Gyalogtúrán Medvesalján

A gömör és nógrád határán található, a Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark részét is képező területet joggal sorolják a régió legértékesebb néprajzi és természeti tájegységei közé. Bár a modern kor nyomait egyre inkább fel lehet itt is fedezni, az itt élő lakosok számos értéküket megőrizték és őrzik.

Szoros értelemben Óbást, Vecseklő, Egyházasbást, Medveshidegkút és Tajti községek tartoznak hozzá. A szakirodalom olykor Almágyot, Gömörpéterfalát és Ajnácskőt is ide sorolja, de ezt a kiterjesztést helyi szinten nem fogadják el. Lakossága főleg mezőgazdasággal és kereskedelemmel foglalkozott, de sokan vállaltak munkát a Füleken és Rimaszombatban, olykor a kicsit távolabbi Losoncon és máshol is.

A bársonyos forradalom utáni helyzet megváltozott

   

Az 1989-es utáni változások jelentősen befolyásolták az itteniek életét is. A szövetkezetek szétesése, a munkahelyek hiánya mindmáig érezteti a hatását. Elmondható viszont, hogy erősödnek azok a kezdeményezések, amelyek a helyi értékek és lehetőségek kihasználására összpontosítanak.

Ezt a területet, annak egy részét járta be a Novohrad-Nógrád Geoapark és a füleki Nógrádi Turisztikai Információs Központ által szervezett gyalogtúra. Közel 40 résztvevője Balázs Csaba, ökológus vezetésével ismerkedetett meg a terület egy részével.

A résztvevőket Egyházasbáston a község polgármestere Sonkolyné Mede Csilla fogadta, aki a település történetéből adott egy kis ízelitőt. Bemutatva Atilla király, 2016 átadott  szobrát, Kövér Gyurka, idófalvi szobrász alkotását is.

A település és Vecseklő község határában található a régió talán leglátogatottabb helye a Mária-kút, a Mária forrás, mely búcsújáróhely. A zarándokhelyhez nagyon sok történet fűződik, sokan meggyógyultak a forrás vizétől, melynek híre messze földre eljutott. Az eredeti fakápolnát néhány éve Berta Attila tervei alapján újjáépítették, 2015. szeptemberében szentelték fel.

A térségben a határ két oldalán található a Medves fennsík, vulkáni plátó, rajta a legmagasabb ponttal a Medves-magosával. Ide igyekezvén, egy értékes vizes élőhelyet (sárga nőszirom) érintve, majd  a határsávban haladva alkalmuk kitapasztalni, hogy lélegzetállítóan meredek kapaszkodók nem csak a Tátrában vannak, hanem errefelé is.

Az egykori vulkanikus tevékenység talán legkézzelfoghatóbb maradványai a vulkanikus kőzetek, melyek kitermelése a múltban jelentősen segítette a helyiek megélhetését is.

A kőbányák által vájt természeti sebek „melléktermékként“ feltárták a helyszínek geológiai szerkezetét, amelyek vonzó célpontjai lehetnek a terület iránt érdeklődő turistáknak is. Közülük a túra a Dobogó-kői bányát látogatta meg.

Innen a Sőreg felé vezetett az útvonal. A Medves-fennsíkon majd a sőregi patak völgyén vezető részben jelzett turisztikai útvonal Sőreg községbe vezetett. A község leglátogatottabb értéke a Bagolyvár, amely vulkanikus tevékenység maradványa, de mint azt az itt elvégzett régészeti feltárok bizonyították, az ember is megtalálta rajta a helyét.

Puntigán József