A személyes kapcsolatok a hosszú élet egyik előrejelzői

Nyitókép: ng.hu

Ezek a pozitív viszonyok adnak védelmet és támaszt a magány, a betegség, vagy épp a szegénység ellen.  Az erős, stabil támogató kapcsolathálózattal rendelkezőknek jobb fizikai és pszichés egészségük: nehéz helyzetekben a körülöttük lévő támogató kapcsolatok fokozhatják megküzdési képességeiket, csökkenthetik a feszültséget. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatást a boldogság egyik alapvető meghatározójaként tartják számon.

A családi kapcsolatok mellett a barátság az egyik alapvető, és a modern társadalmakban még inkább előtérbe kerülő kapcsolattípus, mivel a rokoni viszonyokkal ellentétben barátainkat szabad akaratunkból magunk választjuk.

Magyarországon a nyolcvanas években készültek először szociológiai kutatások a barátságokról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, és ők is főleg a munkahelyi környezethez kötődtek. Nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott: a népesség ötöde-harmada egyetlen baráttal sem rendelkezik, illetve az átlagosan említett barátok száma is összességében csökkenő tendenciát mutat.

   

Az életkor előrehaladtával a barátok száma csökken, az őket nélkülözők aránya pedig nő, ami elöregedő társadalmunkban különös figyelmet és beavatkozást igényelne. A jellemzően legtöbb baráttal rendelkező fiatalok körében az utóbbi években egyfajta polarizálódás figyelhető meg, azaz a sok baráttal rendelkezők mellett egyre inkább megjelenik a már fiatalon is magányosok csoportja, vélhetően összefüggésben az információs technológia hatásaival.

A legutóbbi, 2017-es mérés szerint minden negyedik magyar felnőttek nincs egyetlen barátja sem, legtöbben (65 %) 1–4 baráttal rendelkeznek, míg erőteljesen lecsökkent azok száma (4 %), akiknek tíznél is több barátja van. Korábban az adatok mindig azt mutatták, hogy a férfiaknak átlagosan több barátja van, mint a nőknek, de ez a különbség napjainkra megszűnni látszik.

A fenti eredményekkel összhangban van a bizalmas kapcsolathálózatokra vonatkozó kutatásaink eredménye is: míg a kilencvenes évek végéig a magyarok jellemzően legszűkebb családtagjaikkal beszéltek problémáikról, ez napjainkra teljesen megváltozott, ma már több barátot, mint családtagot említenek bizalmasukként, és a változás a férfiak körében különösen erőteljes. Érdekessége a felmérésnek, hogy a családtagok szinte teljes kiszorulnak a bizalmasok köréből.

National geographic