcsolódó cikkek a témában:
Megosztás:
Címkék: ősz őszi fotósorozat pozsony
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
jcl.ayton
2010. nov. 06. 10:59ÚTON VAN MÁR A FEKETE AUTÓ :D
tibi
2010. nov. 06. 11:21hal istennek nem tudja a cimet;)
tibi
2010. nov. 06. 11:30hoppaaa... most vettem eszre, hogy az egyik kepet ketszer dobtam fel.... cseppet lassu a reakcioidom az utobbi idoben, no... sebaj... amugy az az oregasszony (2. es 3. kep hatulrol), akit visznek az velunk utazott a buszon... tisztara sajnaltuk, hogy milyen szegeny es elesett, hogy az unokainak kell szallitani (mert azok oleben ult)... ccc... kegyetlenul sajnaltuk, hogy nemn bir jarni... aztan 10 perc buszozas utan, amikor mar szalltunk le a szekerrol, meg ok is, akkor leesett, hogy szalmababu;) ... de sajnos nem volt keznel a fenykepezogep, lassan futott fel rajta a rendszer;)
nyomkereso
2010. nov. 06. 17:39Hja, régi szép idők...:)
A kommenteket lezártuk.