Ma van három éve, hogy a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció egyik állomásán, a Kancsendzöngán a legeredményesebb magyar hegymászónak, Erőss Zsoltnak és az akkor még csak 26 éves társának, Kiss Péternek nyoma veszett.
Erőss addigra már a Föld nyolcezres hegyei közül tizet meghódított, (kettőt műlábbal) köztük a legmagasabbat is, a Mount Everestet. Már csak négy csúcs volt a listáján, amelyek közül először a végzetévé váló Kancsendzöngának vágott neki.
Elhúzódó csúcstámadás
A feljutás túl sok ideig, közel 24 órán át tartott, és a két hegymászó nem tudott visszaereszkedni a 4. táborba, ahol megpihenhettek volna. A csúcs közelében – komoly védőfelszerelés nélkül -eltöltött néhány nap végzetes volt a számukra, ezért május 22-én az expedíció vezetése – több napon át tartó sikertelen keresést követően – eltűntnek nyilvánította őket. A tragédia után rengeteg összeesküvés-elmélet és egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot, több külföldi hegymászó is másképp látta a történteket.
A magyar hegymászás egyik legtragikusabb napját számtalan tényező befolyásolta, melyek végül tragédiához vezettek. Tény, hogy a két mászó valóban későn érte el a csúcsot, nepáli idő szerint este hatkor, ami azt jelentette, hogy pár órájuk maradt arra, hogy a sötétedés beállta előtt ereszkedjenek. Ez magában hordozta a kockázatot, de a kivételes képességű hegymászók azért is különlegesek, mert vállalják a kockázatokat még akkor is, amikor senki más nem vállalná.
Nem tudjuk, hogy mi történt
A tragédiának két forgatókönyve van. Az első, hogy mivel kimerültek voltak, nem tudtak leereszkedni a IV-es tábor feletti ún. rámpán, aminek átmászása még egy kipihent mászótól is teljes koncentrációt követel. Ha így van, akkor előbb Kiss Péter, majd Erőss Zsolt csúszott ki, és zuhant le a rámpáról, és mivel testüket eddig nem találták meg, talán ez a valószínűbb verzió. A másik, hogy a kimerültség, és a kétszeri 8000 méter környéki bivakolás már sok volt nekik, és megfagytak a hegyen. Biztosat nem tudunk, és soha nem is fogunk tudni.
Több furcsaság is történt azonban. Mario Vielmo, olasz hegymászó a magyarokkal együtt ért fel a csúcsra, ahol Erőss átadott neki egy usb pendrive-ot, amit át kellett nyújtania Kollár Lajos expedícióvezetőnek. Ő azt mondta, hogy az “Üzenet a csúcsról” program van rajta. Oscar Cádiah spanyol hegymászó szerint túl sokat időztek a csúcson, és nagyon alulöltözöttek voltak a szélsőséges időjáráshoz képest.
Elment a hópárduc
Felesége, Hilda szerint imádott élni, hatalmas életszeretet volt benne. Gyakran említette, hogy ő ágyban, párnák között szeretne meghalni, nem pedig egy expedíción a hegyen – ez az álma sajnos nem vált valóra.
Erőss Zsolt halála nemcsak Magyarországon, de a világon is visszhangot váltott ki. Egy nagyszerű embert vesztettünk el három évvel ezelőtt: ő volt a hegyek óriása, aki a legsikeresebb magyar hegymászóként soha nem adta fel és soha nem gondolt arra, hogy abbahagyja.
origo.hu/expedicio.hu/24.hu
borítókép: hoparduc.hu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.